hirdetés

BALATON
A Rovatból
hirdetés

Nem kérnek védettségi igazolványt a siófoki fizetős strandokon

Május 14-én nyithattak meg a siófoki fizetős strandok. Egy hétig ingyen mehetnek be a vendégek, akiket új attrakciókkal várnak.

Link másolása

hirdetés

Május 14-én nyithattak meg a siófoki fizetős strandok a járványügyi szabályok betartása mellett - írja a hirbalaton.hu. Pünkösdtől várja a vendégeket a Galerius fürdő, június elejétől a Kalandpart nyílik, és megérkezett az óriáskerék is a Nagystrandra.

A strandokon nem kérnek védettségi igazolványt, de a fürdőben szükség lesz rá. A belépők árai nem emelkedtek

- mondta a lapnak Illés Virág, a siófoki önkormányzat Kommunikációs és Turisztikai Iroda vezetője.

A Nagystrandra egy hétig ingyen lehet bemenni, de május 22-től már fizetős lesz. Sok újdonsággal készültek a mostani szezonra.

Főleg a kisgyerekes családoknak kedveznek most, kalandpark, vízi ugrálópálya, homokos röplabdapálya és kültéri fitneszeszközök is lesznek már. Egészségügyi szolgálat és vízimentő-csapat óvja a strandolók biztonságát az idei szezonban is.

Június 1-től adják át a tervek szerint Európa legnagyobb, 900 négyzetméteres vízparti játszóvárát a strandon.

Szintén megnyitott a hétvégén a sóstói strand is, amely most ingyenes, de június 1-től itt is fizetni kell majd.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON

Balatoni árak: 1200 forint egy sajtos-tejfölös lángos, 3000 forint felett a főételek többsége Zamárdiban

Lefotóztunk néhány ártáblát, amelyek szinte már a budapesti belváros szintjét hozzák, és egy hoteltulajdonost is megkérdeztünk, mi a helyzet a szálláshelyekkel.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. június 16.


Link másolása

hirdetés

Az időjárás-előrejelzés szerint nyakunkon az idei év első hőhulláma: a hómérséklet napok óta emelkedik, hétvégére már akár a 35 fokot is elérheti, frissítő esőre is csak elszórtan van kilátás.

Ez azt jelenti, hogy a Balatonon is megkezdődik a nyári főszezon – amit egyébként is június közepétől szoktak számolni –, egész biztos, hogy legkésőbb péntek délután csordultig megtelnek a tó környéki települések.

Már tavaly is sokan panaszkodtak rá, hogy mivel a koronavírus-járvány miatt óriásit nőtt a belföldi utazások aránya, ez indokolatlan mértékű drágulással is együtt járt. Voltak, akik szerint egyenesen drágább már a Balatonon nyaralni, mint a horvát tengerparton, vagy több másik külföldi turistacélponton.

Kollégánk a napokban Zamárdiban járt, ott készítette az alábbi fotókat helyi vendéglátóhelyek ártábláiról. Általános érvényű következtetést persze nem lehet levonni ebből, hiszen egyetlen településről beszélünk, de aligha feltételezhető, hogy máshol – legalábbis közvetlenül a part mentén – sokkal jobb lenne a helyzet.

Ezek az árak pedig a budapesti belváros szintjével vetekednek, sőt néhol még meg is haladják azokat.

hirdetés
Nincs lehetőség központi nyomásgyakorlásra

Semmiképp nem elfogadható, ha a vendéglátóhelyek a vendégekre terhelik rá a megnövekedett költségeiket – mondta a Szeretlek Magyarországnak Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere és a Balaton Szövetség elnöke.

Szerinte ezek a törekvések semmi jóra nem fognak vezetni, a helyek üzemeltetőinek figyelembe kellene venniük, hogy sokan kiestek a munkából a járvány miatt, és még annak is romolhatott az anyagi helyzete, akinek megmaradt az állása.

Mindenkinek mértékletességet kellene tanúsítania a mostani helyzetben, különben az emberek szelektálni fognak és inkább azokra a helyekre mennek, ahol nem szálltak el ennyire az árak. Ha csak a parttól távolabb találnak ilyen helyeket, akkor oda

– fogalmaz, hozzátéve: a cél az lenne, hogy mindenki részt vegyen az újraindulásban, azonban nem úgy, hogy azonnal a profit maximalizálására játszik.

Bár Lombár szerint ezt az elvet az összes balatoni érdekvédelmi szervezet magáénak vallja, annál többet nem tudnak tenni, hogy újra és újra hangsúlyozzák: lesz következő nyár is, nem kell feltétlenül minden hasznot most learatni. Innentől azonban már a vállalkozók saját belátásán múlik, mit tesznek.

És mi a helyzet a szálláshelyeken?

„Nagyon erős a last minute foglalási tendencia, de arra számítok, hogy a legtöbb balatoni szállodánál a mostani lesz az első igazi teltházas hétvége” – mondta kérdésünkre Tatár György, a balatonfüredi Boutique Hotel Annuska tulajdonosa.

Ő úgy számol, a horvát tengerpart idén már nagy konkurenciájuk lesz, hiszen sokkal szélesebbek az ottani lehetőségek, az viszont egyértelműen a Balaton mellett szól, hogy itt SZÉP-kártyával is lehet fizetni.

Ami az áremelkedést illeti, Tatár György szerint tavalyhoz képest talán 10% lehet ez a kereskedelmi szálláshelyeknél a főszezonban. Persze előfordulnak kiugró példák is, ehhez azonban hozzáteszi: nem lehet messzemenő következtetést levonni azoknak a szobáknak az áraiból, amelyek valamiért beragadtak, például mert az utolsó pillanatban mondták le őket. Ilyen esetekben sokkal nagyobb növekedés is tapasztalható, de nem ez a jellemző.

A várakozások a tó környéki szálláshelyeken hasonlóan pozitívak, mint az előző évben: a drágulás ellenére ugyanolyan jó főszezonra számítanak.

Munkaerőt találni viszont sokkal nehezebb, mint tavaly: a nem a környékről származó munkavállalók esetében most már alapelvárás lett, hogy szállást is biztosítsanak számukra. Ez pedig nagyon nehezen megoldható, hiszen a profit maximalizálásához az kell, hogy a kapacitás minél nagyobb százaléka teljes árat fizető vendégeknek legyen kiadva.

„Mi egy kis boutique hotel vagyunk, szóval meg tudjuk oldani, de a kollégáktól azt hallom, hogy óriási nehézségekbe ütköznek ezen a téren” – fogalmaz Tatár György.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON
A Rovatból
hirdetés

Mostantól még egyszerűbb lesz a Balaton környékén közlekedni

Az elmúlt időszak infrastruktúra-fejlesztéseinek köszönhetően több meghatározó útvonalat is felújítottak a Balaton körül, hogy a szezon indulására még kényelmesebben, egyszerűbben közlekedhessünk.

Link másolása

hirdetés

A Balaton minden évben fix pontja a hazai nyárnak. Legyen szó hosszú családi nyaralásról, fesztiválról, aktív pihenésről vagy éppen csak egy hétvégi kiruccanásról, a nyári szezonban minden hétvégén több ezren vágnak neki a magyar tengernek. Van, aki autóval, vonattal vagy éppen azzal a céllal, hogy egy ponton kerékpárra pattanva fedezze fel a vidéket.

Nekik jó hír most, hogy rengeteg jelentős fejlesztés zajlik jelenleg is a Balaton közlekedési infrastruktúrájában, amelyben meghatározó szerepet töltött be a NIF Zrt. beruházásai révén, hogy mindenkit új élményekhez juttathassanak a Balaton körül. Számos beruházásnak most érett be a gyümölcse, és vehetjük birtokba az újításokat, de számos új projekt is indul hamarosan, amelyek már a tervezés alatt állnak.

A vasúti közlekedés komfortos és környezetbarát módja az utazásnak, amely a jelentős fejlesztéseknek köszönhetően még kényelmesebb lett: az északi és déli part is kiszámítható vasúti menetrenddel, csökkenő menetidővel közelíthető meg. Ennek keretében a Dél-Balatonnál korszerűsítették a Lepsény-Szántód-Kőröshegy, a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy és a Kaposvár-Fonyód szakaszokat, valamint elkezdték előkészíteni a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukcióját is.

Az északi partnál a Szabadbattyán-Tapolca-Keszthely vonalon kiépítették a villamosüzemet, de előkészítették a Balatonfüred-Tapolca-Keszthely és a Tapolca-Ukk szakaszok villamosítását is, illetve előkészítették a Szabadbattyán-Balatonfüred szakasz kiépítését is. Emellett itt is előkészítették az Észak-Balaton vasútállomások rekonstrukcióját, ezekkel várhatóan 2022-2023-ban készülnek el.

A vasúti fejlesztések hossza összesen közel 300 km-t tesz ki.

hirdetés

Aki mégis autóval indulna útnak, az is gyorsabb és zökkenőmentesebb utazásra számíthat. Az elmúlt időszakban a 67. sz. főút Látrány elkerülő szakaszt fejlesztették a Kaposvárra igyekvőknek, elkezdték megépíteni a Várpalota és a Veszprém déli elkerülő utat. Továbbá Zalaegerszeg felé megépítették az M76 autóút Keszthely-Fenékpuszta-Balatonszentgyörgy-M7 szakaszt, valamint Keszthelyen a 71. sz. főút 73162 j. út Rezi úti körforgalmi csomópont segíti a közlekedést. Az útfejlesztések hossza összesen 31,7 km.

Természetesen a biciklisekre is gondoltak a fejlesztések során, hiszen a Balaton körüli 205 km hosszú út Magyarország legszebb kerékpáros útvonala. A Balatoni Bringakörön 68,1 km újult meg mostanáig: sűrűn lakott utcákon keresztül vezető kerékpárutakat újították fel, felfestették a kerékpárosjelzéseket, és eligazodást segítő táblákat helyeztek ki, így korszerűbb úton, kényelmesebben, új élményekkel gazdagodva lehet biciklizni a Balaton körül. 33 km pedig jelenleg is kivitelezés alatt áll, 99,5 km-en pedig jelenleg is tervezési és előkészítési munkák zajlanak. Ennek köszönhetően a már jól ismert Balatoni Bringakör most még kerékpárosbarátabbá vált.

A fejlesztésekről bővebben itt olvashattok.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

Mézes-almás lekvárral és karamellizált sós mandulával ízesített fagylalt lett idén a Balaton Fagyija

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó finomsága lett a győztes, amely a Mézesem nevet kapta.

Link másolása

hirdetés

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó hársmézzel (somogyjádi Ballér Méhészet), mézes-almás lekvárral és karamellizált sós mandulával készülő Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija verseny idei győztese - derült ki hétfőn a balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpontban megrendezett díjátadó ünnepségen.

Fekete Tamás, a megmérettetést 8. alkalommal megrendező Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) alelnöke, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy jelentős minőségi fejlődést hozott a verseny a Balaton körüli cukrászdák, fagylaltozók életében. Sokan megfogadták a szakemberekből is álló zsűri korábbi években elhangzott véleményét, útmutatásait. Külön méltatta, hogy van, ahol művészi szintre emelték a tálalást és helyi, természetes, valamint saját készítésű alapanyagokból állítják elő a fagylaltokat.

A Balaton Fagyija idei versenyre 23 édességgel nevezett 13 Balaton környéki cukrászda, kézműves fagylaltozó.

A zsűri tagja volt Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnöke, továbbá a tavalyi megmérettetés győztese, a balatonfüredi Bagaméri Cukrászda tulajdonosa, Márton Sándor is a BTSZ két delegáltja mellett.

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó immár harmadszor nyerte meg a versenyt.

Fekete Tamás úgy fogalmazott, nemcsak a termék képvisel magas színvonalat, hanem a tálalás módja is, amellyel egy egyszerű fagylaltot is az extra desszertek rangjára tudnak emelni.

Most először a szakmai zsűri különdíját is kiosztottak:

hirdetés
a gyenesdiási Bringatanya és a Somogyi Fagylaltműhely "Somogyi"-Mogyi és Páhoki Pepita fantázianevű fagylaltjait ismerték el.

A 2021-es balatoni versenyen három édesség nyert el különdíjat: a balatonalmádi Amaretto Fagyizó Meggyes gomolyasajt pirított dióval nevű fagyija, a balatonszemesi Margaréta Fagyizó Tökmagos fehérkávé nevű édessége, valamint a veszprémi Völgy Fagyizó Borsos marcipán nevű fagylaltja.

A 2021. évi Balaton Fagyija verseny nyertese:

Florida Fagyizó (Balatonmáriafürdő): Mézesem

A zsűri szakmai különdíja:

Bringatanya, Somogyi Fagylaltműhely (Gyenesdiás): "Somogyi"-Mogyi és Páhoki Pepita

Különdíjasok:

Amaretto Fagyizó (Balatonalmádi): Meggyes gomolyasajt pirított dióval

Margaréta Fagyizó (Balatonszemes): Tökmagos fehérkávé

Völgy Fagyizó (Veszprém): Borsos marcipán

A díjat nem nyert fagyizók / cukrászdák mindegyike emléklapban részesült.

Cappuccino Fagylaltozó (Balatongyörök)

Erzsike Fagylaltozó (Tihany)

Jordanics Cukrászda (Keszthely)

Mester Cukrászda (Marcali)

Pingvin Fagyizó (Balatonmáriafürdő)

Promenád Kávéház (Balatongyörök)

Sissy Kávézó Fagyizó (Hévíz)

Tejvirág Fagylaltozó (Balatonboglár)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

Kiderült, mi okozta két éve a kékalgák elszaporodását a Balatonban – idén egyelőre kiváló a vízminőség

2019-ben foszfor szabadult fel a tó alján lerakódott üledékből – mondja Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

Link másolása

hirdetés

Sok tévhit kering a Balatonról, mint például, hogy a balatoni strandokon feltátalt sült hekk a tó vizében nőtt fel, holott a hekk egy tengeri ragadozóhal. Ilyen tévhit az is, hogy ha algát vélünk felfedezni édesvizeinkben, akkor azt gondoljuk, hogy az a rossz vízminőség jele, pedig algából is többféle van, és nem mind okoz vízminőség-problémát.

A vízi élet alapját az algák adják, nélkülözhetetlenek a vízi táplálékláncban. Az algákat ugyanis megeszik a kisrákok (zooplankton), a kisrákokat a kis halak, őket pedig a nagyobb halak. Gyakorlatilag minden, a tóban található élőlény alapvetően függ az algáktól is.

Nem mindegy azonban, hogy milyen alga szaporodik el egy tóban. Édesvizeinkben elsősorban a cianobaktériumokkal, más néven kékalgákkal lehet gond, amelyek méreganyagokat termelhetnek.

"Amikor nagymértékben elszaporodnak, akkor beszélhetünk vízminőség-problémáról, elsősorban azért, mert a kékalgáknak vannak olyan törzseik, amelyek valóban képesek toxinokat, méreganyagokat termelni. Ezek a méreganyagok mindenekelőtt a környező vízi világra veszélyesek, de problémákat okozhatnak, ha nagyobb mennyiségben bekerülnek az ivóvízbe, illetve egyes formáik akár fürdés során is, például bőrirritáció válthatnak ki." - magyarázza Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

A Balaton vízminőségét havonta egyszer mérik a tó hossztengelye mentén, öt pontról véve mintát. Nyaranta, amikor a kékalgák jellemzően elszaporodhatnak a Batalonban is, még sűrűbben, kéthetente vesznek mintát. Emellett az alga-biomassza mennyiségét a tóban műholdfelvételek segítségével is nyomon követik.

Amikor jelentősebb vízminőség probléma volt legnagyobb tavunkban a 1980-as, 90-es években, akkor a kékalgák szaporodtak el nagy mennyiségben.

"Később, a 90-es évek közepétől nagymértékben csökkent a nyáron domináns kékalgák mennyisége a tóban, és valamikor a 2010-es évek elején fordulópontot figyeltünk meg, amikortól a kékalgák mellett a fecskemoszatok is vezető szerephez jutottak. Azóta év- és nyárfüggő, hogy e két csoport között melyik jut domináns szerephez, de nyaranta többnyire mindkét csoport jelen van."

hirdetés

Cianobaktériumok a Balaton planktonjában (fénymikroszkópos felvétel, 2019 nyár)

A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy az időjárás is nagy mértékben befolyásolhatja, hogy mikor van probléma a tó vízminőségével.

A 80-as, 90-es években az algásodás oka az volt, hogy a vízgyűjtő területről rengeteg foszfor érkezett a tóba. Ez az emberi tevékenység hatása volt, a foszfor ugyanis szennyvízből, mosószerekből, műtrágyából került a befolyókba.

"A foszfor-túlkínálat tette lehetővé a kékalgák nagymértékű elszaporodását, így az algásodás visszafordításához a foszforterhelés csökkentésére volt szükség. Ebben az időszakban szerencsére több ezzel kapcsolatos beruházás is megvalósult, például korszerűsítették a szennyvíztisztítást, és megépítették a szennyvíz-körcsatornát a tó körül. Ennek eredményeképpen lecsökkent a tó külső foszforterhelése, ami az algák biomasszájának csökkenését eredményezte, viszont ehhez körülbelül tíz év kellett." - mondja Somogyi Boglárka.

Az üledékben felhalmozódott belső foszforkészlet ugyanis egy jó időre még elegendő foszforral látta el az algákat a vízben.

Később jelentősen javult a tó vízminősége és gyakorlatilag mindenkit meglepett, amikor 2019-ben elszaporodtak az algák a tó nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében.

"Most már kijelenthetjük, hogy az algák elszaporodásához szükséges foszfortöbbletért nem okolhatjuk a külső terhelést, tehát más helyzettel nézünk szembe, mint az 1980-as években. A foszfor 2019 nyarán a tó üledékéből szabadulhatott fel. A kulcskérdés, hogy mi tette azt lehetővé, és úgy tűnik, hogy itt van fontos szerepe az időjárásnak."

A 2019-es évben nagyon meleg nyár volt. Szélcsendes időszakokban ki tudott alakulni egy erős hőmérsékleti rétegzettség, ami oda vezetett, hogy az üledékfelszín közelében elfogyott az oxigén, és az így létrejött anaerob körülmények között foszfor szabadulhatott fel az üledékből.

"A fizikai környezet szempontjából a 2019-es év egy anomália volt a Keszthelyi-medence történetében, magas vízhőmérséklettel, magas vízállással és rossz fényellátottsággal. A vízalatti fényviszonyok részletes vizsgálata azt mutatta, hogy 2019-ben az üledékfelszínen gyakorlatilag sötétség honolt, az ott lakó algák életterét megszűntetve. Algák hiányában az üledékfelszínen leállt az oxigéntermelés, és ennek, valamint egy erős hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően az üledék vizéből származó foszfor kijutott a vízoszlopba.”

A kékalgák jelentős része képes a légköri nitrogén megkötésére egy speciális sejtjük segítségével. Erre a többi alga nem képes. A nitrogénkötő kékalgák számára ezért elsősorban foszfor szükséges, hiszen nitrogént tudnak szerezni maguknak a levegőből. Így ha jelentős foszforterhelés ér egy tavat, akkor többnyire a kékalgák kezdenek gyors szaporodásba.

"A zöldalgák között nincsenek olyan fajok, amelyek képesek lennének méreganyagok, toxinok termelésére, tehát ha például zöldalgák szaporodnak el egy tóban, akkor fürdést tekintve igazából nem okoznak vízminőség-problémát."

A Balaton vízminősége jelenleg kiváló, de ez változhat még a nyáron.

A szakemberek a közeljövőben is folyamatosan nyomon követik majd, hogy hogyan alakul a tóban az algák tömege. Sőt, nemcsak a tó vizében, de az üledékfelszínen élő algák tömegét és elterjedését is monitorozzák majd. "Szeretnénk megtalálni azokat a helyeket, ahol vastagabb algagyep alakulhat ki az üledékfelszínen és tisztázni, hogy pontosan milyen körülmények vezetnek ehhez." - mondja Somogyi Boglárka.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: