Regéci vár: csodás környezetben töltötte gyerekkorát II. Rákóczi Ferenc fejedelem
Több száz évig csak a romjai álltak, mára egyre több része épül újjá, és már így is különleges látványt nyújt a hegytetőn a Regéci vár a Zempléni-hegységben. A gyönyörű környezetben, Mogyoróska és Regéc között található, szarv alakú, azaz kettős csúcsú, 620 méter magas sziklaplatón magasodó vár története az 1300-as évekig nyúlik vissza, a sorsa pedig a 17. század végén pecsételődött meg.
A vár nem egy katonai erődítmény volt, hanem erődített uradalmi központként működött, főúri és előkelő családok rezidenciája volt. Az eredeti – 13. századi - regéci vár sokkal kisebb alapterületű volt. Akkoriban az északi sziklatömböt foglalta el egy torony. Egy íves fallal körülvett udvara volt, benne feltételezhetően fából épült építmények voltak. A 15. században átalakították, a 16. században bővítették, a teljes kiépítése a 17. századra tehető. Reneszánsz stílusú kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek. A várban ekkor már kápolna, gazdasági épületek, bástyák is voltak.
Az iratot az Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki. Feltehetően a várat az Aba nemzetség tagjai építették a 13–14. század fordulóján.
Az 1312-es rozgonyi csata után a vár Petenye fia Péteré lett, tőle a király egy ostrommal foglalta el az építményt 1316-ban. Ezt követően sokáig királyi tulajdonban volt a vár - Nagy Lajos király többször időzött a vár falai közt - , bár többször is ajándékozással más-más családok is birtokolták. Többek között a Szapolyai-család, majd például az Alaghy család lett Regéc birtokosa. Volt Eszterházy Miklósé és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem vezetése alatt is állt.
I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura, és felesége Zrínyi Ilona is élt itt. 1676. március 27-én született meg II. Rákóczi Ferenc. A csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja. Anyja a következő évben Regécre költözött a gyerekkel, aki itt tanult meg latinul, és megismerkedett hazája történelmével is. Az özvegy Zrínyi Ilona beleszeretett Thököly Imrébe, a kurucok vezérébe, akivel össze is házasodtak.
1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot. A várkapitány, Szirmay Miklós feladata volt, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Ekkoriban Zrínyi Ilona is itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra.
Thököly ezért élelemmel és hadi néppel látta el a várat. Nem sokkal később Thökölyt a váradi pasa elfogatta. A kurucok ekkor a török ellen küzdő csapatba álltak és 1685. november 5-én a regéci vár kapuit megnyitották azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Ám nem így történt.
A várrom állapota miatt már nem volt használható, az újjáépítéséről pedig letettek. A várhoz kapcsolódó Rákóczi javakat az 1711-es szabadságharc leverése után, 1715-ben elkobozták. 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába került a regéci uradalom, de ő a birtokkal nem törődött. Halála után – mivel nem volt utóda – a kamarára szállt. A vár köveit a környékbeliek elhordták, felhasználták saját házaik építéséhez.
A 19. században is többször cserélt gazdát az uradalom. Végül a Károlyi család tulajdona lett, a gróf utasítására került emléktábla 1936-ban a torony falára. 1949-ben államosították a várat. 1990-ben a kis Regéc település kezdeményezésére indult el a régészeti feltárása. A kutatások során kiderült, hogy a palotaépület déli részén sok szépség volt: az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem volt, a földszinten a pékáru sütésére szolgáló kemencék nyomaira bukkantak. A pincében akkoriban a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték.
A 2010-es évek elejére az északi bástyát visszaépítették és a várrom környékét is rendezték. Később újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték.
VIDEÓ: A Regéci vár történetét bemutató animációs film előzetese
A vár egyes részeinek – most például a reneszánsz palotaszárny – a felújítása, renoválása azóta is folytatódik. Az épületben kiállítások is lesznek, bemutatják majd a 17. századi palota berendezéseit, a helyi régészeti feltárások során előkerült habán padlócsempéket, bokályos falicsempéket, cserépkályha-töredékeket, díszedényeket. Közben felidézik a vár "fényes korszakait" is: az Alaghy Menyhért és Erdődy Anna időszakot, a Rákóczi-korszakot, és Zrínyi Ilona itteni tevékenységét. A pincéjében borozó és pihenőtér lesz. A sütőházban bemutatják majd, hogyan készültek az ételek a középkori eszközökkel. A leányasszonyok házában az udvarhölgyek által használt bútorokat, eszközöket, ruhákat és ékszereket állítják majd ki. Egy érdekességet is bemutatnak: mivel a magas várakban nagy érték volt a víz, a mosásnál igen odafigyeltek a takarékosságra, ennek módjait is láthatjuk majd a várban.
VIDEÓ: A palotaszárny megújulása
Bővebben ITT
Eszerint a 18. század elején Doleszné Pankót, az egykori regéci bíró feleségét boszorkánysággal vádolták meg. A fellelhető peres iratok szerint az asszony bűnei között szerepelt, hogy csúnyán beszélt, az ablaka alatt baglyok huhogtak, és a békák szemét szűz lányok hajával varrta be. Azt állították róla, hogy az ellene vallókat profin manipulálta. Ráadásul, mikor bilincsbe verték, a vár tömlöcéből kiszabadult és a várfalról elugorva nevetve elrepült. Azt is feltételezik, hogy szerepe lehetett a lőcsei fehér asszony perében eljáró bíró megszöktetésében is.
