A Balatont jelenlegi ismereteink szerint egy 1339-ben készült, a Földközi-tengeri hajózást segítő térkép tünteti fel először. A térkép szerzője Dalorto Angelo (Angelino Dulcert) olasz származású térképész-csillagász volt, aki 1325 és 1339 között tevékenykedett.

1. Lázár deák térképe

A XVI. század első negyedében a kor térképészeti színvonalát messze meghaladó térkép jelent meg hazánkról. A térképet Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára készítette az 1500-as évek elején. Munkásságáról sajnos ma már keveset tudni. A deák térképén a Balaton a körülötte elterülő települések koszorújában a valóságosnál nagyobb vízfelülettel jelenik meg. Mivel Lázár közben meghalt, a térképet nem tudta sajtó alá rendezni. Ezt a munkát régi ismerőse, Collimitius Tanstetter Georg bécsi egyetemi tanár és Cuspinianus Spiesshaimer Johann udvari történész végezte el.

2. Lazius térképe, 1556

A mohácsi csatavesztést követően a három részre szakadt országban nem nyílt lehetőség térképészeti munkákra. A hadvezetéshez viszont szükség volt részletes helyszínrajzra. Ezért Lazius Wolfgang bécsi professzor I. Ferdinánd udvari térképésze személyes katonai tapasztalatait is felhasználva dolgozta át és gazdagította további részletekkel Lázár deák munkáját. A megjelent térkép sajátossága, hogy a Lázár deák munkáján az akkori magas vízállásnak megfelelően szigetként szereplő Tihanyi-félszigetet a déli parthoz kapcsolta.

3. Müller térképe, 1709

Hazánk és a Balaton térképi képe csak a török kiűzése utáni időkben változik meg lényegesen. A bécsi udvar Müller Johann Christoph osztrák földmérőt bízta meg a Habsburg-birodalom új térképének elkészítésével. Az 1709-ben megjelent 1:550 000 méretarányú Magyarország térkép az első, új helyszíni bejáráson alapuló térkép Lázár deák 200 évvel korábban megjelent munkája óta.

4. Milkoviny Sámuel térképe, 1732

A Magyarországot ábrázoló, matematikailag felépített térképek korszakát a XVIII. század első felében Mikoviny Sámuel munkássága nyitja meg. Feltehetőleg ő készítette a Balaton első pontos mérnöki felvételezésen alapuló térképét is 1732-ben, 1:90 000 méretarányban. A térkép érdekessége hogy a tó középvonalában vonallal jelzett árok mutatja a tó legnagyobb mélységét, több mint 11 m-t. A Balaton mélységét Mikoviny vízmérő rúddal vagy kötéllel határozta meg.

5. Az első, katonai felmérés alapján készült térkép a Balatonról, 1784

A XVIII. század második felében a 7 éves háború keserű tapasztalatai alapján Mária Terézia elrendelte az ország katonai felmérését. Az I. és a II. felmérés (1764-1787, 1806-1869) térképszelvényei titkosak voltak, de a bécsi udvar néhány bizalmi embere hozzájutott a térképekhez és ezek, valamint az egyes megyék földmérői által készített részletes térképek alapján újabb, kisebb méretarányú térképek készültek. A felmérések anyagának részbeni felhasználásával készült térképeken a Balaton már teljesen alakhelyesen jelenik meg.

6. Végül egy 1966-os térkép

A térképek forrását erre a linkre kattintva találjátok.

Érdekes volt az összeállítás? Nyomj egy lájkot!

Már a nyitásra készülnek a balatoni büfések, elkezdték a karbantartásokat, és az alapanyagok beszerzése is folyamatban van – írja a Sonline, hozzátéve: az árak aligha maradnak a tavalyi szinten erre a szezonra.

"Aki naponta vásárol, az látja, hogy egyik napról a másikra mennek fel az árak, a vendéglátás ezeket a változásokat már nem tudja követni" – mondta a portálnak Makkos Péter fonyódi étterem-tulajdonos, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetsége fonyódi térségének elnöke. Szerinte ellátási problémákra is fel kell készülni.

– jegyezte meg Makkos Péter, külön kiemelve, hogy ha az árstop megszűnik, akkor az étolaj ára legalább duplájára emelkedik majd, és ezt be kell építeni például a lángos árába is.

Az alapanyagok mellett az üdítők és az alkoholos italok árai is emelkedtek, ahogy a közüzemi díjak drágulása, a szakmunkás minimálbér emelése és a munkaerőhiány sem kedvez a balatoni vendéglátásnak.

Bizakodásra legfeljebb az ad okot, hogy talán több diákmunkásra számíthatnak, mint a korábbi években, a 25 év alattiakra vonatkozó szja-mentesség miatt ugyanis 15 százalékkal többet kereshetnek a fiatalok.

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.

– nyilatkozta egy szakember a 24.hu-nak.

A Blikk információi szerint a legolcsóbb helyeken se lesz olcsóbb a lángos 1000 forintnál. Sőt, a parton mindenhol 1300 forintos árra kell inkább számítani. A Sonline-nak nyilatkozó balatoni vendéglátós is hasonló árakról számolt be.