BUDAPEST
A Rovatból

Építkezések a Várban: a dicső múlt visszaállítása, vagy sznob kormányzati presztízsberuházás?

A Budai Várnegyedre lassan alig lehet ráismerni. A Nemzeti Hauszmann Program keretében gyökeresen átalakul. Megkérdeztük, mit gondol erről Zubreczki Dávid építészeti szakíró és az I. kerület ellenzéki polgármestere.

Link másolása

Aki mostanában a Budai Várban jár, nehezen tud olyan irányba fordulni, hogy a látóterében ne legyen egyetlen toronydaru vagy munkagép sem. Gőzerővel zajlanak a munkálatok a Dísz téren, ahol az egykori Vöröskereszt-székházat építik vissza a semmiből, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig két szinttel és egy kupolával toldják meg.

A Szent György téren, a Karmelita kolostor és a Sándor-palota szomszédságában a József főhercegi palotát építik újjá, a Mátyás-templom mellett pedig az egykori Pénzügyminisztérium monumentális épületét.

A történeti előzményeket és az eddig megvalósult fejlesztéseket bő fél évvel ezelőtt már összefoglaltuk egy cikkben, a helyzet azonban korántsem fekete-fehér. A beruházás egyes elemeit, például a rengeteg fa kivágásával járó mélygarázst és a tetejére tervezett szőlőültetvényt élesen ellenzi a helyi lakosság, az ellenzéki vezetésű I. kerületi önkormányzat pedig szintén azt állítja: hiába fogalmaztak meg súlyos aggályokat, senki nem vette ezeket figyelembe.

Zubreczki Dávid: Alig néhány évtizedig álló irodaházakat építenek vissza, de a mélygarázs még ennél is nagyobb barbárság

„A Vár egy gigantikus projekt, amiről ugyanannyira lehetetlen általánosságban azt mondani, hogy jó vagy rossz, mint például a Ligetről: olyan összetett és annyi részből áll, hogy kizárt dolog, hogy valaki minden elemével egyet tudjon érteni” – véli Zubreczki Dávid építészeti szakíró.

Ő is így van vele: vannak elemei a beruházásnak, amelyeket kifejezetten jónak tart, másokat kifejezetten rossznak, és olyan is akad, amit semlegesnek.

Bár ez még a Hauszmann Programtól függetlenül zajlott, a Várkert Bazár megmentése és felújítása szerinte jó ötlet volt. Az itt létrehozott új közterek és a Várba vezető gyalogos feljáró egyértelműen pozitív irányba lendítette a környéket. Építészetileg példaértékűnek tartja továbbá a régi budai városháza átalakítását is.

A visszaépülő Vöröskereszt-székház helye korábban (forrás: Google Street View)

A következő kategóriába azokat a beruházásokat sorolja, amelyek végső soron nem fájnak senkinek, de valószínűleg fontosabb projekteket is meg lehetett volna valósítani helyettük. Ilyen például a Szent István-terem, amit a Budavári Palota két szárnya közötti összekötő részben építettek újra az eredetivel teljesen megegyező módon.

A Lovarda és a helyőrség helyreállítása sem volt önmagában fájdalmas beavatkozás Zubreczki szerint, még ha a funkciója máig nem is lett kitalálva. A Karmelita kolostor rekonstrukciójával sincs problémája, bár a Dunára néző erkéllyel nem ért egyet. Ugyanakkor sem ez, sem a mellette felépült, Zoboki Gábor által tervezett új épület nem okozott végzetes változást a korábban megszokott, Barokk-kori kisvárost idéző léptékekben.

Ami viszont nagyon nincs rendben szerinte, az a mélygarázs. „Ilyesmit építeni ezen a helyen teljesen abszurd barbárság. Az egész Várhegy olyan, mint egy hatalmas szivacs, tele régészeti leletekkel, ebbe fájdalommentesen lehetetlen belenyúlni.”

Hasonlóan abszurdnak tartja, hogy a két világháború közötti, alig néhány évtizedig álló irodaházakat építik vissza. „1945 után ezeket a romos épületeket elbontották, és a helyükre olyan házakat építettek, amelyek visszatértek a hagyományos szemlélethez. Most azonban újra a XX. század első felének irányvonala tör az élre, amely történelmileg elhanyagolható ideig volt csak uralkodó itt. Ezek az épületek teljesen idegenek a Vár léptékétől.”

A Honvéd Főparancsnokság épülete korábban (forrás: Google Street View)

Eléggé sunyi megoldás Zubreczki szerint a Pénzügyminisztérium épülete is, ahol sokan a kupola és a neogótikus díszek visszaépítése miatt vannak kiakadva, mondván, ez micsoda történelemhamisítás. Pedig szerinte ennél sokkal fájdalmasabb, hogy alá szintén mélygarázst építenek, a belsejében pedig lényegében egy modern irodaház épül a neogótikus külsőbe csomagolva.

Ez szerinte nemcsak azért óriási hiba, mert kezelhetetlen mértékű forgalmat fog a Várba zúdítani, hanem azért is, mivel ennél sokkal környezetbe illőbbek voltak azok az épületek, amelyek stílusukban ugyan nem teljesen követték az elmúlt századok hagyományait, léptékükben viszont annál inkább. Ezek közül kettő igen fontos alkotást – a Teherelosztót és a Diplomata-házat – már el is bontottak.

Mindent egybevéve hiába történtek jó dolgok is, ha mérleget kell vonni a változásokról, amelyek 2010 óta a Várban zajlottak, a serpenyő inkább negatív irányba billen – összegez Zubreczki Dávid.

A Szentháromság térre visszaépülő Pénzügyminisztérium helye korábban (forrás: Google Street View)

V. Naszályi Márta: Semmibe veszik a szakma véleményét, a műemlékvédelmi előírásokat és az itt lakók érdekeit is

Sokkal rosszabb véleménnyel van a Hauszmann Programról az I. kerület ellenzéki polgármestere, V. Naszályi Márta. Szerinte ami rekonstrukció címén zajlik, nem más, mint vasbeton monstrumok építése, amelyeket aztán felcicomáznak korabeli dekorációval. De ezek nem azok az épületek, mint korábban, legfeljebb kívülről hasonlítanak rájuk kísértetiesen.

„Az elgondolás alapfilozófiája, hogy szerintük a Budai Vár fénykora a Hauszmann-palota idejében volt, ezért ennek visszaállítása a követendő irányvonal. A mellette érvelők azt hangoztatják, hogy a világháborús pusztításban megsérült épületek egy része csak azért lett elbontva, mert a kommunista állam ideológiai okokból nem a visszaépítés, hanem a bontás mellett döntött. Az építész szakma szerint azonban ez ideológiai és szakmai vita volt egyszerre. Abban is egységesek, hogy a Budai Vár akkor helyreállított állapota sokkal kívánatosabb volt, mint az, amivé most válik a terület” – mondja a kerületvezető.

V. Naszályi szerint az is sokat elmond az egész projektről, hogy az épületek funkcióját a mai napig nem tudják meghatározni: amikor az önkormányzat rákérdezett erre, rendszerint olyan „maszatolós” válaszokat kaptak, hogy kulturális, vagy irodafunkciójuk lesz, de konkrétumokat nem sikerült megtudniuk.

„A normális az lenne, ha ezek a beruházások egy létező társadalmi igényre adnának választ, itt azonban adott egy önkényes döntés, mégpedig az, hogy a Hauszmann-palota volt a legjobb, ezért ezt kell visszaállítani, kerül, amibe kerül – utána pedig majd kitalálnak neki valami funkciót. Ez a felelős közpénz-gazdálkodástól nagyon messze áll, ráadásul nevetségesen túlárazott is az egész.”

Az önkényességet bizonyítja a polgármester szerint az is, hogy bár a Hauszmann Program tervezési fázisában, 2014-ben összehívtak egy szakmai grémiumot neves művészettörténészekből, építészekből és egyéb szakemberekből, végül semmilyen téren nem vették figyelembe az ellenvéleményüket. Csomay Zsófia építész, Dr. Lővei Pál művészettörténész és Dr. Schneller István építész-urbanista emiatt 2016 márciusában egy Lázár Jánosnak címzett nyílt levélben léptek vissza testületi tagságuktól.

