Van egy merengős, elmélkedős japánkert a Duna mentén, a művészetek városában
Csend, nyugalom, a lélek feltöltődése, kiegyensúlyozottság, harmónia – számtalan dolog juthat eszébe az embernek a japánkertekről. Ezt a különleges csodát pedig egyre több helyen élvezhetjük Magyarországon is.
Több ismert japánkert tervezője és megvalósítója Dani Zoltán, aki 17 éve foglalkozik a különleges kertekkel. A kertépítő egyben a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke is. Szakmai felkészültségét többször is csiszolhatta Kiotóban, egy négy generációra visszatekintő hagyományos japán kertiskolában, a „kertek városában”.
Legutóbbi kertjét egy éve Szentendrén adták át a Czóbel parkban. A Dunakorzó végén található kert szépen illeszkedik a környezetébe, és jól megfér a szomszédos művésztelep fás-mezős környezetével.
Ki hinné, hogy a Duna közelében keleties hangulatban is lehet pihenni, elmélkedni. Ráadásul mindezt Czóbel Béla ülő, elmerengő szobra mellett.
A japánkertek is gondoskodást, fejlesztést igényelnek. A speciális tudás elsajátítása, fejlesztése pedig fontos a hazai szakembereknek is. Éppen ezért a szentendrei kert egyfajta "kertiskola" is egyben.
A kert nyilvános és nyitott. A pavilonnal, kőlámpással, csobogó patakon átvezető kis hidakkal, az aranyhalas tavacskával és a pihenésre csábító padokkal gyorsan népszerű lett a környékbeliek körében.
De már a turisták is egyre többen keresik fel az idén kibővült és tovább szépült kertet.
Dani Zoltán saját bevallása szerint 6 éves korában találkozott először egy lenyűgöző kerttel. Ekkor vitte el nagyapja a Kolozsvári Botanikus Kertbe, ahol a patakok és hatalmas fák mellett a japánkert tette rá a legnagyobb hatást.
Az egyetem és munkával telt jó pár év után döntött úgy, hogy megtanulja a japánkertépítés mesterségét. Elvégezte a Budapesti Buddhista Főiskola Japánkert szakát, és Japán híres kertjeit is bejárta. De megfordult a világ legismertebb japánkertjeiben is.
- vallja Dani Zoltán, aki a Szeretlek Magyarországnak azt is elmondta, hogy egy japánkert mindig rejt újabb lehetőségeket. Hiszen itt az élmény, a befogadás alapja az "ott lét", amikor a sétányokat bejárva a kert mindig más-más arcát mutatja.
A növény-kő-víz alkotások pedig mindig más képet nyújtanak, attól függően, hogy mikor és honnan nézzük. Ezért lehetséges, hogy újra, meg újra tudják a "művet" fejleszteni és ezzel új élményeket nyújtanak az odalátogatóknak.
A japánkert
A régi hagyományokat követve a mai japánkertek is gyönyörködtetni, elgondolkodtatni akarnak. Egy kert egy egységes kompozíció, amelyben minden részletnek fontos szerepe van.
Éppen ezért többféle kert is létezik, melyek más-más módon hatnak a benne sétálóra. A japánkertek a világ számos pontján, így Magyarországon is megtalálhatóak.
A japánkert fontos alkotóelemei a víz, ami lehet patak, vagy tó benne lévő szigettel, a hozzá vezető híd, a (kő)lámpás, kerti pavilon.
A növények is jellegzetesek: bambusz, japán feketefenyő, juhar, páfrány, mohák, japáncseresznye, babérmeggy, puszpáng, árnyékliliom, rododendron, vagy tavirózsa. Általában zöld növényeket használnak, színes virágok csak a bejárat körül találhatók. A nővényeket úgy ültetik ki, hogy azok természetes hatást eredményeznek, mintha maguktól nőttek volna. Mégis tervezett, hiszen méretük, színűk, formájuk illeszkedik egymáshoz.
A kertek egy része sétakert, ahol az út végigvezet a látnivalók között. A cél, hogy minden pillanatban élményt, örömet szerezzenek.
A fáknak is fontos szerepük van ebben, rejtenek és megmutatnak. A kövek pedig nélkülözhetetlen elemek, a japán legenda szerint lelkük van, tisztelettel kell bánni velük. Páratlan számban helyezik el őket a kertben, ahol a hegyeket jelképezik.
A víz is természetes módon jelenik meg. Kanyargó patak, vízesés, vagy kis tó formájában a tüzet jelképező lámpással együtt a jin-jang-ot idézik meg.
Magyarországon található japánkertek:
Fővárosi Állatkertben
Nyíregyházi Főiskola botanikus kertjében
Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézetben
Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének Japánkertje
Budhista Főiskola, Budapesten
Bővebb információk ITT
