A Zeneakadémia 10 meglepő titka
Nem túlzás, ha azt állítjuk, a Zeneakadémia épülete az egyik legszebb felsőoktatási intézményünk Budapesten. Az impozáns palota méreteiben és látványában is lenyűgöző. Ráadásul több érdekességet és titkot rejt, mint gondolnátok.
A Liszt Ferenc téri Zeneakadémia épületét 2013-ban teljes mértékben felújították úgy, hogy az eredeti, 1907-es állapotok visszaállítását tűzték ki célul. A Zeneakadémia épületbejárásán a Barangoló Baráti Kör túravezetője mesélt nekünk az épület falai közt rejtőző különlegességekről. Íme 10 érdekesség a Zeneakadémiáról, amit nem biztos, hogy tudtatok.
1. Meglepő épületszerkezet
Már az előcsarnokban biztosak voltunk abban, hogy a magyar szecesszió remekművébe léptünk be. A falakon, padlón és oszlopokon is a stílusra jellemző természeti motívumok köszönnek vissza. Számos Zsolnay kerámia díszíti a beltereket. A freskókat és színes üvegablakokat pedig a kor olyan híres művészeinek köszönhetjük, mint Kőrösfői-Kriesch Aladár és Róth Miksa.
A gyönyörű homlokzatot és díszes enteriőrt elnézve azonban meglepve tudtuk meg, hogy maga az épülete vasbetonból készült. Sőt ez volt az ország legelső vasbeton szerkezetű épülete.
2. Mit szimbolizálnak a díszítő elemek?
A Zeneakadémia díszítőelemeinek szimbolikája összetettebb és összefüggőbb, mint elsőre gondoltuk volna. Amikor alaposabban körbenéztünk, láthattuk, hogy az egész épületben dominálnak az Apollónhoz és Dionüszoszhoz köthető motívumok. A görög mitológia szerint ugyanis e két isten felelős a művészetek, így a zene fejlődéséért is. Dionüszosz fúvós hangszereivel és Apollón lantjával sok helyszínen találkoztunk. Ez utóbbi díszíti a Zeneakadémia előtti tér burkolatát is.
Rendkívül sok az épületben a víz motívum. Az előcsarnok színeiben és szimbólumaiban is szándékosan a mocsarak világára emlékeztet. A víz fodrozódását és cseppköveket utánzó díszítő elemek a Najádok kútjára utalnak. A mondák szerint ezekhez a kutakhoz jártak a nimfák, akik Apollón kísérői voltak.
Ezek után nem meglepő, hogy a Zeneakadémia Nagytermét Apollón szigetének is hívják. Ebben a teremben több helyen is felfigyelhettünk Apollón madarára, a hattyúra, amely a halálakor elhangzó csodálatos hattyúdalról ismert.
Szintén lenyűgöző díszítőelemek a mennyezeten megfigyelhető babérlevél motívumok. Ezek Apollón elátkozott szerelmére, a babérfává változtatott Dafnéra utalnak.
3. 100 éves függönyök
A Nagyterem galériára nézve Róth Miksa üvegablakai előtt az eredeti 1907-es függönyöket láthattuk. Érdekesség, hogy a felújításkor pont az az olasz cég vállalta el a restaurálásukat, amely annak idején a függönyök elkészítésének megbízását is kapta. Túravezetőnk arra biztatott minket, nyugodtan simogassuk meg a függönyök anyagát. Mint kiderült, ezt kényelmesen megtehettük magunk mögé nyúlva, az ülések kárpitja ugyanis ugyanabból az anyagból készült.
4. Miért vannak alacsonyan az ülések karfái?
A díszterem székeibe ülve feltűnt, hogy karfájuk sokkal alacsonyabban van, mint azt egy átlagos széken megszoktuk. Kiderült, hogy ennek is jó oka van. A Zeneakadémia tervezői ugyanis megfigyelték, hogy zenehallgatás közben az emberek mindinkább belesüppednek a székekbe, így az alacsony karfa kényelmesebb ehhez az időtöltéshez.
A földszinti sorokkal ellentétben a karzaton csak a Zeneakadémia növendékei ülhetnek, míg a baloldali páholyban az intézmény tanárai foglalhatnak helyet. A jobboldali páholy pedig csakis a Zeneakadémia igazgatójának van fenntartva.
5. A legjobb és egyben legrosszabb ülőhelyek
Megtudtuk, hogy a legtökéletesebb hangzást az ötödik sorban ülve tapasztalhatjuk. Viszont ez a legrosszabb hely is, olyan szemponból, ha valaki a koncert alatt zacskót csörget, vagy köhög, mert ezeket a hangokat is itt halljuk a legtisztábban.
6. Miért meztelen a zene múzsája?
Az első emeleti csarnokban szintén Kőrösfői-Kriesch Aladár freskójával találkozhattunk. A festmény a zene múzsáját, Euterpét ábrázolja, ráadásul a kor szelleméhez képest meglehetősen kendőzetlenül. Mint megtudtuk bármilyen arcpirító is a kép, a meztelenség nem véletlen. Azt szimbolizálja ugyanis, hogy minden műalkotást, szobrot, festményt el lehet takarni, de a zenét nem.
7. Miért nem szeretik a diákok a Kamaratermet?
Az épületbejárás során tantermekbe is bepillanthattunk, sőt a Kamarateremben is elidőzhettünk, ami Solti György világhírű karmester, zongoraművész és zeneigazgatóról kapta a nevét. Megtudtuk, hogy a felújítás előtt ezt a termet nem szerették sem tanárok, sem a közönség, sem a diákok. Az épület régebbi átalakításai során ugyanis igen rossz akusztikája lett.
A 2013-as felújítás után a kamaraterem visszanyerte jó hangzását legalább a tanárok és a hallgatóság örömére. A diákoknak azonban továbbra sem ez lesz a kedvenc terme, ugyanis a vizsga fellépéseket a mai napig itt tartják.
8. Szerencsehozó gömbök
A babona szerint van az épületben valami, ami segíti a vizsgázókat. Ezekből a Zsolnay eozin gömbökből összesen huszonkettő található az épületben. Állítólag, ha a babonás vizsgázók vizsga előtt az összeset megsimogatják, az szerencsét hoz a megmérettetésen.
9. Hány kiló aranyat használtak a díszítéshez?
A Zeneakadémia pazar díszítéseit csodálva, magától adódott a kérdés: Vajon hány kiló aranyat használtak a díszítőelemek aranyozásához. A meglepő válasz az volt, hogy semennyit. Az épületet ugyanis eredetileg nagyon kis költségvetésből kellett megcsinálniuk. Aranyozás helyett rezet használtak, amit speciális lakk véd a korróziótól.
10. Hány négyzetméter márvány borítja a belső tereket?
Az alacsony költségvetés miatt a márványborítás mennyisége hasonló, mint az aranyozás esetében. Ebből az anyagból csupán csak egy négyzetmétert használtak fel a bejárati csarnok emléktáblájához.
Ha még több érdekességet szeretnétek megtudni a Zeneakadémiáról, vagy saját szemetekkel szeretnétek megnézni, hol lakik a zene szelleme, jelentkezzetek ti is a vezetett sétára. További infók a Barangoló Baráti Kör Facebook oldalán.
Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!
