HÍREK
A Rovatból

A szlovén kormány elrendelte az országos zárlatot

A 11 napra szóló teljes lezárás időszakában csak húsvét vasárnapján lennének enyhítések. Lakhelyelhagyási tilalom, online oktatás, a tömegközlekedés korlátozása, az üzletek bezárása, home office vár a rájuk.


A szlovén kormány elrendelte az országos zárlatot a húsvéti időszakra, miután a koronavírus-járvánnyal foglalkozó szakcsoport erre tett javaslatot vasárnap.

Borut Pahor szlovén államfő vasárnap délelőttre hívta össze a politikai pártok vezetőit, a kormány és az említett szakcsoport tagjait, hogy megvitassák, milyen intézkedéseket hozzon Ljubljana az április 1-jétől 11-ig tartó periódusra. A kabinetnek még a nap folyamán döntést kellett hoznia az ügyben.

Janez Poklukar egészségügyi miniszter a tanácskozást követően a sajtónak úgy nyilatkozott: fellendülőben van a járvány terjedése. Amennyiben nem hoznak új, szigorúbb intézkedéseket, további 500 ember halhat meg a koronavírus szövődményeiben június végéig - hangsúlyozta.

A szakcsoport javaslatával egyetértett Janez Jansa kormányfő is. Mint mondta, a vakcinák egy hónap késéssel érkeznek az országba az eredeti, megbeszélt ütemterv helyett, így nem tudják a nyár végéig beoltani a lakosság többségét. Hozzátette: májusban érkezhet egy nagyobb oltóanyag-szállítmány, ekkor a korlátozások egy részét ismét feloldhatják. A kormány tisztában van azzal, hogy a lezárások jelentős pénzügyi és szociális következményekkel járnak, valamint azzal is, hogy csak abban az esetben lesznek hatékonyak, ha mindenki betartja őket.

A javaslat szerint a 11 napra szóló teljes lezárás időszakában csak húsvét vasárnapján lennének enyhítések. Aznap feloldanák a lakhelyelhagyási tilalmat, és engedélyeznék a családi összejöveteleket legfeljebb öt felnőtt főig, a hozzájuk tartozó gyerekekkel. A lakhelyelhagyási tilalom mellett az iskolák ismét online oktatásra állnának át. Korlátoznák a tömegközlekedést is, és hétvégi, ünnepnapi menetrendet vezetnének be. A legtöbb üzletnek be kellene zárnia, a vállalatoknak és az intézményeknek pedig távmunkára kell átállniuk.

A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ajánlásokat elfogadva döntöttek az egész országra vonatkozó zárlatról. A leállás szerinte rövid lesz, április 12-én ismét felülbírálják az intézkedéseket, és döntenek meghosszabbításukról vagy enyhítésükről. A helyzetet úgy jellemezte, hogy "versenyt futnak az idővel". Jelezte továbbá, hogy a közigazgatás távmunkára áll át és felszólította a vállalkozókat, hogy tegyenek ugyanígy.

Jansa riasztónak nevezte a nyugat-balkáni járványhelyzetet, ami miatt újabb szigorításokat vezetnek be a határokon. Részleteket azonban nem közölt, mert mint mondta: ezekről még egyeztetnie kell a belügyminiszternek. A lépést azzal indokolta, hogy a régióból sokan próbálják meg átlépni a szlovén határt hamis koronavírus-tesztekkel.

Ales Hojs belügyminiszter elmondta: csak azokat a PCR-teszteket fogadják majd el, amelyeket valamelyik uniós vagy schengeni országban végeztek el. Hozzátette továbbá, hogy - néhány kivétellel - tilos lesz a szlovén állampolgároknak vörös besorolású országokba utazni.

Szlovéniában vasárnapra 640-nel, több mint 210 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt egy napban hét beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 4018-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 499-en vannak kórházban, 106-an intenzív osztályon.

Horvátországban az elmúlt napon 1321 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 267 222-t. Az elmúlt 24 órában 21-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5893-ra emelkedett. Kórházban 1201 beteget ápolnak, közülük 121-en vannak lélegeztetőgépen.

Az Európában engedélyezett három oltóanyagból eddig közel félmillió ampulla érkezett az országba, amiből 348 648-at használtak fel; 266 900-an kapták meg az első dózist, 81 748-an pedig már a másodikat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A 77 éves Pintér Sándor szerint 3,125 százalék az esély arra, hogy miniszter marad
A belügyminiszter egy budai teniszközpont előtt reagált Lázár János kijelentésére, ami a visszavonulásáról szólt. A válasza egy ötlépcsős matematikai levezetés, amely a választásoktól a családi vétóig mindent számba vesz.


Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.

Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:

„Erre azt szoktam mondani, hogy ennek pontosan 3,125 százalék esélye van.”

A miniszter – aki idén júliusban lesz 78 éves – el is magyarázta, hogyan jött ki a különös szám.

Szerinte a választás kimenetele 50-50 százalék. Ha Orbán Viktor győz, akkor is csak 50 százalék az esélye, hogy felkéri őt a folytatásra. Ha ez megtörténik, a 78 éves politikusnak át kell esnie egy orvosi vizsgálaton, aminek szintén fele-fele a kimenetele. Ezt követi a család vétójoga, ami tovább felezi az esélyt, végül pedig a saját döntése jön, ami szintén kétesélyes. „Így jön ki a 3,125 százalék”

– összegezte.

Amikor arról kérdezték, meglepte-e, hogy Lázár János hozta nyilvánosságra a visszavonulásának hírét, és miért tehette ezt, a belügyminiszter elhárította a választ.

„Ezt már a Lázártól kell megkérdeznie. Most már megyek. Minden jót és szép napot kívánok!”

– mondta.

Pintér Sándor Orbán Viktor legrégebb óta hivatalban lévő minisztere, aki 1998 és 2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül vezeti a belügyi tárcát. Hosszú ideig a kormány egyik legbefolyásosabb tagjának számított, azonban 2022-től a sajtóértesülések szerint csökkent a kormányon belüli súlya. Ekkor került el tőle a kormányzati informatika és a polgári titkosszolgálatok felügyelete, miközben a Belügyminisztérium hatáskörébe került az oktatás és az egészségügy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szalay-Bobrovniczky: A katonák felmérik a védendő helyszíneket, nemsokára megindul a kitelepülés
A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a kormány Egyeztető Törzset állított fel a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A honvédség hamarosan megkezdi a kitelepülést a kijelölt energetikai létesítmények védelmére.
DKA – Fotó: M1 - szmo.hu
2026. február 26.



Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.

A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.

A testület a szerdai alakuló ülésén már rangsorolta is az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát a védendő objektumokról. Ezek felderítése jelenleg is zajlik, és nemsokára megindul a honvédség fokozatos kitelepülése is.

Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dróntilalmat vezettek be a polgári, kül- és belföldi pilóta nélküli repülőkre, ami az állami drónokat és a klasszikus légi közlekedést nem érinti.

A Barátság vezeték déli ága január 27. óta nem szállít kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán és több európai forrás szerint a leállás oka egy orosz rakétatámadás, amely megrongálta a vezeték infrastruktúráját. Kijev álláspontja szerint a javításokat az ismétlődő orosz támadások kockázata nehezíti.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az ukrán nyomásgyakorlás arra irányul, hogy káoszt és zűrzavart okozzon, és az energiaárakon keresztül elbizonytalanítsa a magyar választókat,

ezáltal pedig olyan kormány alakuljon, amely nem akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozását, támogatja Ukrajna további háborús ambícióit, és leválasztja Magyarországot az olcsó orosz nyersanyagról.

A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió nem képviseli Magyarország és Szlovákia érdekeit egy nem uniós tagállammal szemben, ami szerinte elfogadhatatlan. Hozzátette, az EU „ezzel szemben ránk helyez nyomást” Ukrajna finanszírozásának, a háború folytatásának és az ukrán uniós tagság előmozdításának érdekében. Az Európai Unió Olajkoordinációs Csoportja ugyanakkor úgy látja, jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, és az Adria-vezeték életképes alternatívát jelenthet. A MOL már meg is kezdte a tengeri nyersolaj-útvonal kiépítését, az első szállítmányok március elején érkezhetnek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Nem lesz szükségállapot, az áprilisi választást rendben meg lehet tartani
A miniszter szerint fel sem merült a rendkívüli jogrend bevezetése a kormányban az energiabiztonság miatt. Elmondása szerint az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon.


A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.

A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.

A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.

Az energiabiztonság témájában, a százhalombattai finomító elmaradt átalakításával kapcsolatban a miniszter kifejtette, egy cég vezetése más, mint egy államé, hiszen a részvényesek és a profitérdekek miatt egy vállalat nem feltétlenül vág bele egy költséges és bizonytalan megtérülésű beruházásba.

Szerinte az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon, a MOL által befizetett jelentős összegű különadót pedig a rezsicsökkentésre fordították.

A Dunai Finomító helyzetét nehezíti, hogy egy 2025 októberi tűzeset után a teljes helyreállítása várhatóan az év harmadik negyedévéig is elhúzódik, ami jelentős termeléskiesést okoz.

Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, de arra viszont konrkétan nem válaszolt, hogy azt az orosz támadást miért nem ítélték el, amely a Barátság kőolajvezeték leállását okozta. A miniszter szerint a szállítás akadozása miatt jelenleg az ukránokkal van vitájuk, mivel a tranzit tőlük függ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jámbor András: Orbán tegnapi bejelentései nagyon gyanúsak
A politikus korábban nonszensznek tartotta az ilyen elméleteket. Most viszont úgy érzi, hogy az esetleges ukrán támadásról szóló narratíva több ponton is sántít.


Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a kormány ukrán akciótól tartva kivezényelte a katonaságot a kritikus energiainfrastruktúra védelmére, és dróntilalmat rendelt el Szabolcsban. A politikus azzal kezdi, hogy korábban szkeptikusan figyelte Hadházy Ákos vagy Magyar Péter szavait egy lehetséges önmerényletről,

mert a Fideszt racionális szereplőnek tartotta, amely a hatalma érdekében nem tenne meg egy „dupla vagy semmit lépést, egy valós polgárháborús helyzet kockázatával”.

Jámbor szerint azonban a friss Medián-kutatás, a Fidesz számára „balul elsült” rejtett kamerás felvétel, valamint Orbán Viktor tegnapi szavai miatt felül kell vizsgálnia az álláspontját. A képviselő szó szerint idézi a miniszterelnök intézkedéseit, majd három okból is kétségbe vonja azok indokoltságát. Az első szempont szerinte, hogy

„Ilyen fenyegetésnél azonnal össze kellene hívni a Nemzetbiztonsági bizottságot. Ez tudtommal nem történt meg. Korábban ilyen súlyú eseteknél a frakciók és az ellenzéki pártok külön tájékoztatást is kaptak, pontosan a nemzeti egység megteremtése érdekében.”

Majd másodszor arról ír, hogy

„a Fidesz szerint Ukrajna célja, hogy a Tisza nyerjen. Ha ez igaz, miért csinálnának ilyen támadást akkor, amikor a Tisza vezet? Miért avatkoznának bele a kampányba egy olyan témában, ami a Fidesznek kedvez, és ami a világon mindenhol a kormányzó pártnak hozna politikai előnyt? Nem inkább Putyinék érdeke lenne ez, akik nyíltan támogatják a Fideszt?”

Jámbor András harmadik pontként azt is felveti, hogy az ukránok jelenleg sikeres ellenoffenzívát folytatnak, és a szétlőtt energiarendszerük helyreállításához kérnek segítséget a világtól. Szerinte nem lenne érdekük erről elvonni a figyelmet egy számukra kedvezőtlen hírrel, különösen a lassan haladó béketárgyalások idején. A képviselő a posztját azzal zárja, hogy Orbán bejelentései „nagyon gyanúsak”, mert a felvázolt merénylet szerinte egyáltalán nem racionális.

„Érdemes lenne ezt kormányzati szinten jobban alátámasztani, mert ez így jelenleg inkább a kormányba és az államba vetett bizalmat erodálja, és leginkább csak pánikkeltésre alkalmas. Egy ilyen szintű bemondás pedig fontosabb az ország számára mint a kampányban a szavazatszerzés”

– zárja posztját Jámbor András.

Orbán Viktor a Védelmi Tanács szerdai ülése után közölte, hogy megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét. Ennek keretében katonai erőket telepítenek a kiemelt energetikai létesítmények közelébe, a rendőrség fokozottan járőrözik, és drónrepülési tilalmat rendeltek el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

A kormány egy „Egyeztető Törzs” felállításáról is rendelkezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vezetésével, a vonatkozó rendelet május 25-ig hatályos.

A Barátság kőolajvezeték január 27. óta nem üzemel. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a szállítást, míg ukrán és nemzetközi források szerint az ellátás egy orosz támadás miatt szünetel. Budapest a szállítások újraindításához köti egy 90 milliárd eurós uniós hitel jóváhagyását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk