10 izgalmas hely, amit imádnak a budapestiek
6. Erzsébet tér a Danubius kúttal
Mi is imádunk nyáron kijönni ide egy szál takaróval és üldögélni, beszélgetni, iszogatni a hangulatos téren. A hely dísze a Danubius-kút.
A három medencés díszkút Ybl Miklós és Feszler Leó alkotása. Legfelül a Dunát jelképező Neptunust láthatjátok. A római mitológiában Neptunus a vizek, tengerek istene volt – a görög Poszeidón római megfelelője. Háromágú szigonnyal ábrázolják; ezt a görög mondák szerint Poszeidón a küklopszoktól és a százkezűektől kapta, és ezzel a fegyverrel képes a tengert viharossá tenni vagy lecsillapítani. Egy másik forrás szerint azonban egyszerűen csak Ister áll a kút tetején - az Al-Duna latin neve ugyanis Ister (Isztrosz) volt. Ister, vagyis Duna lába delfinen nyugszik, a az egyik kezében kagylót, a másikban evezőt tart.
Eredetileg a mai Kálvin téren állt, ahol az ostrom alatt egy bombatalálat miatt olyan súlyosan megsérült, hogy a háború után újra kellett faragni. Egyetlen szobra maradt nagyjából épen, az most a Kálvin térnél egy ház udvarán áll (ül).
7. A "Bauhaus utca" Pasaréten
Egyedülálló építészeti alkotás az egységes koncepció mentén létrehozott Napraforgó utca, Magyarország egyetlen Bauhaus-telepe.
Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930. július elején "a családi házak építésének előmozdítása és támogatása céljából" engedélyezte a száz négyszögöles telkek kialakítását. Kikötötték azonban, hogy a telekterületnek maximum 25 százaléka építhető be kettő-négyszobás egylakásos házzal, melléképület nem létesíthető, a házak elhelyezésénél meg kell tartani a telekhatártól mért háromméteres távolságot, a szabadon maradt területek kertészeti kiképzése kötelező, a kerítéseknek egységesen áttörteknek kell lenniük, maximum 80 centiméter magas lábazattal.
Az épületek átvészelték a háborút, és kisebb átalakításokkal, felújítva ma is állnak.
8. Gellérthegy - séta a felszabadulási emlékműig
Korábban többször is írtunk róla, a legutóbbi cikket itt találod:
9. A Halászbástya a Mátyás-templommal
A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. Schulek Frigyes életének főműve. Az építészt a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.
A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.
Hogy korábban milyen vitákat kavart és mennyi pozitív és negatív indulatot váltott ki, arról korábban már írtunk.
10. Kiscelli Múzeum környéke
A barokk épületegyüttes Johann Entzenhoffer bécsi építész tervei alapján épült 1745-1758 között, és eredetileg a trinitáriusok kolostora volt. A kolostor északi szárnyához kapcsolódó templomban őrizték annak idején a híres ausztriai zarándokhely, Mariazell kegyszobrának másolatát, és így Kiscell (németül: Klein Zell) híres és népszerű zarándokhely lett.
Miután II. József egy tollvonással megszüntetett egy sor szerzetesrendet 1784-ben, a trinitáriusok rendjét is, az épületegyüttes a kamara tulajdonába került. Hadi kórházként, kaszárnyaként, raktárként is használták, amíg meg nem vette Schmidt Miksa. Ő felújította, átalakította, halála után pedig a fővárosra hagyta.