A József főhercegi palota helye korábban (forrás: Google Street View)

Bár a kerületvezetést időnként meghívják egyeztetésekre, ezek az alkalmak V. Naszályi szerint úgy zajlanak, hogy a Várkapitányság részéről elmondják a terveiket, és ha ő rábólint, akkor örülnek, ha viszont nem, akkor se változtatnak semmin.

„Látványterveket mutatni csak kis jelentőségű dolgokról szoktak, a fontosakról nem. Például a vári új mélygarázsról se mutattak terveket, ami miatt egy csomó fát ki kellett vágni” – állítja.

Nem gondolták végig azt sem – sorolja tovább a polgármester –, hogy az új épületekben dolgozók hogyan fognak feljutni a Várba: ide összesen három úton lehet behajtani, és a reggeli csúcsidőszakban annyi embernek kellene áthaladnia ezeken a behajtási pontokon, ami se busszal, se autóval nem teljesíthető. A Várnegyedben él 2-3000 ember, nagyjából még egyszer ennyit hoznának ide dolgozni, és akkor a turistákról még nem is beszéltünk.

V. Naszályi súlyos környezetvédelmi problémákat is lát a beruházásban: „A Budai Várnak van egy nagyon fontos természeti kincse, a Várhegy gyomrában lévő barlang- és pincerendszer. A Fehérvári-kapunál, ahol most épp a mélygarázs építése zajlik, egy középkori mikvét tártak fel, ahol természetes karsztvíz található. Óriási felelőtlenség azt gondolni, hogy egy ilyen összetett rendszerben nincs minden mindenre hatással, tehát következmény nélkül lehet oda mélygarázst építeni.”

A mélygarázs tetejére tervezett szőlőültetvény is jó példa arra a polgármester szerint, hogyan kell teljesen félreértelmezni egy történelmi kertrekonstrukciót. „Tájépítész-mérnökként mondom, hogy egy szőlőültetvény egyáltalán nem való olyan területre, ahol az emberek piknikezni, sétálni, kutyát sétáltatni szeretnének. Ez egyszerűen nonszensz, és ezzel az erőszakos önhittséggel kezelik az egész beruházást.”

Az ott élők lakossági fórumon és egy 4200 fő által aláírt petícióval is egyértelműen kifejezték, hogy nem kérnek a mélygarázsból és a szőlőültetvényből, sokkal inkább parkot szeretnének, de a tiltakozás eredménytelen volt.


Folyamatosan átnyúlnak az önkormányzat feje felett

V. Naszályi azt állítja, több jogszabályt is kimondottan a kerületvezetés hatásköreinek korlátozása érdekében hoztak.

Azzal kezdődött, hogy a Dísz térre most visszaépülő egykori Vöröskereszt-székház telkét, ahol korábban piac működött, egyszerűen elvették a kerülettől, bármiféle ellentételezés nélkül. Ugyanezt tették a szomszédos óvodához tartozó udvarral is. Amikor a kerület nem járult hozzá, hogy az udvaron lévő fákat kivágják, hoztak egy rendelkezést, miszerint a kiemelt kormányzati beruházások esetén nem szükséges fakivágási engedély az önkormányzattól.

Ezután az építési terület lekerítésére kért engedélyt a beruházó, amiben az egész járda benne volt, így az óvodásoknak – akiket az udvar elvétele óta egy közeli játszótérre kell vinni – és mindenki másnak az autók között kellett volna csalinkázniuk. A kerület ezt nem engedélyezte, de pár napon belül úgy döntött a kormány, hogy kiemelt kormányzati beruházásoknál nem szükséges közterület-használati engedély, és fizetniük sem kell érte.

A Szentháromság téri építkezéssel hasonló a helyzet: egyre nagyobb területet harap ki a térből, de ott sem fizetnek a közterület használatáért. A polgármester szerint ez mostanáig már százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott a kerületnek. Külön abszurdnak tartja azt is, hogy ebben az épületben ráadásul a Pénzügyminisztérium apparátusának alig fele-kétharmada fog csak elférni.

A már említett, Dísz tér 3. szám alatti óvoda, illetve lakóház tűzfaláról ablakok nyíltak, de itt az új épülettel egyszerűen elfalazták a kilátást. Majd hoztak egy jogszabályt, miszerint a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania úgy, hogy megfeleljenek a beruházó, vagyis a kormány érdekeinek. (Végül ennél a háznál a projektet lebonyolító Várkapitányság mégis elvállalta a szükséges átalakítások elvégzését és finanszírozását.)

V. Naszályi biztos benne, hogy a Hauszmann Program minden eleme meg fog valósulni pont úgy, ahogy a kormány akarja, de ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat belenyugodna a helyzetbe.

„Én folyamatosan jelezni fogom, hogy a beruházások egyáltalán nem veszik figyelembe a helyi érdekeket, sem a környezet-, műemlék- és örökségvédelmi szempontokat. Többek között a Budai Vár Világörökség által védett sziluettjét is megváltoztatják az új épületekkel.”

A polgármester szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kormányzati szlogen a dicső múlt visszaállításáról csak porhintés, hiszen ha valóban komolyan gondolnák, akkor figyelembe vennék a műemlékvédelmi előírásokat és a szakma véleményét.

„Ez az egész azonban nem szól másról, mint egyfajta sznob kormányzati presztízsről, ami mellesleg jó apropót ad arra, hogy túlárazott beruházásokkal, közbeszerzés nélkül helyzetbe hozzák a haveri cégeket” – állítja.

Megkerestük az építkezéseket koordináló Várkapitányságot is, akik azt kérték, írásban küldjük el kérdéseinket. Ezt meg is tettük, azonban többszöri ígéretük ellenére, miszerint dolgoznak rajta, több mint két hét elteltével sem kaptunk válaszokat tőlük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Leleplezték a Corvin Áruház homlokzatát – több mint 50 évig takarta alumíniumburkolat az épületet
Mutatjuk, hogy milyen lett a Blaha Lujza tér egyik ikonikus épülete.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2023. június 06.


Link másolása

A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház volt. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott.

Az 1956-os forradalomban az áruházat nagyobb károk érték, majd 1967-ben a károk ideiglenes elfedésének céljából, alumínium borítás került rá. Ez 56 évvel ezelőtt volt.

Az épület helyreállítása és a tér rekonstrukciója 2021-ben kezdődött meg, és az egész áruház Corvin Palace néven újul meg, aminek első lépése volt az új homlokzat átadása.

Az épület a felújítás után három szinten kereskedelmi, és négy szinten iroda funkciót tölt majd be, összesen 16.500 négyzetméteren.

A tetőszinten pedig egy panoráma terasz lesz kialakítva.

Az áruházba még augusztusig biztosan nem lehet bemenni, de a Corvin Palace egyik tulajdonosának, Balogh Olivérnek a beszédéből kiderült, hogy többek között SPAR, Libri, dm, Erste Bank, KiK és Solinfo Cafe is lesz benne.

Balogh Olivér azt is elmondta, hogy családi szálak kötik ahhoz a Batka Istvánhoz, aki az alumínum burkolatot tervezte, így valóban szívügye volt a felújítás.

A tulajdonos mellett beszédet mondott Pikó András, a VIII. kerület polgármestere, Erő Zoltán főépítész és Karácsony Gergely főpolgármester is.

A főpolgármester beszédét fidelitasos tüntetők próbálták megzavarni, kevés sikerrel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
Bejártuk a budapesti Madame Tussauds-t: Palvin Barbara, Zámbó Jimmy és Hosszú Katinka is kapott viaszfigurát
Összesen 51 életnagyságú figura várja a látogatókat csütörtöktől a belváros közepén, de mélyen zsebbe kell nyúlni hozzá: a felnőtt belépőjegy több mint 12 ezer forintba kerül.

Link másolása

Tavaly év végén jelentették be, hogy Budapestre érkezik a világ egyik legnagyobb turistalátványosságának számító Madame Tussauds panoptikum. A magyar főváros olyan helyszínek mellé zárkózott fel ezzel, mint London, Amszterdam, Berlin, Las Vegas, Tokió vagy Sydney – összesen már a 24. a sorban, azonban az első, amely franchise-rendszerben működik.

Ez lehetőséget adott arra, hogy sokkal inkább testre szabják a kiállítást: természetesen vannak kötelező körök, amelyek valószínűleg sehonnan nem hiányozhatnak, ugyanakkor számos egyedi elem is, amivel csak itt lehet találkozni.

A magyar főváros nemcsak helyszíne, hanem inspirálója is a tárlatnak, a belső terekben egy sor hazai ikonikus épület és műemlék jelenik meg. A látogatók például átsétálhatnak a Budai Váralagúton, sztárokkal „randevúzhatnak” a Duna-korzón, helikopteres filmforgatás szereplői lehetnek a Halászbástyán és elmerülhetnek a gyógyfürdők világában is.

A múzeum terei élesen elkülönülnek egymástól, mindegyik olyan, mintha egy különálló világba lépnénk be. Miután elsétáltunk a stílszerűen a Lánchíd mellett üldögélő Will Smith, illetve Ariana Grande, Tom Hanks, George Clooney és a szivarozó Peter Falk mellett, máris a Fehér Ház ovális irodájában találjuk magunkat, ahol (talán nem túl meglepő módon) nem Joe Biden, hanem Donald Trump figurája fogad bennünket.

Közvetlenül mellette Hszi Csin Ping kapott helyet, ami valószínűleg nem annyira az országát egyre diktatorikusabb eszközökkel vezető politikus hazai népszerűségének köszönhető, sokkal inkább az idelátogató kínai turisták igényeit akarták kiszolgálni. Ferenc pápával és a tavaly elhunyt II. Erzsébettel viszont a magyar látogatók is biztosan előszeretettel szelfiznek majd.

Borítékolható, hogy hosszú sorok fognak kialakulni Zámbó Jimmy előtt is, akit a Király című sorozat újra beemelt a popkulturális köztudatba, és alighanem Palvin Barbara viaszszobra is temérdek Instagram-szelfiről köszön majd vissza innentől.

Összesen 17 magyar vonatkozású hírességgel lehet találkozni a tárlaton, az ő figuráik kizárólag a budapesti produkció igényére készültek a Madame Tussauds London melletti műhelyében. A tervezési szakaszban állítólag nagyívű felmérésben kérdezték meg a leendő közönséget, hogy kikre kíváncsiak a leginkább. A kutatás eredményei alapján történelmi személyiségek, sztárok, sportolók, kulturális ikonok és egy világhírű magyar tudós is helyet kapott a listán.

A teljes hazai névsor a következő: Harry Houdini, Hosszú Katinka, Karády Katalin, Kossuth Lajos, Liszt Ferenc, Lugosi Béla, Mátyás király, Munkácsy Mihály, Neumann János, Palvin Barbara, Papp László, Petőfi Sándor, Puskás Ferenc, Sissi, Szent István király, Széchenyi István, Zámbó Jimmy.

Hosszú Katinka egyébként személyesen is ott volt a sajtó számára szervezett bejáráson (ahogy Puskás Ferenc családja és ifj. Papp László is), így remek „pózolj magaddal” jellegű fotókat lehetett róla készíteni. A várandósságát néhány hónapja bejelentő úszónő most látta először a róla mintázott figurát, de a felkérésről már régóta tudott: az előkészletek során több órán keresztül vették le a méreteit, hogy viaszmása a lehető legélethűbb legyen.

A végeredménnyel maximálisan elégedett, még ha – mint azt viccesen hozzátette – jelenlegi formája nem is egyezik meg teljesen azzal, ahogy a bábu kinéz. Külön örült annak, hogy bár a figura fürdőruhában, LED-falra vetített medencével a háttérben látható, mégis kifejezetten nőies lett.

A megnyitón szintén résztvevő Karácsony Gergely azt mondta a beszédében, hogy a figurákat szigorúan tilos megérinteni, a szervezők viszont kijavították a főpolgármestert: a valóságban nyugodtan lehet fogdosni bármit, így nemcsak a szemünkkel, de a kezünkkel is meggyőződhetünk arról, mennyire élethűek a kiállított viaszbábuk. Tom Cruise mögé még a motorra is fel lehet ülni, az interaktivitást pedig több érintőképernyő, valamint hang- és fényjáték is fokozza.

A kiállítás kifejezetten sokáig lefoglal, még úgy is bő fél óra volt végigsétálni rajta, hogy sehol nem időztünk sokáig. Aki pedig fotózkodni is szeretne (ez feltehetőleg a nagy többségre igaz), illetve elolvasná a táblákon szereplő életrajzokat, akár másfél-két órát is simán eltölthet vele.

A belépőket érdemes elővételben, online megvenni, úgy valamivel olcsóbbak, de még ezzel együtt sem az átlagos magyar pénztárcára vannak szabva:

a standard felnőtt jegy 12490 forint, gyerekek 3-15 év között 8900 forintért mehetnek be, családi jegyet két felnőttnek és egy gyereknek pedig közel 30 ezer forintért árulnak.

16-19 év közötti fiatalok 4 főtől „bandázós” csoportos jegyet válthatnak 9 ezerért, a felnőtt csoportos belépő (minimum 12 főtől) 11 ezer, a gyerek 8490 forint. Nyugdíjasok 6490, fogyatékkal élők pedig 4990 forintért léphetnek be a kiállításra. A helyszín a Palazzo Dorottya, a Deák tértől és a Duna-parttól egyaránt pár percre. A Madame Tussauds Budapest mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva.

Élő videónk a helyszínről:

További fotók:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Hatalmas változás a budapesti közlekedésben – öt és fél év után búcsúzunk a metrópótlástól
Hétfőtől minden nap teljes vonalon jár az M3-as metró. Utoljára a Nagyvárad téri és a Lehel téri állomásokat adják át.

Link másolása

Ma befejeződik a 3-as metróvonal felújítása: a Lehel tér és a Nagyvárad tér is bekapcsolódik az utasforgalomba kora délután.

A Nagyvárad téri és a Lehel téri állomásokat délutántól vehetik igénybe az utasok, ekkortól a pótló buszok nem közlekednek, keddtől pedig a pótlást segítő alternatív járatok újra az eredeti útvonalukon járnak

– közölte a Budapesti Közlekedési Központ pénteken.

A BKV korábban azt közölte, a két utolsóként felújított állomás rekonstrukciója 2022. május 14-én kezdődött, így egy év alatt kellett kívül-belül megújulniuk.

Karácsony Gergely főpolgármester május 2-án Facebook-oldalán jelentette be, hogy május 22-én átadják a 3-as metró teljes vonalát és valamennyi állomását az utasforgalomnak.

A 3-as metró felújítása öt és fél évig tartott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Látványtervek: Megmutatták, milyenek lehetnének a Lánchíd melletti terek és utcák
A látványos változtatások feltétele azonban, hogy megmaradjon a Lánchíd mostani forgalmi rendje, és a projekt megkapja az EU-s támogatást.

Link másolása

A dugómentes Lánchíd óriási lehetőség a belváros zöldítésében is - írja a Főpolgármesteri Hivatal. A híd jelenlegi forgalmi rendje nemcsak a környék forgalomcsillapításában áttörés, de az tud lenni mindkét, a pesti és a budai oldal környező tereinek élhetősége szempontjából is.

A csatlakozó terek és utcák terveit a Korzó Tervezési Stúdió vezető tervezőjével közösen mutatták be és az Én Budapestem oldalon meg is nézhetőek.

Ismertetésük szerint hatalmas, besétálható terek lehetnének a Lánchíd mindkét oldalán, még több fa, bicikliutak, párásító épülhetne ki, ha megmarad a híd jelenlegi forgalmi rendje.

Azt ígérik, hogy a Lánchíd határidőre elkészül. A Városháza munkatársai pedig továbbra is az új forgalmi renddel számolnak, ezért a kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodnak. Elsősorban a gyalogos közlekedést támogatják, ami lehetőséget teremt jelentős zöldítésre is.

Megváltozna például a Széchenyi tér, amely nagyobb sétányt kapna, a Széchenyi rakparton fásítanának, a Clark Ádám téren még több virágot ültetnének, a József Attila utcában új fasort telepítenének.

Ezeknak azonban az a feltétele, hogy

• a Lánchíd mostani forgalmi rendje megmaradjon, amire a Budapesti Lakógyűlés keretében lehet szavazni;

• legyen szándék a város megújítására, zöldítésére (ez a szándék megvan a fővárosban és megvan a kerületekben is);

• a projekt megkapja az EU-s támogatást.

A Lánchíd végleges forgalmi rendjéről a Budapesti Lakógyűlésen lehet szavazni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: