SZEMPONT
A Rovatból

Csak a képzettségükön aluli munka jut az álláskereső ötveneseknek

A munkája során ugyanis azt tapasztalja, ha valaki a képzettségi szintjének megfelelő állást szeretne, akkor bizony egyáltalán nincs könnyebb helyzetben most, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ekkora munkaerőhiány.
Abcúg, Neuberger Eszter, Fotó: Pixabay - szmo.hu
2018. július 10.



Óriási túlzásnak tűnik az állítás, hogy a “megváltozott munkaerő-piaci helyzetben” már nem számítanak veszélyeztetett csoportnak az 55-64 év közötti munkavállalók, pedig ezzel indokolja a kormány a foglalkoztatásukat ösztönző járulékkedvezmény kivezetését. Egy sor hátrány, amivel küzdenek, ugyanis egyáltalán nem tűnt el azzal, hogy valamivel könnyebb lett Magyarországon állást találni. A nyugdíjas munkavállalók helyzetbe hozásával pedig pont ez a csoport, a nyugdíj előtt álló munkavállalók kerülhetnek vesztes pozícióba egy állásért folytatott versenyben.

Hiába viszonylag könnyű manapság munkát találni az erősen munkaerő-hiányos piacon, a hátrányból induló csoportok elhelyezkedési esélyei valójában alig javultak. Ilyenek a nyugdíj előtt álló, 55-64 év közötti munkavállalók. Ha sikerül is állást találnia, egy ötvenes álláskeresőnek – ha csak nem nagyon magasan képzett és jó kapcsolatrendszerrel bír – gyakran csak képzettségén aluli munkák jutnak.

Például olyan szaktudást nem igénylő területeken, mint a takarítás vagy a konyhai kisegítés.

Így látja a veszélyeztetett korú munkavállalók helyzetét egy budapesti munkaügyi tanácsadó, akit arra kértünk, kommentálja a hírt, miszerint a kormány megszüntetné az 55-64 év közötti munkavállalók foglalkoztatását ösztönző, a munkáltatókat megillető járulékkedvezményt.

A kedvezmény most a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkenti a bruttó munkabér 9,75 százalékával, és éves szinten 117 ezer forintot hagy az idősebbeket foglalkoztató munkaadók zsebében.

Az indoklás szerint azért szüntetné meg ezt a támogatási formát – egyébként más, főként a cafeteria juttatások körébe tartozó támogatások mellett – a kormány, mert szerinte az 55-64 éves korosztály már nem számít veszélyeztetett munkavállalói csoportnak a jelenlegi, “megváltozott munkaerő-piaci helyzetben”.

Magyarul: a munkaerőhiány miatt ők is könnyű szerrel találhatnak munkát, nem kell ehhez állami ösztönző.

Valójában nem tűntek el a hátrányaik

Munkaügyi területen dolgozó forrásunk szerint – aki név nélkül vállalta az interjút – ez egy nagyon sarkított állítás.

A munkája során ugyanis azt tapasztalja, ha valaki a képzettségi szintjének megfelelő állást szeretne, akkor bizony egyáltalán nincs könnyebb helyzetben most, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ekkora munkaerő-hiány.

Ennek oka, hogy az ötvenen felüli munkavállalók nehézségei egyáltalán nem tűntek el.

Nem lett jobb az általános egészségi állapotuk, nem igazán változott a munkáltatók hozzáállása, akik továbbra sem szívesen vesznek fel védett korú munkavállalót, mondván, nehezebb lesz tőle megválni, ha mégsem válik be.

És nem javult az aktív álláskeresőket a munkaerőpiacra visszasegítő szolgáltatások minősége sem – legalábbis ami ennek a korosztálynak a szükségleteit illeti.

Az ötvenes álláskeresők például továbbra sem jutnak be azokra az a képzésekre, amelyeket a munkaügyi központok szerveznek, pedig ezek sokat segítenének nekik az állástalálásban.

“Egy óvodai dada képzés például 2-3 hónap alatt elvégezhető, és az elhelyezkedés tapasztalat nélkül sem olyan nehéz, ezért például sok nőnek ajánlom, aki váltani szeretne” – magyarázta a munkaügyi tanácsadó. Az idősebb álláskeresők azonban hiába szeretnének, sosem kerülnek be ezekre a tanfolyamokra. Az ok: az államnak egyszerűen nem éri meg költenie annak az álláskeresőnek a képzésére, aki jó eséllyel csak 5-10 évet marad majd a munkaerő-piacon. A visszássággal nehezen lehet mit kezdeni, mert nem szabályok alapján maradnak ki az ötvenen felüliek a képzésekből, inkább úgy kell elképzelni az egészet, hogy a munkaügyi szolgálat előbb tölt fel fiatalabbakkal egy induló képzést, így maradnak le róla legtöbbször az idősebbek.

A nyugdíjas munkavállalás támogatása a nyugdíj előtt állókat túrja ki

A másik probléma a most tervezett intézkedéssel forrásunk szerint, hogy egy másik lépéssel párosulva épp az 55-64 évesek foglalkoztatása ellenében hathat.

Az 55-64 évesek foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmény kivezetésével párhuzamosan ugyanis a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását a szociális hozzájárulás fizetési kötelezettség teljes eltörlésével támogatja a kormány.

Az Abcúgnak nyilatkozó munkaügyi tanácsadó szerint ez éppen arra ösztönzi majd a munkáltatókat, hogy ha úgy adódik, a nyugdíj előtt állók és a már nyugdíjas munkavállalók közül az utóbbiakat válasszák. “Hiszen csak néhány évvel idősebbek, valószínűleg hasonló egészségi állapotúak, és a foglalkoztatásuk jóval olcsóbb lesz a munkáltatónak” – magyarázta a szakember.

111 ezer embernek lehet mostantól nehezebb

Az 55 év feletti álláskeresők egy jelentős hányadát adják a munkaügyi hivataloknál nyilvántartott álláskeresők táborának. A Menedzserfórum utánanézett, hogy a májusi állapotok szerint az álláskeresők negyede, 60,2 ezer fő volt 55 év feletti, de a tavalyi évben is 67 és 62 ezer körül alakult a munkanélküliek száma.

Ebben a számban nincsenek benne viszont azok, akik nem regisztráltak álláskeresőként – őket nevezik a statisztikák inaktívaknak – pedig köztük is lehetnek olyanok,

akik tudnának és szeretnének is dolgozni, nem egészségügyi vagy családi okok miatt maradnak távol a munkaerőpiactól.

Az Mfor számításai szerint ők további 51 ezren lehetnek (a statisztikák szerint az álláskeresőként nem regisztrált 583 ezer fős, 55-64 év közötti lakosság 8-9 százaléka). Így jön ki, hogy összesen 111 ezren keresnek munkát ebben a korosztályban, ennyi embernek lehet hamarosan, a szocho-kedvezmény kivezetésével nehezebb munkát találni.

Nemrég vezették be

A kormány ötlete azért is furcsa, mert 2013-ban pont Orbánék indították el az úgynevezett Munkahelyvédelmi Akciótervet, aminek része volt az 55 év felettiek szocho-kedvezménye – ezzel kívánta az idősebb munkavállalók alkalmazását ösztönözni a kormány.

Az akció indulása óta 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál: ennek legnagyobb része – 200 milliárd forint – az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása után járó kedvezmény volt.

Közben a fővárosban épp most hosszabbítottak meg 2022-ig egy három éve indult, uniós forrásból finanszírozott projektet – Út a munkaerőpiacra a neve -, ami pont a munkaerő-piacon valamilyen hátránnyal induló csoportok munkához jutását segíti. A kedvezményezett csoportok között pedig ott vannak az 50 év felettiek, akiket a projekt Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályán dolgozó menedzsere egy rádióinterjúban is az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő álláskeresőknek nevezett.

Akinek mindegy, csak kenyérre jusson, az lehet, hogy már holnap takarítóként dolgozik

Munkaügyi tanácsadónk főleg kilátástalanabb helyzetben lévő 55-ön felüli munkanélküliekkel találkozik munkája során, érthető, hogy a jobb kapcsolati tőkével rendelkező, magasabban kvalifikált álláskeresők helyzete hamarabb megoldódhat, mint szakemberhez fordulnának.

A hozzá fordulók közül azok találnak a leghamarabb munkát, akik jó egészségi állapotban vannak, és emellett mindegy nekik, hogy milyen munkát végeznek, csak legyen valamilyen jövedelmük.

“Aki azt mondja, hogy mindegy, csak kenyérre legyen, az lehet, hogy már holnap takarítóként dolgozik”

– mondta a szakember, és azért emelte ki ezt a területet, mert itt előszeretettel foglalkoztatnak nyugdíjközeli korúakat is. A férfiaknál ilyenek még a portási, vagyonőri munkák.

A munkanélkülivé válástól számított egy éven túl lesz egyre kisebb az esélye, hogy az álláskereső még munkába álljon, forrásunk szerint szép számmal vannak, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt pár évvel állástalanná válva már csak “elvegetálnak” munka nélkül valahogy a nyugdíjig.

Az álláskeresést a szakember szerint ebben a korban az is nehezíti, hogy az előző munka elvesztése sokkal jobban padlóra küldi az embereket. “Gyakran megfáradt, elkeseredett ügyfelek kerülnek hozzám, akik hosszú éveken keresztül megbecsülésben dolgoztak egy helyen, majd egyszer csak felmondtak nekik. Ezek után érthető, hogy nem hiszik el magukról: egyáltalán kellenek valakinek” – magyarázta a tanácsadó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk