SZEMPONT
A Rovatból

Amikor nincs fám, akkor cipőt dobok rá

Ronggyal gyújtanak be és tüzet raknak a közkutak mellett - így vészelik át a rekordhideget Miskolc legnagyobb szegénytelepének lakói.


Sütővel fűtik fel a lakást, ronggyal gyújtják be a kályhát és majd minden nap tüzet raknak a közkutak alatt Miskolc legnagyobb szegénytelepének lakói. Lyukóvölgyet szinte megbénította a januári havazás, elmaradt a postás, a betegszállító, és korcsolyapályává váltak az utcák, amelyeket főleg a helyiek takarítanak. Hogyan vészelik át a szegények a rekordhideget?

“Tudja milyen hó volt itt? Ide nem ér ki a polgármester keze!” – mondta Bozsó András, miközben egy botra támaszkodva állt a portája bejáratánál. Az emlegetett hó még három nappal a havazás után is beterítette Miskolcot: az út szélén félrehányt hótorlaszok, lassan haladó kocsik. Míg azonban a városban kedd napközben hókotrók és sószórók küzdöttek azért, hogy járhatóvá tegyék a települést, a város külterületének számító Lyukóvölgyben András tolta el a havat az utcájában egy traktorral. “A gyerekek is itt mennek iskolába, aztán van, akinek nincsen csizmája, csak cipője” – mondta.

abc1

Fotó: Magócsi Márton

Lyukóvölgy az ország egyik legnagyobb területű szegregátuma, az egykori víkendházas övezetet ma több ezer szegény ember lakja. Miskolc közvetlen szomszédságában húzódik, de mivel külterületnek számít, a városi szolgáltatások csak részben vagy sehogy sem elérhetőek: ha valaki vásárolni akar, vagy iskolába menni, kilométereket kell utaznia, hogy bejusson Miskolcra. Már ha telik jegyre vagy bérletre. Kedden napközben többen a főúton sétáltak a város felé, az embernagyságú hósáncok mellett.

Az utóbbi hetek hidege és a szombaton jött havazás háborús hangulatot okozott a telepen: volt ház, ahová nem ment ki a betegszállító, máshol özönvizet okozott egy elfagyott vízvezetékcső, a helyiek pedig napi rendszereséggel kényszerülnek arra, hogy tüzet gyújtsanak a közkutak alatt, mert csak azokból jutnak vízhez, viszont állandóan befagynak.

Se postás, se betegszállító

• Csókolom, hogyan tudott lejönni?

• Két lábbal!

• A hóban tessék menni visszafelé!

Bozsó András köszöntötte így az éppen hazafelé gyalogló, 78 éves Marikát. Az idős asszony egyik kezében egy bottal, a másikben egy szatyor élelmiszerrel igyekezett vissza a dombtetőn lévő házához. András pedig azért szólította meg, mert a házhoz vezető utat már egy hete 15 centis jég borítja. Múlt hétfőn ugyanis elfagyott egy vízvezetékcső a dombtetőn, emiatt elárasztotta az utat a fentről lezuhogó víz, ami aztán jól rá is fagyott.

abc2

Fotó: Magócsi Márton

“Ha én nem telefonálok be, akkor még ma is folyna” – mondta Marika. A helyiek azóta bukdácsolnak a csúszós úton. Marika szomszédja el is esett, ő és egy másik szomszéd azonban faforgáccsal szórta fel az utat a háza előtt.

A rossz utak és a vízzel kapcsolatos problémák nyáron is mindennaposak Lyukóvölgyben, télen azonban hatványozottan nehezítik az ottélők életét. A szombaton jött hóesés teljesen megbénította a környéket, kedd délelőtt például találkozni lehetett olyan nyugdíjas párral, akik az utcán várták, hátha felbukkan a postás, mert mint mondták, már napok óta nem látták, és attól félnek, hogy határidő után kapják meg a csekkeket.

Ez azonban még hagyján: a telep közepén élő Mészáros Zoltánné 34 éves fiát nem tudta hazahozni a betegszállító a kórházból a nagy hóesésben, mondván, hogy nem járhatóak az utak. Lyukóvölgyben ugyanis csak a városból kivezető út van lebetonozva, minden más vagy földút, vagy kaviccsal van felszórva. Mészárosné fia heti négy alkalommal jár be a városba dialízisre a tolószékében, ha viszont leesik a hó, akkor képtelen kijutni a buszmegállóba, ezért van szüksége betegszállításra.

abc3

Fotó: Magócsi Márton

Volt már, hogy a család egy szánkóval húzta ki a buszmegállóba, hogy ott ültessék át a tolószékébe, szombaton azonban a szomszédok segítettek: együtt ellapátolták a havat az utcából, így Zoltánt is haza tudták hozni. Az öröm csak keddig tartott, édesanyja szerint aznap újfent nem jött ki érte a betegszállító, az útviszonyokra hivatkozva.

A 79 éves Nagy Andrásnénak szintén problémája van a háza előtt futó behavazott földúttal: síkos és csúszós. Ideje nagy részében otthon van, de egy hónapban legalább háromszor ki kell mozdulnia az orvoshoz, ilyenkor a fia beszórja a kályhából kivett hamuval a kapubejárójukat, hogy ne csússzon el.

Felgyújták az elfagyott kutakat

A rossz utak mellett a másik nagy probléma a víz. A telep házainak egy jó részébe nincs bekötve vezetékes víz, így sokaknak az egyetlen vízforrást az elszórtan álló közkutak jelentik.

Ezek a kutak azonban a mínuszokban gyakran befagynak.

András szerint ennek az az oka, hogy sokan – főleg gyerekek – csak kis mennyiségű vizet engednek ki a kutakból, így nem keletkezik elegendő nyomás ahhoz, hogy a vizet visszalökje a csőrendszerbe, a kútban marad, a hidegben pedig befagy. “Két liter kevés” – mondta.

A fagyás ellen kétféle módon próbálnak védekezni a helyiek. Egyrészt néhány kútból kiszedték a rudat, aki pedig vizet akar, annak vinnie kell magának valamit, amivel tudja helyettesíteni. Ottjártunkkor például ketten egy reszelő segítségével próbáltak vizet engedni maguknak.

abc4

Fotó: Magócsi Márton

Ha viszont már megtörtént a baj, akkor csak egyféleképpen lehet újra vizet szerezni a kútból: fel kell olvasztani.

Ezt pedig általában úgy érik el, hogy rongyokat csavarnak a kútra, majd meggyújtják. Emiatt a telepen lévő kutak többsége feketéllik a koromtól.

A sütővel fűtik fel a lakást

Gizella két unokájával él a telep közepén, egy kis házban. 13 éve költözött ki Diósgyőrből, miután meghalt a férje, ő pedig nem tudta fizetni a lakbért. Most egy kétszobás faházban él, ami annak ellenére is folyamatosan beázik, hogy egy éve újította fel. Ő is a kúthoz jár vizet hozni, már ha éppen nincs befagyva. Ha igen, akkor tovább kell sétálnia a következő kútig, egészen addig, amíg talál egy olyat, ami nincs befagyva, vagy meg kell várnia, míg mások felolvasztják. “Ilyenkor férfiemberek meggyújtják” – mondta.

abc5

Fotó: Magócsi Márton

Két nagy vödörben hordja haza a vizet, amit aztán kint tárol az előszobában, ahol reggelre szintén be szokott fagyni, de nem aggódik miatta.

"
Beütöm a pohárral, ráteszem a gázra, megmelegítem, megmosdunk, és megyünk iskolába

– mondta mosolyogva.

A kis házban csupán a nagyszobában van meleg, ott Gizella a kályhájával fűt be. A szerkezet csövét is cserélnie kellett a közelmúltban, a füst ugyanis teljesen tönkretette. Ez azért történt, mert a közmunkásbérből élő Gizellának sokszor egyáltalán nincs pénze fára, és ilyenkor azt rak a tűzbe, amit tud. “Amikor nincs fám, akkor cipőt dobok rá, meg rongyot” – mondta.

abc6

Fotó: Magócsi Márton

A fűtőanyag-hiány sokaknál jelent problémát Lyukóvölgyben. Pár házzal odébb Révész Lászlóné él 3 gyermekével és élettársával egy kalyibában. Ők épp a minap vágták ki a fenyőfát a házuk kertjéből, hogy azzal gyújtsanak be, de az sem volt elég, így jobb híján a gázrezsójuk sütőjével fűtenek. Azt mondta, hogy a múlt heti mínuszokban volt, hogy egész éjjel ment a nyitott sütő, gázt pedig a szomszédjuktól kértek. A bejárati ajtajuk elé szőnyeget akasztotta, ami azonban folyamatosan lengedezett a szélben, a rozoga ajtó ugyanis képtelen volt megállítani a hideg levegőt.

A turkálóból megmaradt ruhákat is elviszik

Lyukóvölgyben működik ugyan védőnői szolgálat, illetve a telep közepén egy konténerben heti két alkalommal rendel orvos is, de a helyiekkel a legtöbbet a Máltai Szeretszolgálat Jelenlét programjának munkatársai érintkeznek. A program már két és fél működik a völgy közepén lévő közösségi házban: délelőtt koragyermekkori foglalkozást, délután tanodát működtetnek, de van idősklubjuk és játszóházuk is. Sőt, egy éve már tizenévesekből álló önkéntes-csoportjuk is, akik amint leesett a hó, letakarították a buszmegállót.

A program munkatársai szerint látni, hogy a helyiek megérzik a hideg időt: van, aki rendszeresen bejár a közösségi házba melegedni, és a gyerekes foglalkozásokon is megnő a résztvevők száma. “Nyilván azért is jönnek, mert nem tudnak fűteni otthon egész nap” – mondta a program egyik munkatársa.

abc7

Fotó: Magócsi Márton

A mosodájuk is teli van ilyenkor: egyszerre két mosógép mossa a környékbeliek ruháit. Napi négy család 5-5 kiló ruháját tudják így kimosni, a várólista pedig több napra előre tele van. A helyeik közül ugyanis sokan mosógép híján nem tudják otthon kimosni a ruháikat, a pár négyzetméteres lakásaikban ugyanis egyszerűen nincs hely mosni és teregetni, az udvaron pedig a hideg miatt képtelenség mosni.

Gizella is rendszeresen a közösségi házba jár mosni. Egykor volt ugyan mosógépe, de amikor kikötötték a házából az áramot, kölcsön adta egy ismerősének. Később ugyan visszakérte volna, de kiderült, hogy csótányok költöztek bele, ezért inkább hagyta.

A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai szerint idén télen csupán egy komolyabb krízishelyzetet kellett megoldaniuk: egy idős párt kellett elhelyezni a szervezet hajléktalanszállóján, miután egyik éjjel megjelentek a közösségi ház kapujában azzal, hogy a romos házukban olyan hideg van, hogy nem bírják tovább. Ők azóta is a hajléktalanszállón élnek.

A szervezet munkatársai szerint a helyiek igénylistáját rendszerint a kályhák vezetik, de rögtön utánuk jönnek a különböző tüzelő- és szigetelő anyagok: rossz, kiselejtezett bútorok, amelyeket a tűzre lehet dobni, matracok és szőnyegek, amelyeket a falra és az ablak elég lehet lógatni.

"
Itt bármi adomány jön, az utolsó morzsáig elfogy

– mondta a szervezet egyik munkatársa, majd hozzátette, hogy a turkálóból megmaradt ruhákat is el szokták vinni szigetelésnek.

Ha fontosnak tartod, hogy máshoz is eljusson, oszd meg az írást!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak, hazudnak” – fideszesek a Digitális Polgári Körök találkozóján
A Digitális Polgári Körök első offline gyűlésére érkezőket kérdeztük többek között arról is, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen. Menczer Tamás például azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet Magyar Péternek köszönhető.


Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.

„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”

- felelte egy idős férfi.

De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.

„Új alapokra fektette a miniszterelnök a saját táborunk működését, és most azt várjuk, hogy elhangzanak ennek az alapnak a kezdőmondatai”

- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.

Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.

„Én, és minden politikustársam a Fidesz-KDNP-ben minden erőszakot, minden erőszakra való felhívást és az erőszak elbagatellizálását - lásd Márki-Zay Péter Charlie Kirk kapcsán - ezeket elítéljük, és ezt várnánk el az ellenfeleinktől is. (...)én nem akarom az ellökni, hogy itt a mi felelősségünk nulla lenne...lehet mindenkinek valamennyi felelőssége”

- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy olyan jelenségek a magyar belpolitikában, amelyek most vannak, akasztásra való felhívás, főbelövésre való felhívás, újságírók lökdösése és pisztollyal járkálás, ilyen a Tisza Párt előtt nem volt. Szeretném jelezni, hogy ez Magyar Péterrel jött be a belpolitikába”.

De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.

„Ha én olyat mondok, ami nem tetszik a baloldalnak, akkor azonnal ellenem fordul, hogy őt ki kell nyírni, ki kell irtani, tönkre kell tenni...”

- mondta Nagy Feró.

De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.

„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak hazudnak...én jobban elhiszem, amit ők mondanak”

- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”
Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.


„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ez a történet nagyon ismerős” - egyre többen hasonlítják Orbán Viktoréhoz Trump média elleni hadjáratát Amerikában
Jimmy Kimmel műsorának levétele fordulópontot jelentett sok amerikai lap szerint - Trump egész pályás letámadást indított a neki nem tetsző hangok ellen. Sok amerikai tudósítás szerint ebben Orbán Viktor receptjét követi.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 22.



„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.

Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.

A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.

A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”

A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.

Jimmy Kimmel szavai mindenesetre élesen szembementek azzal a jobboldali narratívával, hogy a szélsőbalos gyűlöletbeszéd vezetett Kirk halálához.

Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.

Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.

Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.

A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.

A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.

A történtek után Trump Kimmel „rossz nézettségét” gúnyolta, és azt mondta: „Az ABC-nek már rég ki kellett volna rúgnia.”

„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”

Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”

Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”

Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”

Londonból hazafelé tartva pedig arról beszélt: „Elvenném azoknak az tévéadóknak a licencét, amelyek túl sok negatív dolgot sugároznak rólam.”

De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.

A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”

Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.

Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.

„A történet lényege, hogy a médiatulajdonosok – külföldiek és hazaiak egyaránt – többnyire egyenként adták fel a harcot, ahelyett, hogy közösen álltak volna ellen. Ez tette lehetővé Orbán Viktor rendszerszintű megszállási stratégiáját” – mondta a CNN-nek.

A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”

Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”

„Trump elnök, akárcsak Orbán, kétségtelenül azt hiszi, hogy mindenki megvásárolható. Amerika elitjei pedig bebizonyítják, hogy igaza van” – írta Pressman.

Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy: Ha abból az anyagból készülnének a sínek, mint Lázár János arcbőre, akkor az Interpici is Sinkanzen sebességgel róná a borsodi völgyeket
A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.


Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.

A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk