BUDAPEST
A Rovatból

Atlétikai stadion helyett közparkot szeretne a Duna-parton egy civil közösség


Link másolása

A StadiOFF közössége számára az is fájó pont, hogy ha a járványra való hivatkozással a kormány forrásokat von el az önkormányzatoktól, akkor a stadionépítésre miért vannak források. Szerintük a politikai döntéshozóknak érdemes volna újra átgondolni a stadionépítés tervét. Július 30-án tervbemutató közmeghallgatás lesz a stadionnal kapcsolatban a Ferencvárosban, a petíció elindítói készülnek az eseményre.

A petícióban 4 dolgot kérnek. Először is azt, hogy a kormány ne építsen stadiont a ferencvárosi Duna-partra. Másodszor azt, hogy a tervezett hatalmas épület helyett közpark létesüljön a kormány támogatásával ezen a még beépítetlen területen. A harmadik követelés az, hogy az így felszabaduló mintegy 200 milliárd forintból a kormány azokat az embereket, családokat és vállalkozásokat támogassa, akik a koronavírus-járvány miatt kilátástalan helyzetbe kerültek. A negyedik pedig az a kérés, hogy a budapesti egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére a kormány biztosítson forrást.

A tervezett épület méretével is akadnak gondok Borbás Gabriella elmondása szerint. Arról ugyanis még mindig nincsenek pontos információik, mekkora lesz a stadion, mennyi helyet foglal el, és mennyi hely marad körülötte parknak, fáknak.

„Az arányok érzékeltetésére érdemes az 1650 fős margitszigeti Atlétikai Centrumra és a 22 ezer fős, Üllői úti Groupama Arénára gondolni. Elvileg a 2023-as világbajnokság után 15 ezer fősre bontják vissza az atlétikai stadiont, de még ezután is kilencszer akkora lesz, mint a margitszigeti atlétikai centrum.

Mi azért szeretnénk látni a terveket, hogy tudjuk, pontosan mi marad ott, a Duna-parton.”

Szerintük a 40 ezer fős épület körül azért sem maradhat sok zöldfelület, mert a látogatókat nyilván nem füvön keresztül, hanem betonozott vagy járólappal fedett területen át vinnék be. „Egy korábbi nyilatkozatban az szerepelt, hogy a 15 ezer hektáros területen 9 ezer hektáros, vagyis 60 százalékos lesz a zöldfelületi arány. Később egy, az Átlátszón megjelent cikkben a dokumentumok szerint az szerepelt, hogy 5,3 hektáros a zöldfelületi arány, úgy, hogy ebbe még az atlétikai pálya füvét is beleszámítják. Ez kicsit több, mint 30 százalékos zöldfelületi arány. Félő, hogy a megvalósítás után ez még jobban lecsökken, mert a stadion az össze nem megy” – mondja Borbás Gabriella.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a zöldfelületi aránymutatónál a füvesítés is beleszámít, csakhogy az soha nem mutatja a zöldfelület minőségét. Márpedig a fás terület értékesebb, mint önmagában a pázsit.

Az építkezés és az ellene indított petíció kérdését az is tovább árnyalja, hogy Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina júniusban olyan koncepcióterveket osztott meg a Facebook-oldalán, amelyek szerint „megvalósulnak a kerület által kért többletfunkciók az atlétikai stadion beruházásával kapcsolatban”. A koncepciótervekben az szerepelt, hogy a területen lesz egy 2780 négyzetméteres homokos plázs napozópadokkal, teraszos homokpadokkal, tűzrakóhelyekkel és füves területtel, szabadtéri mozi, 18 ezer négyzetméteren 65 fitneszgép, egyenként 660 méteres futó- és görkorcsolya-pálya, kávézó, épül kutyafuttató és tűzrakóhely, az új VITUKI strandon nagyobbak lesznek a medencék, kibővítve egy gyermek tanmedencével, valamint a stadion épületében 1000 négyzetméteres óvoda működik majd, ami 90 gyerek befogadására alkalmas.

Ám az óvoda kialakítása a helyi, építkezés ellen tiltakozó közösség szerint újabb problémákat szül, úgy vélik, zsúfolttá válik a környék.

„Várostervezési szempontokat figyelembe véve az a véleményük, hogy közszolgáltatást oda érdemes telepíteni, ahol az emberek laknak, vagy ahol dolgoznak – így akadályozható meg a túlzott autóhasználat” – magyarázza Borbás Gabriella. „Ráadásul a tömegközlekedés sem ideális a környéken, így valószínűleg autóval fogják odavinni a gyerekeiket a szülők. A legközelebbi lakott hely a közvágóhíd helyére épülő lakónegyed lenne, de azok a házak sem állnak még, sokára épülhetnek fel.”

Mit szeretnének tehát az itt élők? Háborítatlan Duna-partot, közparkot, rekreációs funkciókkal – futópályával, játszótérrel, kutyafuttatóval (ahol szabadon futkározhat a kutya). A helyiek fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy akkor is ugyanígy tiltakoznának, ha lakóparkot vagy irodaházakat építenének oda.

„Talán kicsi az esély arra, hogy maradéktalanul sikerüljön elérni a célunkat. Ám felelős állampolgárként úgy gondoljuk, ha mindig mindenbe belenyugszunk, soha nem szólunk semmiért, akkor csorbulnak a demokratikus értékek.

Ha az egyik célt nem érjük el, majd egy másiknál aratunk sikert, és azok az emberek, akik csatlakoznak egy ügyhöz, együtt maradnak, összefognak és egy következő, őket érintő ügybe is bele fognak majd szólni.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Virágpompában a Tóth Árpád sétány, Budapest egyik legszebb japán díszcseresznye fasora
A történelem viharait is átvészelte a várfal, amelyen az öreg gesztenyefák elé 2009-ben ültették a lenyűgöző látványt nyújtó másik fasort.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

A tavasz egyik legszebben virágzó fája a japán díszcseresznye. A pár napig élvezhető látványosság sokakat vonz magához, gyönyörködni, fotózni. A rózsaszín virágözön a Budai Várban is minden évben elvarázsolja a látogatókat.

A Tóth Árpád sétány önmagában is egy különleges hely, hiszen egy régi középkori várfal tetején vezet végig, ahol a panorámát is érdemes kiélvezni.

A sétány jelenlegi formája 2009-ben készült el, a déli szakasz felújításával, ekkor ültették a fákat is Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján. A ma már romantikus Várhegy várfalai korábban hadicélokra szolgáltak. A várfal romjaira 1720-ban telepítették az első fasorokat - ez volt Budapest első kettős fasora.

A sétány neve is többször változott, a 19. században Bastei Promenádnak hívták, majd 1879-től Bástya sétánynak, a 30-as években Horthy Miklós sétánynak és Gróf Bethlen István sétány is volt. 1946-ban nevezték el a nyugati részt Tóth Árpád sétánynak, mert a költő a közeli Táncsics Mihály utcában is élt. A második világháború után a fák is elpusztultak. A területet 1967-ben rendezték, ekkor ültettek gesztenyefákat, juharfákat. A díszcseresznyefák 2006-ban és 2009-ben kerültek a sétányra, míg a mögöttük álló gesztenyefák jóval idősebbek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Szinte biztosan nem lesz klíma a 3-as metrón idén nyáron
Technikailag gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy idén nyáron teljesüljön Karácsony Gergely egyik főpolgármesteri vállalása.

Link másolása

„A közbeszerzési eljárás jelenleg tárgyalási szakaszban van” – válaszolta a BKV a Népszavának, amikor a lap arról érdeklődött, hogy mikorra várható a hármas metró szerelvényeinek légkondicionálása. A lap szerint ez azt jelenti, hogy kivitelező híján aligha lesz nyárra klimatizálva a 3-as metró vonalán közlekedő 222 kocsi.

A budapesti M3 metróvonalon közlekedő járműveket 2016-ban 69 milliárd forintért gyártotta újra az orosz Metrowagonmash – rengeteg hibával. Tarlós István akkori főpolgármester 2017-ben még azt mondta: nem lesz gond azzal, hogy nincs klíma a hármas metró felújított szerelvényein, elvégre „az nem villamos, 25 méterrel a föld alatt nem tűzi a nap”, és „azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is”.

Az őt váltó Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 2019 júniusában 34,8 fokot mért a vonal egyik kocsijában és megígérte, hogy utólagosan klimatizálják a hármas metró orosz szerelvényeit.

A BKV a városvezetés utasítására 2021 májusában feltételes közbeszerzési tendert írt ki az utólagos klimatizálásra, amelyre három ajánlat érkezett. Az egyiket érvénytelenítették, a Liberatus Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. viszont versenyben maradt. Szerződést azonban egyikkel sem kötöttek a főváros nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva. Később felmerült, hogy az orosz gyártó ellen indított perben követelt kötbérből fedezik az utólagos klimatizálás költségét.

„A klimatizálás elsődlegesen nem pénz kérdés, szükség lenne hozzá az orosz gyártó hozzájárulására, amire kevés az esély. Ha enélkül nyúlunk a kocsikhoz, elvész a garancia. A helyzet tavaly óta nem változott, idén nyárra objektíve lehetetlen a légkondícináló berendezések felszerelése” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki megerősítette azt is, hogy a munkát a kötbér terhére rendelnék meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Kerékpáros felvonulás lesz Budapesten, hídlezárásra és forgalomkorlátozásokra kell számítani szombaton
Délután 3 órától időszakosan lezárják többek között a Ferenc körutat, a Petőfi hidat, a József Attila utcát és az Andrássy utat is.

Link másolása

Kerékpáros felvonulás miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek szombat délután Budapesten - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A tájékoztatás szerint

15 órától 20 óráig szakaszosan és időszakosan lezárják a Soó Rezső sétány - Räde Károly sétány - Borbás Vince sétány - Üllői út - Ferenc körút - Petőfi híd - Egyetemisták parkja - Egry József utca - Valdemar és Nina Langlet rakpart - Raoul Wallenberg rakpart - Friedrich Born rakpart - Döbrentei tér - Attila út - Alagút utca - Alagút - Clark Ádám tér - Széchenyi Lánchíd - Széchenyi István tér - József Attila utca - Andrássy út - Hősök tere - Olof Palme sétány - Zichy Mihály út - Napozórét útvonal egyes szakaszait.

Az érintett rakpartokat, az Attila utat, az Alagút utcát, az Alagutat és a Lánchidat időszakosan teljes szélességében lezárják.

A hétvégére a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség hirdetett meg szezonnyitó kerékpárosbarát hétvégét, amihez több mint 80 vendéglátóhely, szálláshely és látványosság csatlakozott. A rendezvény egyik ötletgazdája korábban azt mondta: az április 22-i Föld napjához kapcsolódva célul tűzték ki, hogy ezen a hétvégén „körbetekerjék a Földet”, azaz együttesen 40 075 kilométert tegyenek meg biciklin.

A játékhoz egy okostelefonnal és egy kerékpárral bárki csatlakozhat a Kerékpárosbarát alkalmazáson keresztül.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Megszólalt a vízművek a csőtörésről, ami megbénította Mátyásföldet: egy 75 éves vezeték tört el
Egy 1949-ben fektetett vezeték adta meg magát, de eltört mellette egy kisebb, lakossági ellátó vezeték is. A környéken lakók szükségkútról vihetnek vizet.

Link másolása

Egy 1949-ben fektetett, 60 centiméter átmérőjű vezeték törése miatt kellett hétfőn reggel lezárni a XVI. kerületi Veres Péter utcát – közölte a Fővárosi Vízművek. A csőtörésről mi is beszámoltunk már: a Sárgarózsa utca és a Thököly utca között az úttestet is elmosta a víz, a közlekedést pedig teljesen felborult.

A nagy átmérőjű vízvezeték törése nem okozott vízhiányt, ám eltört egy mellette futó kisebb, 150 mm-es lakossági ellátó vezeték is

– teszi hozzá a Vízművek. A kisebb vezeték javításáig a Veres Péter utca 1. és 29. között kell vízhiánnyal számolnia az ott élőknek. Kovács Péter polgármester erről azt írta Facebook-oldalán:

„Mintegy 100 fogyasztó maradt vízellátás nélkül, ezért számukra jelenleg a Farkashida utca 2-4. előtt szükségkút segíti a vízvételi lehetőséget.”

Jelenleg a víz szivattyúzása, a hiba feltárása és a munkagödör kialakítása folyik a Vízművek szerint. Ezt követően kerülhet sor a sérült vezetékek cseréjére, majd az útburkolat javítására. A munka akár a hétvégéig is elhúzódhat: a hibajavítást nehezítheti és lassíthatja, hogy több közművezeték is húzódok az út alatt, ami más közszolgáltatókkal való egyeztetést és együttműködést is szükségessé tehet.

Link másolása
KÖVESS MINKET: