„A kiállítás azért született, hogy valami fogalmat adjon a témáról, hiszen a palota története nem nagyon ismert sem a magyar, sem a külföldi látogatók előtt. Csekély morzsák, amiket itt bemutatunk, de mégis lesz a látogatónak fogalma, milyen volt régen.” Farbaky Péter, a kiállítás egyik kurátora jellemezte ilyen szerényen a legújabb állandó tárlatot, amely egy valóban hiánypótló kezdeményezés. „A múzeumban sokan keresték is, mondván, ha ez volt anno a királyi palota, hol lehet ebből valamit látni?”

A kiállítás nyitánya az 1686-os év tárgyi emlékei; a keresztény seregek ekkor foglalták vissza a budai királyi palotát. A korabeli – bár nem az ostrom ideje alatt készült –, kissé idealizált metszetek mutatják, hogy az ágyúzások közepette a torony és egyes épületrészek leomlottak, mások tető nélkül, csonkán bár, de megmaradtak. A barokk periódusban az első épület emelése az 1720-as években kezdődött, ám ekkor még szó sem volt királyi rezidenciáról: katonai parancsnokságnak szánták.

A magyar rendek azonban ragaszkodtak egy új királyi palota gondolatához, mire Mária Terézia engedélyezte, hogy országos gyűjtést szervezzenek és közadakozásból jöhessen létre az épület. Akkoriban, a barokk idején épült ki a mai palota három déli épületrésze (a bécsi Albertinából homlokzati tervek), azaz az oroszlános udvar keleti szárnya. A palotától északra fegyvertár, az északi palotatömbben pedig a Szent Zsigmond kápolna kapott helyet.

Maga a királyi rezidencia az 1760-as évek végén készült el, de az uralkodónő sosem költözött be. Rangos és nagyhírű császári főépítészek tervezték, először egy lotaringiai mester, Jean-Nicolas Jadot dolgozott rajta, aki Mária Terézia férjének, Lotaringiai Ferencnek a szolgálatában állt. Miután ő visszatért Franciaországba, a helyét Nikolaus Pacassi, az uralkodónő udvari építésze vette át és fejezte be a megkezdett munkát.

Mária Terézia, miután kijelentette, hogy nem hajlandó a palotában élni, úgy határozott: a Sankt Pölten-i angolkisasszonyok rendjének megfelelő lakhelyet nyújt majd – habár a fényűző épület a legkevésbé sem emlékeztetett kolostorra. Majd utasítása szerint a nagyszombati egyetem rendezkedhetett be a várba; a megnyitóra ünnepélyes keretek között került sor a trónteremben, 1780-ban. Ez az intézmény sem maradhatott itt tartósan, hiszen három év után, anyja halála után fia, II. József áttelepítette Pestre.

A magyarok számára azonban bőséges kárpótlásnak bizonyult a Szent Jobb hazahozatala, amely idegen földön, Raguzában (ma Dubrovnik) vészelte át a török hódoltságot. Az északi tömb udvarán felépült egy ovális alaprajzú kápolna, egészen 1945-ig itt volt az ereklye, sőt a Szent Jobb körmenetek is innen indultak évről évre.

A kiállításra elkészült a kis trónterem egyik falának rekonstrukciója, amely eredeti tervek és a bécsi analógiák alapján lettek kifaragva. Ugyanitt látható az úgynevezett „ananászdamaszt”, az 1850-es években közkedvelt kárpitanyag (jelenleg a schönbrunni kastély termeit is ilyenekkel újítják fel), amellyel nemrég újrakárpitoztak két aranyozott fotelt is. Az enteriőrt ábrázoló festmények alapján – például amelyik a királynői audienciatermet ábrázolja – képzeletben könnyedén kiegészíthetjük a barokk berendezés megmaradt részeit.

A palota a 18. század végére tölthette be először eredeti funkcióját: főúri méltóságok költöztek a falai közé. A „nádori korszak” Sándor Lipót beköltözésével kezdődött, aki sajnos – önhibájából – nem élvezhette sokáig a rezidencia luxusát: saját, házi készítésű tűzijátékától felrobbant. Utódja, József nádor azonban kerek ötven évig lehetett tisztségben. A nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő étkészletéből néhány darab látható is a vitrinek mögött.

Az évek azonban nem mindig múltak kegyesen a palota felett, bár ez a későbbi századokban látszott csak igazán. A klasszicizmus idején egy villámcsapás után leégett a palota tetőzete; miután helyrehozták és átépítették, jóval letisztultabb képet mutatott. 1849-ben, a szabadságharc ostroma során kigyulladt az épület, a tűz súlyos károkat okozott. Ferenc József állíttatta helyre, az ő időszaka alatt több melléképülettel gyarapodott a palota: udvari istállóval, új őrségépülettel, kerti üvegházzal, pavilonokkal. Ezt az összképet, az 1890-es években elindult nagy historizáló bővítések előtti állapotokat már fotókon is megörökítették.

A krisztinavárosi szárny építése 1890-től kezdődött meg Ybl Miklós tervei alapján. 1891-es halála után Hauszmann Alajos lett a főépítész, aki végig is vitte az egész bővítést. Ebben a szárnyban alakították ki a neoromán stílusú Szent István-termet is, amely a tárlaton csodás kárpittal és függönyrészlettel, Árpád-házi királyok pirogránit arcképeivel szerepel. Ugyanitt, a krisztinavárosi szárny főtengelyében képezték ki egykor a Hunyadi Mátyás-termet is, amelynek egy részletét egy gyönyörű falburkolat-rekonstrukció mutatja meg a mai kor látogatójának.

A teremnek kifejezetten Habsburg-ellenes éle volt, hiszen Mátyás meghódította Bécset – így az épületnek ez a része volt a „nemzeti oldal”. A dunai oldalon, az új főkupola alatt volt a „Habsburg-oldal”, amelyet a Habsburg-terem és –lépcső képviselt. A vendégek mindig innen sétáltak le a palotakertben lebonyolított fogadásokra. Az egyik legfényűzőbb kerti fogadást egyébként III. Viktor Emánuel olasz király tiszteletére rendezték 1937-ben, erről maradt fenn a legtöbb fotó.

Farbaky Péter elmondta: sok tárgyat, amely az egykori palotából való volt, fotók vagy festmények alapján sikerült azonosítani. Jó példa erre a Nemzeti Múzeum raktárában porosodó párnázott szék, amelyet Rostás Péter, a kiállítás másik kurátora ismert fel egy fényképről – kiderült, hogy a bálterem garnitúrájához tartozott. Az ezüst-fehér bálterem Magyarország legnagyobb terme volt, grandiózus fogadások és bálok színhelye; szintén Ybl-és Hauszmann-tervek nyomán, a Hauszmann-féle bővítéskor valósult meg. Ekkor újabb két épülettömbbel növekedett a palota.

Kormányzósága idején Horthy Miklós is lakott a palotában, bár nem a királyi lakrészben, inkább a krisztinavárosi szárnyat választotta. A Horthy-korszakban egy könyvtárszobát is nyitottak egyébként, az onnan származó kandallórácsot szintén Rostás Péter találta meg az Iparművészeti Múzeum raktárában.

A palota végnapjai a második világháborúval jöttek el. Egyrészt súlyos, bár közel sem helyreállíthatatlan károsodásokat szenvedett – csakhogy a háború utáni években ezzel vajmi keveset törődtek. A berendezés szinte teljesen szétszóródott: volt, amit nyugatra vittek, volt, amit a szovjet katonák vagy a személyzet „vett kölcsön”, de magánembereknél is felbukkannak értékes darabok időről időre. „A lengyeleknél, a németeknél sok mindent helyreállítottak a háború után, szinte a semmiből, de itthon majdnem minden elpusztult az egykor palotából.” – mondta Farbaky Péter.

Az ’50-es években a szocreál jegyében kezdték áttervezni a palotát, ahol a tervek szerint először párt- és állami központ létesült volna. Arról, hogy Rákosi beköltözzön-e az egyik lakosztályba vagy sem, az 1956-os történések után tettek le. Az új koncepció már egy kulturális intézménycsoport létrehozását sürgette. 1967-ben a Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum nyílt meg, majd 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria, végül 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár.

A kor építészei megvetették a historizmust és a szecessziót, Hauszmannt legszívesebben félresöpörték volna. A ’70-es években restaurálták volna a tróntermet, de a kezdeményezés a hamvába halt, mert a kivitelező „elspórolta”. Nem úgy a középkori erődítések visszaállítását, ami miatt azonban a Hauszmann-féle kert pusztulásra ítéltetett. Végeredményben helyreállítottak néhány középkori momentumot, de a meglévő barokk és a historizmus-kori részek sorra az enyészeté lettek.

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

a Galvani híd és a déli körvasút építése,

a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,

a Ráckevei-Duna revitalizációja,

a Városmajor megújítása,

a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,

a Városliget autómentesítése

és a dél-budai centrumkórház is.

A cikkben azt is megjegyzik:

ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

„a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

hirdetés

Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.

Kapcsolódó

Megnyílt az új, ideiglenes pihenőpark a budai alsó rakparton

A Lánchíd korszerűsítése miatt a rakpart egy részét lezárták a közúti forgalom elől. Így a rakpart egyik szakasza megnyílt a gyalog és kerékpárral közlekedők, illetve a kikapcsolódásra vágyók előtt.

hirdetés

Link másolása

KÖVESS MINKET:

„Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

A Királyi Palota és környékének rövid története

Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

Mi történt a Várban a XX. században?

A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

Mátyás kútja

2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

A Budavári Palota déli összekötő szárnya

Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

„Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

Főőrség

A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

Lovarda és a Csikós udvar

A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

Igazi baby boom várja a látogatókat a budapesti állatkertben. A cuki kölykökről a főpolgármester is beszámolt közösségi oldalán.

Karácsony Gergely írása szerint:

"Manulkölykök (pusztai macska) után huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt az Állatkertben!

Mindig, de most különösen érdemes ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, mert igazi baby boom zajlik. Született az elmúlt időszakban még majom, bárány, gida és kisboci is. Vár mindenkit sok szeretettel az Állatkert"

- írta, és több fotót is közreadott kedvcsinálónak.

A Fővárosi Állat- és Növénykert a honlapján részletesen ír a flamingókról. Többek között kiderül:

"Az európai állatkertek közül az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat a mi Állatkertünkben látható. Évről évre megörvendeztetnek bennünket legalább másfél tucat, de olykor még ennél is több fiókával. Az idei évben sincs ez másként. A felnőttek még májusban elkezdték a fészkeket építeni, és június eleje óta kotlottak a tojásokon. A fiókák kikelése bő egy héttel ezelőtt kezdődött meg. Pillanatnyilag 22 fióka cseperedik a kifutóban, de mivel néhány tojáson még kotlanak a felnőttek, ezért az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítani lehet. A kicsik mindenesetre már elég aktívak, és elég sokan is vannak ahhoz, hogy a látogatók is jól láthassák őket.

Egy-egy flamingótojás 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás van, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre, de mivel a szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik".

Beszámolójuk szerint: "a flamingókon kívül egyébként sok más kisállat, kölyök és fióka látható Állatkertünkben, a manul- – azaz pusztai macska – kölyköktől

A Majorságban is sok kisállat van, de a Margitszigeti Kisállatkertben is vannak a közelmúltban világra jött jövevények, például gólyafiókák és szarvasborjú is. És persze ne feledkezzünk meg Samuról, a kiselefántról, aki továbbra is az Állatkert legnépszerűbb lakójának számít" - írják.

A többi kölyökről ITT olvashatsz.

Kivételes nyár lesz az idei – a Lánchíd felújításával nem csak az ország egyik legfontosabb műemléke születik újjá, de a munkák miatti lezárás alatt ideiglenesen egy különleges közösségi tér is létrejön. Jön a RAKPART 2021 folytatása, idén Budán, és ezzel indul a Budapest Tuning is - írja az Én Budapestem.

A híd felújítása idén nyárra jutott abba a szakaszba, hogy átépítik a budai hídfőnél a partközeli – a rakparti forgalom mellett eddig hozzáférhetetlen – szerkezeti részeket, illetve kijavítják az acélszerkezeten lévő hibákat, így augusztus közepéig szüneteltetni kell a híd alatt átfutó budai alsó rakpart forgalmát egy rövid szakaszon. Az így létrejövő funkciótlan zárványterület belakása lesz az idei nyár egyik legnagyobb dobása Budapesten.

Pénteken pedig hivatalosan is megnyitott a Budai Alsó - írta közösségi oldalán Karácsony Gergely.

A főpolgármester közölte:

Akár pihenésre, akár sportolásra vagy közösségi élményekre vágysz, gyere a budai alsó rakpartra. Sok szeretettel várunk mindenkit!".

Képeket is megosztott a helyről:

A parton árnyas ülőfelületek, közösségi grillező, homokozó, tollaspálya, veteményes, gigantikus napozóágy és sok piknikasztal vár. Az újdonságról a BKK is beszámolt a közösségi oldalán. Egy kommentben az autósoknak azt üzenték, hogy a pesti alsó rakparton ebben az időszakban a hét minden napján, így hétvégente is lehet majd gépjárművel közlekedni. Az általuk javasolt alternatív útvonalakat ITT találod.