HÍREK
A Rovatból

Áll a bál a tudósok között Zélandia miatt – most akkor hány kontinens van?

Mivel a területnek több mint 94 százaléka víz alatt van, így többen vitatkoznak azon, hogy minek minősül.


Mint azt megírtuk, az utóbbi időben készült műholdfelvételek és kőzetminták alapján arra következtettek a szakemberek, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia egy különálló kontinens része, amely körülbelül akkora, mint az Indiai szubkontinens.

A felfedezésnek, amely nagy vitát kavart, gazdasági és geopolitikai következményei is lehetnek.

Ausztrál és új-zélandi kutatók szerint Zélandia a Föld nyolcadik, legújabb kontinense, de nem ért velük egyet a tudomány összes képviselője. Vannak szakértők, akik szerint a víz alatti földterület nem felel meg néhány követelménynek, amelyek fontosak ahhoz, hogy kontinensnek nyilvánítsák.

zelandia1

A nagyrészt víz alatt lévő földterület 4,9 millió négyzetkilométeres alapterületével háromszor nagyobb Alaszkánál, de csak Új-Zéland és Új-Kaledónia emelkedik ki róla a tengerszint fölé.

Egyesek szerint megvan a Föld nyolcadik kontinense, de vannak tudósok, akik nem dobálóznának ilyen nagy szavakkal.

Kutatók korábban földkérgek kollázsaként határozták meg Zélandiát, de voltak olyanok is, akik mikrokontinensként tekintettek rá. Az utóbbi definíció alapja, hogy van kontinentális kéregzete, de földrajzilag nem kapcsolódik a legközelebb kontinenshez – jelen esetben Ausztráliához.

Ezt a kontinens-párti kutatók azzal cáfolják, hogy Zélandia jóval nagyobb más mikrokontinenseknél – Madagaszkárnál például hatszor. Szerintük ez már önmagában elég ahhoz, hogy elkülönítsék az előbbi kategóriától – ők egymillió négyzetkilométeres területet már kontinensnek nyilvánítanának.

„A [látható] partvonalak [hiánya] az egyik oka annak, hogy nem kontinensként tekintettünk rá” – mondta Bruce Luyendyk, a Kaliforniai Egyetem tengeri geofizikusa. „Az emberek úgy gondolnak a kontinensekre, mint élőhelyekre, de földrajzi szempontból kevésbé fontos a tengerszinthez viszonyított elhelyezkedése.”

Az elterjedt vélekedés szerint kontinens az a nagy földterület, amit víz vesz körül – és nem víz alatt van.

Christopher Scotese geológus, az ősi földrajz szakértője szerint sem számít kontinensnek Zélandia, mivel nem emelkedik a vízszint fölé. Ha felette lenne, akkor Ausztráliához hasonlíthatna. Erre az az ellenérv, hogy az Antarktisz nyugati partjának nagy része is víz alatt lenne, ha nem lenne jeges.

zelandia2
Kőzetmintákból derült ki, hogy Zélandia kérge vastagabb és közelebb van a tengerszinthez, mint a körülötte lévő óceáni kérgek. Egykoron Gondwanához, a nagy ősi kontinenshez tartozott, ami összefogta a mai Antarktiszt, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Afrikát. Több mint 100 millió évvel ezelőtt kezdődött meg az ősi földtömeg felbomlása, Zélandia ennek során nyúlt és vékonyodott meg. Van, ahol mindössze 11 kilométer vastagságú. Folyamatosan egyre mélyebbre került az óceánban.

A kontinenspárti kutatók vezetője, Nick Mortimer szerint Zélandia pont attól különleges, hogy ilyen szakmai vitát váltott ki a létezése.

Scotese visszafogottabb a felfedezéssel kapcsolatban: „Értékelem a szerzők szándékát, de a definíciók lassan változnak” – mondja.

"
Nézzük például a bolygókat: ahogy a Pluto is csak majdnem bolygó, Zélandia is csak majdnem kontinens.
Zélandia

Zélandia nagyrészt a tengerszint alatt fekszik a Csendes-óceán délnyugati részén. Mintegy 60-85 millió éve szakadt el Ausztráliától, amellyel együtt kb. 85-130 millió éve vált külön Antarktikától. Egyes feltételezések szerint 23 millió éve teljes területét tenger boríthatta, és területének 93%-át ma is víz borítja. Zélandia területe nagyobb, mint Grönlandé vagy Indiáé, és majdnem a fele Ausztrália területének.

Forrás: National Geographic

Fotók forrása: wikipedia

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Sokkoló videó: leszakadt a Szegedi Egyetem többtonnás tetőszerkezete a viharban – lakóházra hullottak a darabok
Elképesztően veszélyes helyzet alakult ki az orkán szerű szélben. Ennek ellenére a hírek szerint sérülés nem történt.


Az orkán erejű szél letépte a Szegedi Tudományegyetem egyik épületének tetőszerkezetét – a több tonnányi fém- és fatörmelék a szomszédos Derkovits fasor 13/A. alatti társasházra hullott, valószínűleg jelentős károkat okozva, írja a Szegeder.hu helyi hírportál.

A felvételek tanúsága szerint az SZTE épületének teljes födémszerkezete leszakadt, és a keletkezett törmelék szinte teljes egészében a szomszédos lakóépületre zúdult, a fatörmelék, bádoglemezek és egyéb építőanyagok egy része pedig az udvarra zuhant. A történtek kapcsán egyelőre nem érkezett hír személyi sérülésről.

A hatóságok azóta megkezdték a kár felmérését és a terület biztosítását.

Videón a döbbenetes eset:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Brutális károkat szenvedtek a balatoni vitorlások is – több Kékszalag-induló hajó is súlyosan megrongálódott
A Balatonra lecsapó óriási vihar nem kímélte a kikötőben horgonyzó hajókat. Többek indulása is veszélybe került a legendás versenyen.


[sz]Malinovszki András / Fotó:

Ahogy arról korábban írtunk, a Balatonnál különösen nagy károkat okozott a Nyugat-Magyarországot letaroló vihar. A helyenként 130 kilométer/órás szél nem kímélte a kikötőkben lévő hajókat sem.

A Principessa Sailing Team a Facebookon azt írta:

„Sajnos mi sem úsztuk meg... Fájó szívvel osztjuk meg veletek, hogy a Principessa ma súlyos sérüléseket szenvedett – a parton tomboló szél felborította a hajónkat. A Principessa most egy kis pihenőre kényszerül... de visszatérünk”

– szúrta ki az Index.

A helyzet azért is különösen súlyos, mert a megrongálódott hajók közül több indulna a csütörtökön rajtoló legendás Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon is.

A kamaszokból álló Raffica csapat hajója szintén nem úszta meg károk nélkül a vihart:

„Orkánerejű szél tombolt végig Balatonfüreden… Sajnos mindkét hajónkat felborította, a károk felmérése következik. Sajnos nem csak mi jártunk így…”

– írják.

Így járt a LISA501 is: „Sajnos a 150-170 km/h széllel érkező front minket sem kímélt. LISA-t állványostul döntötte fel, a parthoz való lekötések ellenére. Árbócunk 3 darabban. A károk felmérése következik. Szomorúak vagyunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „Ez valami krimi?” – így reagált Matolcsy György és az alapítványok ügyeire a miniszterelnök
A volt jegybankelnök és a miniszterelnök nem sokkal az ÁSZ feljelentése után egyeztetett. Orbán szerint Matolcsyval nem beszéltek a nyomozásról, de szívesen látja őt bármikor.


Matolcsy György és Orbán Viktor néhány nappal az után találkozott, hogy az Állami Számvevőszék feljelentést tett az ügyészségnél a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodása miatt, és közzétette a jelentését. A találkozóról a Telex számolt be.

Hétfőn a lap újságírói megpróbálták kérdezni Orbán Viktort a Megafon és a Digitális Szuverenitás Központ óbudai székháza előtt. Azt akarták megtudni tőle, hogy mit ajánlott Matolcsy György a szabad eltávozásért cserébe.

Orbán erre így válaszolt: „Ez valami krimi?”

Később arról beszélt, hogy Matolcsyt személyesen sokra tartja, de az MNB alapítványait érintő nyomozásról nem egyeztettek, mert szerinte az nem tartozik a kormányra. Azt mondta, a volt jegybankelnökkel monetáris és költségvetési kérdésekről egyeztetett az elmúlt évek során, jogi ügyben nem.

Orbán azt is elmondta, hogy Matolcsy távozása előtt és után is találkoztak, és „ha bekopogna holnap reggel, akkor is szívesen látná”. Bízik benne, hogy Matolcsy meg tudja védeni magát az alapítványi ügyben.

A miniszterelnököt kérdezték volna az öccse, Orbán Áron gyanús vízumügyeiről is, de ekkor már csak ennyit mondott a furgonjából:

„Másik krimi!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár: Soha nem látott vihar bénította meg a vasúti közlekedést – fegyverszünetet kért a miniszter
Országszerte fák dőltek a sínekre, leszakadtak a vezetékek, a MÁV buszokkal próbálja menteni a helyzetet. Lázár János szerint napokig is eltarthat a károk helyreállítása.


Több videós poszttal is jelentkezett a hétfői vihar után Lázár János. Ahogy arról korábban írtunk, az országon végigsöprő zivatar akkora károkat okozott, hogy a MÁV arra kérte az utasokat, ha tehetik, még kedden is inkább a Volán buszjáratait vegyék igényben az utazáshoz, vagy halasszák el azt.

A közlekedési miniszter szerint jelenleg nincs olyan vasúti fővonal Magyarországon, amit ne ért volna kár. Lázár a többek között MÁV-Volán-csoport Havária Központjából jelentkezett be, ahol folyamatosan dolgoznak a viharkárok elhárításán és a közlekedés helyreállításán.

A politikus elmondta, hogy elsőként a fővonalakat próbálják felszabadítani, de a vasúti közlekedés helyreállítása napokat is igénybe vehet. Kiemelte, hogy minden rendelkezésre álló szabad autóbuszt mozgósítottak, jelenleg 200 busz segíti a MÁV-os közlekedést az országban.

Lázár hangsúlyozta, hogy senki nem sérült meg a közlekedési vonalakon, de minden közlekedési eszközt és pályát érintett a baj. A legtöbb gondot a sínekre dőlt fák és a leszakadt villamosvezetékek okozzák.

„A politikustársaimtól és a közélet résztvevőitől fegyverszünetet kérek és javaslok, tekintettel arra, hogy most arra van szükség, hogy mindenki támogassa a MÁV-nál és Volánnál dolgozókat”

– mondta.

A miniszter arra kérte az embereket, hogy mielőtt elindulnának, tájékozódjanak arról, milyen eszközzel tudnak célba érni. Hozzátette, hogy újabb viharzóna közelít Magyarország felé, és a következő napokban is erős viharokra kell számítani.

„A mai a MÁV történetének egyik legnehezebb napja: soha nem látott vihar tarolta le Magyarország nyugati, majd keleti részét”

– fogalmazott Lázár. „Senkit nem hagynak az út szélén, mindenkit el fognak szállítani, ám ezzel együtt türelmet kér.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk