prcikk: Az Y generáció emberséges, empatikus vezetést akar, és ebben jók a nők | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Az Y generáció emberséges, empatikus vezetést akar, és ebben jók a nők

Milyenek a női vezetők? Miért jó, ha egy nő irányít? Mi okozza a legnagyobb stresszt a női főnököknek? Három női vezetővel beszélgettünk.


Vezetői pozícióban dolgozó nőkkel beszélgettünk. Férjezett anyukákkal, akik olyan feladat-és felelősségkört visznek, amit jó néhány helyen még ma is csak a férfiak kaphatnak meg. Milyen a női vezetői lét? Hogyan lehet összeegyeztetni a családdal? Miben erősebbek a női és miben a férfi irányítók?

r2

Ránky Katalin 2013 végéig, 17 éven át volt a L’Oreal magyarországi leányvállalatának ügyvezetője, előtte a Richter Gyógyszergyár kozmetikai ágazatát vezette. Saját bevallása szerint világéletében egy önálló, "önfejű" ember volt. Míg kollégái a kőbányai gyógyszergyárban az általánosan elvárt feladatokat teljesítették a laborban, ő könyvtárba járt, szakértőket keresett, tárgyalt. Lassan észre vették a körülötte lévők, hogy ő nem kutató, hanem vezető típus, és elkezdett másféle feladatokat kapni.

Úgy véli, azon kevés multinacionális cégvezetők közé tartozik, akik boldogan mentek nyugdíjba.

Szerinte aki azt mondja magáról, hogy vezető akar lenni, az sose lesz az.

Tehetség, szorgalom és szerencse. Ez a három dolog kell a sikeres vezetéshez, és a háromnak egyszerre kell jelen lennie: Katalin szerint ha valamelyik hiányzik, akkor nem lehetséges eredményesen vezetni.

pexels-photo-210647

Emellett nőként sokkal többet kell bizonyítani, és éppen ez adja meg a sikerességet. Ha egy férfi vezetői pozícióba kerül, megnyugszik, "hátradől", mert elérte a célját. Ha egy nő kerül vezetői szerepbe, neki a munkája utolsó percéig bizonyítania kell, hogy alkalmas rá. Ez folyamatos kitartást és odafigyelést, szorgalmat vált ki. Persze, ez az egész olyan is, mint ahogy hangzik: nagyon stresszes. Katalin ezt a stresszt a sporttal küzdötte le: minden egyes héten háromszor felkelt negyed 6-kor, és elment edzeni. A futógépen is post-iteket hordott magánál, amikre felírta a hirtelen jövő ötleteit.

"
Aki így kezdi a napot, azt általában 2-ig, 3-ig nem igen lehet kiborítani

- fogalmaz. A sportolást igazi, kulcsfontosságú megoldásnak tartja a feszültség kezelésében.

Katalin azt is vallja, hogy a nők, mivel sokkal több feladat hárul rájuk, sokkal jobban tudják beosztani az idejüket. Ezért

egyáltalán nem gondolja azt sem, hogy választaniuk kellene a karrier és a család között - ha mégis, akkor a családot kell megtartani, mert munkából lehet szerezni újat. Katalinnak két gyermeke és öt unokája van.

Tapasztalatai alapján a női vezetői szerep egyik legnagyobb nehézsége, hogy a "gyengébbik" nem emocionálisabb. Ő is volt olyan helyzetben, amikor a pánik miatt egyszerűen elsírta volna magát, de csupa férfi alkalmazottjával körülvéve egész egyszerűen nem engedhette meg ezt magának. Egyszer, mikor még a Richternél dolgozott, beteg volt és engedélyt kért a főnökétől, hogy hazamehessen. Azt kapta válaszul, hogy valóban nem néz ki jól: kenjen fel még egy kis sminket. Így tett.

"
16 úgynevezett "vezetői tulajdonság" van. Ezekből mindössze 3 az, ami a férfiakban erősebb, a többi 13 a nőkben az. Ezt egy 1000 fős vizsgálat alapján állapították meg

- mondja a magyar L'Oréal egykori feje. A férfiak jobbak a hosszútávú tervezésben, a nők viszont tárgyalási képességeikkel, kitartásukkal, a csoportok harmonizálásában, a motiválás terén, vagy a környezetükhöz való idomulásban sokkal erősebbek.

any

Szenes Mártonné Anna 7 éve a Kecskeméti Református Gimnázium igazgatónője. Az oktatásban vezetői pozíciót betölteni szerinte ma jóval nagyobb kihívás, mint korábban: régebben sokkal stabilabb volt az oktatási rendszer, manapság újabbnál újabb szabályok és szabálymódosítások születnek. Így az elvárások is állandóan megújulnak. Ő sosem törekedett rá, hogy irányítója legyen valaminek, valósággal meglepte, amikor sokéves tanítás után a gimnáziumi tantestület őt javasolta igazgatóhelyettesi pozícióba. Arra a kérdésre, hogy ezt, majd 5 évvel később az igazgatói széket miért foglalta el, az volt a válasza: egyfelől az azok iránt érzett bizalma hajtotta, akik a vezetői szerepre ösztönözték, másfelől a kíváncsiság. Kíváncsi volt ugyanis, mennyire tudja megállni a helyét a még nagyobb jogkörrel, de még több felelősséggel járó, magasabb lépcsőfokokon.

Az ő munkahelyén nem annyira szokatlan, hogy nő legyen az igazgató: elődei is nők voltak.

Azért persze előfordult már, hogy férfi beosztottjától olyan hangnemet, hozzáállást érzékelt, mintha az illetőt zavarná, hogy egy nő áll felette.

a

Anna azt tapasztalta: az oktatási rendszer állandó változása mellett mindig a személyes problémák okozzák a legtöbb nehézséget. Például, ha nagyon ellentétes jellemű emberek közt kell mediálnia egy közös döntés meghozásáért. A stresszt szerinte a férfi vezetők jobban tudják kezelni, ők kevésbé viszik haza a munkahelyi feszültséget. Van viszont egy fontos tippje:

a munka végeztével még ne akarjunk rögtön hazarohanni, ehelyett próbáljunk beiktatni valamilyen köztes programot, például testmozgást vagy egy találkát a barátnőnkkel.

A saját bőrén is megtapasztalta, hogy ha munka után egyből hazamegy, akkor sokkal inkább viszi magával a problémáit és a feszültséget. Egy köztes program viszont jól "kirántja" ebből.

Anna sem gondolja úgy, hogy választani kellene a női vezetői lét és a családalapítás között, de nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a kettő közül a család jöjjön később. Előbb tehát a családalapítást, utána a karrierépítést tartja kivitelezhetőnek. Katalinhoz hasonlóan ő is házas, két felnőtt gyermeke van.

Bite_Barbara_retusált_kép01

Bite Barbara a Coaching Team Kft. ügyvezető igazgatója, emellett business coach, tréner és vezetői tanácsadó. Élsportoló kézilabdázó volt, onnan csöppent az üzleti világba. Neki sem volt zökkenőmentes a vezetés kitanulása. Valahol mindig is érezte magán, hogy szeret a dolgok élére állni, és úgy véli: ha már gondolkodik rajta az ember, hogy alkalmas lehet-e főnöknek, akkor benne van az ambíció. Viszont úgy véli, a jó vezetéshez kell egyfajta küldetéstudat. A saját egónk erősítésén felül kell, hogy motiváljon valamilyen magasabb rendű dolog kiszolgálása.

Szerinte azt a felfogást, hogy a női vezetőknek sokkal jobban kell bizonyítaniuk az alkalmasságukat, sokszor maguk a nők generálják, miközben a környezetük egyáltalán nem gondolja ezt.

A különböző cégeknek különböző kultúrájuk van: akad, ahol cseppet sem furcsa, ha nő az irányító, máshol, ahol igazi patriarchális felépítés uralkodik, nagyon is furcsán veszi ki magát.

Arra a kérdésre, ő mikor érzi igazán nehéznek a vezetői szerepet, azt felelte: amikor férfikörben kell érvényesítenie mondandóját. Van, hogy úgy is érzi: túlságosan erőteljesen kommunikál, amit belülről már kellemetlennek érez, viszont szükségesnek véli a sikeres kommunikációhoz.

bite

Barbara saját céget alapított, miután feladott egy multis karrierutat a családalapításért - most egy 7 és egy 8 éves gyermek büszke édesanyja. Férjével együtt szükségesnek tartja az állandó kommunikációt és egyeztetést a család és a munka harmonizálásához.

"

Ma az emberközpontúság és az érzelmi intelligencia egyre inkább előtérbe kerül. Ezt az Y generáció is elvárja: emberséges, empatikus vezetést akarnak, különben azonnal továbbállnak. Egy nő a szocializálódásából adódóan általában jobb ebben, ösztönből érzi, hogyan bánjon a beosztottaival. De a férfiak is megtanulhatják ezt. És fordítva: a stratégiai gondolkodást, a versengést, amiben általában a férfiak erősebbek, a nők is elsajátíthatják tanulással

- magyarázza Barbara, aki a munka okozta stresszt rendszeres testmozgással - egyedül és családi körben egyaránt - , jógával és meditációval oldja. Mindemellett a folyamatos önismeret-fejlesztésre is esküszik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk