A legszebb palota, amely évente egyszer látogatható
Évente egyszer, mégpedig , ami jelenleg a Köztársasági Elnök Hivatalának ad otthont. Ha éppenhogy lecsúsztatok arról, hogy személyesen is megcsodáljátok az épület megtekinthető részét, akkor több lehetőség közül is választhattok: lessétek szorgalmasan a híradásokat, mert a köztársasági elnökkel kapcsolatos közvetítések egy része innen történik avagy várjatok egy évet. Ha türelmetlenek vagytok, szerényen ajánlom a Kulturális Örökség Napjain lőtt következő képsorokat.
Az esemény második napján az időjárás igencsak kegyes volt hozzánk. Bár a nap a szombatról vasárnapra elképesztő mennydörgéssel, villámlással bevezetett égszakadással indult, késő délelőttől kezdve napsugarak cirógatták a szabadban tartozkodók orcáit. Szükségünk is volt ennyi kényeztetésre ugyanis a Sándor-palotához érkezve az aktuális társadalmi történések is megfűszerezték a Kulturális Örökség Napjai és a Budai Várban zajló Édes Napok pillanatait. Köszönhetően annak, hogy a Quaestor-károsultak képviselői éppen petíciót nyújtottak át a palota falai között az illetékeseknek, a Kulturális Örökség Napjai miatt a palotát látni kívánók serege szép kis kanyargós sorrá duzzadt.
Sokan feladták a várakozást, a sorban állók közül többekhez el sem jutott az az információ, hogy vajon mi az ideiglenes torlódás oka, ugyanakkor azok, akik a sorban állást választották - a turistákkal és az Édes Napok látogatóival egyetemben - akaratlanul is szem és fültanúivá válhattak a Szent György téren zajló tüntetésnek. A petíciót a meghirdetett időponthoz képest mintegy negyedórás késéssel sikerült átadni, a Sándor-palota ezt követően fogadta ismét a látogatókat.
A palotában dolgozók rendkívül készségesek voltak, ugyanakkor élőerős idegenvezetés sajnos nem állt rendelkezésre. Információ éhségünket egy igényes szóróanyag volt hivatott részben kielégíteni, de kérdés esetén a termekben szolgálatot teljesítő személyek is igyekeztek felvilágosítást adni. Tekintettel a Sándor-palota jelenlegi funkciójára, nem a teljes épület, hanem csupán csak pár szoba tekinthető meg, de az ezekben a helyiségekben az eredeti berendezésekről készített fotók alapján részben helyreállított berendezés által megtestesített pompa láttán nem nehéz fantáziálásra sarkallni a képzeletet a palota korábbi (esetleg mostani?) berendezését illetően.
Az 1806-os építésű palotát Sándor Vince gróf rendelte meg. Máig vitatott, hogy tervezője a bécsi Johann Aman volt-e, vagy a Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó és a Deák téri evangélikus templom híres tervezője, Pollack Mihály. (…) A Sándor-palota puritán eleganciája (…) szöges ellentétben áll a királyi vár tobzódó pompájával, de a csupán néhány évtizeddel korábban épült Várszínház copf stílusához képest is meglepően visszafogott (…). Franz Schams térképészt annak idején annyira megragadta az épület, hogy útikönyvében részletes leírást is adott róla, amelyben a télikert varázsos növényeitől a selyemmel, arannyal gazdagon díszített szobákig mindenre alaposan kitért. Tőle tudjuk azt is, hogy a palotában ekkor már − a korban még igencsak ritkaságnak számító − gőzfűtés és vezetékes víz szolgálta az itt lakók összkomfortos kényelmét. (…)
A nemzeti legendárium azonban − a fáma szerint bölcselkedő hajlamú – öreg Sándor grófénál sokkal inkább megőrizte fiának, Sándor Móricnak a nevét, aki akrobatikus lovas mutatványokkal botránkoztatta meg Pestbudát és Bécset, s akit ezért Pesten „ördöglovasnak”, Bécsben „az ördög istállómesterének” hívtak akkoriban. Színes egyéniségét az előkelő körök mindig is kedvelték. Érettebb korára legnagyobb kritikusa, Széchenyi István is megenyhült iránta, amikor az ő példáját követve Móric szintén felajánlotta birtokainak féléves jövedelmét a Lánchíd építése céljára.
A szabadságharc után a tér épületeibe állami hivatalok települtek. A Sándor-palotában ekkor a bécsi udvar helytartója, Albrecht főherceg székelt. A palota legnevezetesebb lakója Andrássy Gyula miniszterelnök 1867-ben bérelte ki a kormány számára a Pallavicini családtól. (Később egy csereingatlannal a tulajdonjogot is megszerezte tőlük az állam számára.) Andrássy Ybl Miklós segítségével renoválta az ekkorra már igencsak felújításra szoruló házat, s a földszinten az irodákat, az emeleten pedig a miniszterelnök lakását rendezték be. (…) Ekkoriban állítólag egy titkos folyosó vezetett innen a Várszínházba, ahonnan a háziak nemegyszer Sisi társaságában tértek vissza egy-egy búcsúteára. (…)
1945 telének végén, nem egészen négy évvel azután, hogy Teleki Pál a közelgő háború és a nemzeti jövendő feletti végső elkeseredésében ugyanezen a helyen véget vetett életének, repülőgépek raja érkezett a budai Vár felé bombazáport zúdítva az itt található történelmi épületekre. A Sándor-palotából siralmas kőhalom marad csupán. Ami érték a romok közt megmaradt, azt hadizsákmányként külföldre hurcolták. Az épületet ugyan nem dózerolták le, de a rendszerváltozásig nem méltatták figyelemre. Néhány elhivatott szakembernek köszönhető csupán, hogy legalább tetőt húztak fölé, s az omladozó falakat megtámasztották. A Köztársasági Elnöki Hivatalnak ma otthont adó patinás épület csak 2002-ben épült újjá.
A Sándor-palota Budapest I. kerületében a Szent György tér 1-2. szám alatt, míg a palotában működő Köztársasági Elnök Hivatala honlapja itt található. Ha személyesen is belesnétek az egyébként zárt ajtók mögé, javaslom, hogy kísérjétek figyelemmel a Kulturális Örökség Napjainak honlapját itt és közösségi oldalát itt, annak érdekében, hogy jövőre ti is bejuthassatok.
Ne feledkezz meg a DRKUKTART blogról sem: ne maradj le az újdonságokról, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével!
Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek is!
