hirdetés

BALATON

Durván megbillent a széltől a Balaton

63 centiméter volt a vízállás különbsége a tó két vége közt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. január 26.

hirdetés

Több mint fél méterrel állt magasabban a víz január 20. és 21. közt a Siófoki-medencénél, mint Balaton nyugati partjánál - írja a veol.hu

A Balaton az erős szélnek köszönhetően lendült ki ennyire.

Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatójában elmondta, hogy ugyan a tó vizére jellemzőek az ehhez hasonló kilendülések, ám az ehhez mérhető különbség viszonylag ritka.

Január 21-én ugyanis Keszthelyen 85 centiméteres minimum, Balatonfűzfőn pedig 148 centiméteres maximum vízállást mértek 21-én, amely kiemelkedően nagy különbségnek számít.

Tóth elmondta azt is, hogy sehol sem okozott gondot a jelenség, legalábbis nem érkezett panasz hozzájuk arról, hogy hatósági beavatkozásra lenne szükség.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON

Még ma is több vagonnyi arany lehet a Balaton mélyén

Mai árfolyamon több mint 1000 milliárdot ér a kincs, de sajnos a megtalálásához sivataggá kéne változtatni a tavat.
Forrás: Tó-retró blog Címkép: andrasgs képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. január 30.

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Egy 1798-as levélben maga a tihanyi apát hívta fel az illetékesek figyelmét arra a tényre, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Ezt egyrészt írásos forrásokra, másrészt saját tapasztalataira alapozta. Az apát gyakran tanulmányozta – a hazánkban az aranybányászatot is meghonosító – rómaiak levelezését, akik élénken érdeklődtek a tó nemesfémtartalma iránt, lévén az ottani aranymosók gyakran találtak aranyat. Az apát személyes tapasztalata pedig az ő korában ott tevékenykedő mosók zsákmányainak volt köszönhető. Valószínűleg ez az 1798-as levél keltette fel a figyelmét Hollósvári Imre bányamérnöknek, aki komolyabban megvizsgálta a kérdést.

A szakember az erdélyi Pusztakalánban, 1898-ban alakult Kaláni Bánya- és Kohó Rt.-nél dolgozott, de 1907-es, a Budapesti Hírlapban megjelent cikke megírásakor már három éve a Dunántúl geológiáját vizsgálta. Ennek a munkának köszönhetően került kapcsolatba olyan aranymosókkal, akik még a 20. század elején is keresték az értékes fémet a Zalában, illetve a magyar tenger partján (a zalai és a somogyi szakaszokon, de főleg Keszthely és Siófok környékén). A komolyabb vizsgálatok lebonyolításához két igen tehetséges mosó segítségét kérte, akik a tó 61 különféle helyéről vettek neki 10-10 kilogrammnyi homokot. A minták pedig aranyat tartalmaztak!



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON
A Rovatból
hirdetés

Lenyűgöző fotókon a Balaton jéggé fagyott déli partja

Csodálatos, amit az extrém hideg és hatalmas szél alkotott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 12.

hirdetés

Mint azt korábban megírtuk, extrém hideg vár ránk a napokban, néhol -20 foknál is hidegebb lehet. A Nógrád megyei Zabaron például -24 fok volt péntek reggel.

Az extrém hideg és hatalmas szél miatt ugyanakkor látványos formák képződtek a Balaton déli partján.

Vetró-Mag Veronika csodálatos fotókat készített a nem mindennapi látványról:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

A cudar időben újabb jégcsodák alakultak a Balaton partján

Szikrázó napsütés, kék ég, fehér tarajos hullámok, metsző hideg szél és csillogó jeges csodák. Ilyen volt a hétvége a magyar tenger partján.
Címlapkép: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. február 14.

hirdetés

Igazi turista-csalogató látványossággá alakult a Balaton. A beígért durva hideg megtette hatását, a vacogtató mínuszok jeges csodavilággá varázsolták a magyar tenger partját. Bár igazán remek napsütést is hozott a télies idő, de a tartós mínuszok és a jeges szél jégbe dermesztette a part menti köveket, fura gömböket növesztett a part menti sétányra, jégcsapokat varázsolt a padokra, korlátokra. A ritka látványosság pedig kisebb tömeget vonzott a hétvégén a Balaton mellé. Íme egy válogatás a hétvégéről, ha lemaradtál volna róla:

Zamárdi, Fonyód, Siófok, Balatonfüred jégvilága:

Fotó: Időkép
Fotó: Időkép
Fotó: Időkép
Fotó: Időkép

Vasárnap délelőtt Siófoknál:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

150 éves múltja van a balatoni fakutyázásnak – de honnan kapta a nevét?

Régen igen népszerű szórakozás volt, de úgy tűnik, hogy az idei télen már nem lesz lehetőség a kipróbálására.
Fotók: Fortepan, Bojár Sándor - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Egy hete még a jéggel borított Balaton partját néztük és csodáltuk a természet különös alkotásait, ám a télies idő pár nap alatt koratavaszira váltott.

Most megint úgy tűnik, hogy nem lesz idén fakutyázás a magyar tengeren. De, hogy mi is az a fakutya, azt talán nem mindenki tudja. Pedig sokáig a Balaton egyik téli kedvence volt.

A néprajzkutatók szerint a fakutyázás egy újabb kori „találmány”. Ausztriából került hozzánk, és az első művelői Keszthelyen tűntek fel. A történet szerint Festetics gróf fia hozta az ötletet és innen terjedt szét a Balaton mentén az 1860-as évektől.

A fakutya egy fából készült ülőke, amelynek háttámlája és csúszós talpa van. Egy szöges végű bottal lehet hajtani, vagy ha akad segítőtárs, akkor hátulról tolható. Egy időben az urak többek között így férkőzhettek a hölgyek közelébe. Később, a 20. század második felében már kerti székekre szerelt vastalpakon csúszott a szerkezet, ami azért megtartotta eredeti nevét.

hirdetés

A faülőkés csúszkálás annyira kedvelt lett a 20. század elejére, hogy még versenyeket is rendeztek a befagyott tavon. Népszerűségét növelte, hogy a jeges csúszkálás örömét az is élvezhette így, aki nem tudott korcsolyázni.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: