SZEMPONT

„Vonzó a meleg, a táj, és a nagyon más mentalitás” – Mártiék két gyerekkel a Kanári-szigeteken kötöttek ki

Kiderült, hogy a spanyol iskolarendszerben ugyanúgy vezényelhetik a tanárokat, mint a magyarban. Viszont kisebb a terhelés, szinte soha nem buktatnak, és természetes, hogy mindenki több nyelven beszél. Folytatjuk a külföldi iskolákat bemutató sorozatunkat.

Hegedűs Noémi írása, Fotók: családi archivum - szmo.hu
2024. január 27.

Márti gyerekei már negyedik éve járnak iskolába Spanyolországban, pontosabban a Kanári-szigeteken. Hogy a kiköltözés mellett döntött a család, abban nagyrészt az ő oktatásuk megoldatlansága volt a döntő szempont.

Mehettek volna a világ más részeire is, de a szülők európai nevelést szerettek volna nyújtani a gyerekeiknek,

viszont a meleget és a számukra fontos könnyed, mediterrán életérzést ezen a szép szigeten találták meg. Persze a váltás nekik sem ment egyszerűen, pedig volt már gyakorlatuk abban, hogyan lehet beilleszkedni egy-egy új ország új rendszerébe.

– Sokszor nyaraltunk már itt, ismertük a helyet. Úgy terveztük, hogy 2020 áprilisában kijövünk, megnézzük, hogy hol bérlünk lakást, hol lesz a suli, ilyesmi. Csakhogy abban az évben, 2020-ban minden tervünket elsöpörte a Covid és a lezárások. Már megvolt a végleges repülőjegyünk is, ami júniusra szólt, amikor a járvány miatt a Kanári-szigeteket szinte hermetikusan lezárták, senki sem mehetett se ki, se be. Július elején nyitottak, és mi azonnal jöttünk. Ez a negyedik tanév, amit a gyerekek kint végeznek el. Ha valaki kérdezi, hogy miért jöttünk el otthonról, elmondom, hogy a suli volt az első ok. Ami Magyarországon van, az katasztrófa. Egy jónevű iskolába jártunk, de nem akartam otthagyni a gyerekeinket. Hogy miért? Amit tanulnak, ahogy tanulják, és akik tanítják őket. Egy-egy jó pedagógus volt, de az kevés ahhoz, hogy az iskola jó legyen.

A lányomnak, aki a harmadikat még Magyarországon járta ki, öt vagy hat osztályfőnöke volt ezalatt az idő alatt.

Folyamatosak voltak a tanárcserék, mindenki megígért mindent, aztán tovább állt. Az utolsó csepp a pohárban az a vírus idején az online oktatás volt, amikor még tornából is házi feladatot kellett beadni. És ha már költöztünk, a szempontok között fontos helyen szerepelt, hogy Európában maradjunk, hogy a gyerekeink európai nevelést kapjanak, és hogy meleg legyen. Így kerültünk a Kanári-szigetekre.

– Ami ugye Spanyolországhoz tartozik. Népszerű hely a magyarok körében?

– Igen, olyan ismerősünk is van, aki itt volt egy hetet nyaralni, aztán kiköltözött a komplett családjával, elképesztő, milyen történetek vannak. Vonzó a meleg, a táj, és a nagyon más mentalitás.

– Mennyi idősek voltak a gyerekek a költözéskor?

– A kicsi itt kezdte a másodikat, a nagy itt kezdte a negyediket, másfél év van köztük. Van egy fontos különbség a beiskolázásnál az otthonihoz képest: itt naptári évek szerint sorolják be a gyerekeket. Aki egy évben született, az egy osztályba is kerül. Nincs évvesztes, nem az számít, hogy május vagy augusztus előtt szülessen valaki. Ez szerintem sokkal jobb, hiszen otthon volt olyan osztálytársa a lányomnak, aki már több, mint másfél évvel volt idősebb nála, és az azért sokat számít ebben a korban. Itt legfeljebb egy év lehet a differencia a gyerekek között, attól függően, hogy valaki januártól decemberig mikor született. Ez sokkal ideálisabb, nincs akkora távolság köztük.

– Amikor szeptemberben először bementek az iskolába, mi volt, ami a leginkább tetszett a gyerekeknek?

– Nem lepődtek meg semmin, de ez annak is betudható, hogy mi éltünk már Thaiföldön és Albániában is, és azokban az országokban is jártak óvodába. A környezetváltás, az, hogy más országban kell iskolába menni, az nem volt tőlük idegen. De a többi magyar gyerek, akikről tudok, nagyon szeretik ezt a közeget.

A tanítás kilenckor kezdődik és délután kettőig tart

– Hogy fogadják az új gyereket az iskolában?

– Mi a déli részen lakunk, ez a terület fel van készülve arra, hogy nulla nyelvtudással integráljanak gyerekeket, itt sem újdonság az, hogy valaki nem beszéli a nyelvet. Spanyolul fél év alatt már pötyögnek, év végére beérik a többieket, totál felveszik a nyelvet, úgy, hogy a legtöbben nem tanulják külön. A lányom már nagyobb volt, neki a tananyag is több volt, ezért őt heti kétszer, minden kérés nélkül segítették a nyelvtanulásban a suliban. Persze ezt nem délután, plusz teherként tették, hanem kivitték olyan órákról, amelyek kevésbé voltak fontosak. A fiam fiatalabb, neki semmi pluszt nem kellett adni, egyszerűen ráragadt a nyelv.

– Ti a spanyol oktatási rend szerint tanultok, és állami iskolában. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

– Kicsit más, mint Magyarországon. Itt fizetős bölcsőde van, magán és állami is, az államiban a fizetésed függvényében állapítják meg a térítési díjat, de ennek ellenére nagyon sokan beadják a gyereket.

A pár hónapos csecsemőket már viszik, ha meg tudják anyagilag oldani, mert errefelé nincs gyes, gyed, az anyukák szülés után mennek vissza dolgozni.

A bölcsi után jön az óvoda, oda 3-6 éves kor között járnak, és ez sokszor helyileg is egy épületben van az alsó tagozattal. Az óvoda kicsit iskolaszerű itt - nem csak játszanak, picit tanulnak is. Ezért az ovisok többnyire írnak és olvasnak már, amikor első osztályba kerülnek. Ettől függetlenül a gyerekek szeretik, kicsit olyan az egész mint otthon a Montessori oktatási rendszer. Utána következik az alsó tagozat, ez eléggé hasonló elven működik, mint otthon, de 6 évig tart. A felső tagozat 4 év, és 16 éves korig tart, ahogy az iskolakötelezettség is.

– Középiskola nincs is?

– De, az 16 éves kortól, és csak két év. Aki tovább akar tanulni, az vagy gimnáziumba megy, általános tananyaggal, vagy technikumba. Utána mehet egyetemre. Egyébként háromféle iskola létezik, van a privát, az állami és egy olyan, aminél kell valamennyi tandíjat fizetni, de az állam is beszáll a fenntartásába.

– A magyarral szemben mi volt a legnagyobb különbség a tanév során, amit tapasztaltatok?

– A meleg. Nyitott ajtók, nyitott ablakok mögött tanulnak. Minden nyitott, az udvaron pálmafák állnak. Gyakorlatilag egyfolytában levegőn vannak a gyerekek.

– Hánykor kezdődik a tanítás?

– Kilencre járnak suliba és kettőig vannak, egészen hatodik végéig. A nagyobbak fél 9-től fél 3-ig, vagyis egy órával tovább tart számukra a tanítás. Ami kevésbé tetszik, de hát itt ez a rend, hogy eközben egyetlen szünetük van csak. Egymás után jönnek az órák, nincsenek éles váltások a tantárgyak között. Persze a mosdóba ki lehet menni közben. Az az egy szünet, amit megtartanak, az viszont fél órás. Ekkor esznek, és kint játszanak az udvaron.

– Hányan járnak egy osztályba?

– 14 fős a fiam osztálya, és 16 fős a lányomé. Nincsenek sokan.

– Ti viszitek az ennivalót vagy bent kapnak enni a gyerekek?

– A tízórait mi visszük, és be lehetne fizetni ebédre is, de nem igazán tetszik a gyerekeimnek a kaja, ezért mi nem eszünk bent. Kettőkor jönnek haza, úgyhogy itthon ebédelnek.

– Minden nap elmész értük?

– Busszal jönnek, mert van iskolabusz, ingyen, és imádják. Az egy külön élmény, hogy együtt jönnek-mennek a buszon a többiekkel, nagyon szeretik.

– Napközi nincs?

– Ebben az állami iskolák mások, mert kettőig van suli, fél háromra megebédelnek, és kész, nincs olyan, hogy délután vigyáznak rájuk.

– Hogy oldják ezt meg a szülők, ha dolgoznak?

– Ezt nem tudom, de tök érdekes, mert mindenki meg tudja oldani. Én online dolgozom, szóval nálunk ezért nem probléma ez, de egészen elképesztő, hogy ott állnak a szülők és mindenki haza tudja vinni a gyerekét. Nem a nagyszülők, hanem a szülők.

– Mennyi házi feladatot kapnak naponta a gyerekek?

– Kevesebbet, mint Magyarországon, és általában csak egy tantárgyból, nincs akkora terhelés. És a tantárgyak is máshogy vannak felosztva.

A történelemmel először például hatodikban találkoztunk, és akkor is csak spanyol történelmet vettek, az ipari forradalom kezdetétől egész Frankóig.

Aztán előveszik majd mégegyszer. A lányom most már felsős, nekik a történelem és a földrajz egyben van. Ami még szokás, hogy tanulnak valamit, és a következő évben újra előveszik azt a tananyagrészt, csak bővebben. Aztán a következő évben megint. Előfordult, hogy a lányom meg a fiam ugyanazt tanulta, pedig két évfolyam van köztük. A praktikumra mennek rá, nincs olyan, hogy magold be valakinek az életrajzát, vagy ilyesmi.

– Jól értettem, hogy a történelemnél kimaradt az őskor, az ókor… és hogy a hazai történelmet tanulják először?

– Igen, sőt, a könyvek sem egyformák, mert a Kanári-szigeteknek külön tankönyvei vannak, ahol a szigetekre nagyobb fókusz kerül. Egész Spanyolországot megtanítják nekik természetesen, de a Kanári-szigetekre nagyobb hangsúlyt fektetnek, a történelmére, földrajzára, a szokásokra. Azt nem tudom, hogy a többi tartományban is így van-e, de azt igen hogy a Kanári autonóm tartomány, saját parlamenttel, egyebekkel, nekünk külön tankönyveink vannak. Van egy saját sportunk is, ez kötelező, ezért eléggé utálják a gyerekek, ez a lucha Canaria, egyfajta küzdősport. Jön egy edző minden évben, és akkor egy-két hétig a tornaóra helyett ezt tanulják. Így próbálják beszívni a gyerekeket, hogy menjenek és válasszák ezt a sportot.

– Mennyire befogadó a közeg? Könnyű volt barátokat szerezni a gyerekeknek?

– Mi délen élünk, itt nagyon nemzetközi a társaság. Az, hogy ők kétnyelvűek, az itt nem különös. A lányom barátnője félig kanári, félig venezuellai, a fiamé perui és kanári. Nagyon nemzetközi az egész. Emiatt mindenki több nyelven beszél.

Angolt már óvodától tanulnak, és elsőtől heti négy órában foglalkoznak vele, aztán ötödiktől belép heti kétszer a német is.

– Hány órájuk van egy nap, hogy ez mind belefér az idejükbe?

– Hat. Most nézem, a fiamnak ma van matek, angol, természetismeret, német, tesi, és van egy emocrea, azt talán úgy tudom lefordítani, hogy érzésekről beszélgetnek, társadalmi dolgokról, elfogadásról, nemi egyenlőségről, ezekhez néha érkeznek külső előadók, és ők is tartanak előadásokat. De ilyen előadásokat nekünk, szülőknek is tartanak. Legutóbb az önkormányzattól jöttek előadni, és arról beszéltek, tele praktikumokkal, hogyan segíthetjük a gyerek tanulását. Meg is vendégeltek bennünket, süti, kávé, egyebek, és közben beszélgettünk.

– Van olyan dolog, ami nem tetszik az iskolában?

– A Kanári-szigeteken kirendelik a tanárokat, vezénylik őket egyik településről a másikra,

a tanároknak ott kell szolgálatot teljesíteni, ahová irányítják őket.

Nem tudtam még megfejteni, hogy miért, de emiatt évente cserélődnek. Előfordult ugyan, hogy két évig volt egy osztályfőnökük, ráadásul ő nagyon szuper tanár volt, de aztán elvezényelték.

– Hogy zajlanak a számonkérések?

– Inkább írásban, de többnyire ehelyett is projektmunkákat értékelnek, amit hárman vagy négyen csinálnak együtt, és aztán bemutatják az osztály előtt. Az a tipikus, előző órai anyagból felelünk - az nincs itt. Ha dolgozatot írnak, előre megmondják nekik, és nagyon ritka, hogy véletlenül két tárgyból lenne számonkérés egy nap. Az értékelés 1-10-ig történik, ebből az 1-től 4-ig nem felelt meg, vagyis az a magyar rendszer szerinti egyes. Aztán kettesével következnek a fokozatok. De ebben is vannak még szintek, árnyalatok, a gyerekeim szoktak hozni 9.6-ot is.

A tanévet három részre tagolják, ezért minden évben háromszor kapnak bizonyítványt.

– Hol vágják el az évet?

– Az első bizonyítvány a karácsonyi szünet előtt érkezik, a következő a tavaszi szünet előtt (ez a trimeszter leghosszabb szakasza), és az év végi bizonyítványt június huszadika után kapják meg. De nem papír alapon, minden digitális. Kicsivel tovább tart itt a tanév, mint otthon, viszont később kezdődik, változóan valamikor szeptember 10 körül.

– Mi a következménye annak, ha valaki nem felel meg, magyarul megbukik?

– Ez nagyon érdekes, mert van olyan, aki akár 2-3 tantárgyból sem felel meg és mégis mehet tovább a többiekkel. Sőt, év végén sem felel meg, és megy tovább. Az, hogy valaki annyira ne feleljen meg, hogy visszatartsák és újra járja az osztályt, nagyon ritka dolog. És a szülőknek ekkor sem kell magántanárt fizetniük, ingyen biztosítják a korrepetálást. Akiknek valamelyik tantárgy nem megy, azoknak délutánonként tartanak fejlesztő órákat.

– Éreztek valamit abból a híres mediterrán lazaságból az iskolában?

– Legfeljebb annyit, hogy amikor júniustól már nagy a meleg, akkor csak egy óráig vannak suliban és nem kettőig. Nincs klíma az iskolánkban, és olyankor itt már tényleg nagyon meleg van. Minden negyedév végén van egynapos osztálykirándulásuk, akkor például színházba mennek, vagy tengerpartra, de ezt csak májustól (a telet itt nagyon komolyan veszik, 22 fokban már csizmát is húznak, mert hát tél van). Hosszabb kirándulás csak hatodikban és a felső tagozat végén van, az 5 napos, és a szülők szavazzák meg, hogy hová menjenek.

Márti gyerekei versenyszerűen úsznak, egyre komolyabb sikereket érnek el

– A lányod és a fiad is versenysportoló, úsznak. Hogy egyeztetitek össze az iskolai elfoglaltságokkal, kapnak-e ehhez támogatást?

– A lányom úgy kezdte, hogy oké, megyek úszni, de nem szeretnék versenyezni. Mondta az edző, hogy jó. Két hónap múlva már versenyen indult. Év végén pedig a regionálison is nagyon jól szerepelt, most meg az országosra készül ezerrel. Ez már komoly terhelés, mert naponta 3 edzése van. De még tesiből sem tudtam felmentetni, hogy legalább annyival kevesebb órája legyen. Este kilencre érünk haza az edzésekről, akkor kicsit még szöszmötölnek, 10-kor mennek aludni, így belefér minden a napba. Ő össze tudja egyeztetni a tanulással. Megoldja.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.