Vácrátót: egy szerelmes és gazdag hazafi hagyatéka
Az ország leggazdagabb botanikus kertjének története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.
A 26 éves Zsuzsanna és a 39 éves Sándor egy zugligeti kiránduláson ismerkedett meg 1864-ben. Ekkor mindketten túl voltak már egy rossz házasságon, és éppen új életet szerettek volna kezdeni. A találkozást újabbak követték, majd hosszas levelezés, sikeres válás és hat évnyi várakozás után végre összeházasodhattak. A frigyből három gyermek született. Az asszonyt első házassága, majd azt azt követő huzavona nagyon megviselte. Az idegileg gyengélkedő nőnek nyugalomra volt szüksége. Így jött hát férje ötlete 1871-ben, hogy a vácrátóti birtokot megvegye, átalakítsa, és családjának csendes, békés otthont teremtsen.
A kert sorsáról a Vigyázó Sándor végrendeletében úgy rendelkezett, hogy ha fiú utód nélkül halna el, akkor az egész vagyon a Magyar Tudományos Akadémiára maradjon.
A jogász végzettségű lelkes hazafi a tudományos élet egyik legnagyobb támogatója volt. Nagyon szerette a természetet, ifjú korábban végigjárta Nyugat-Európa legszebb parkjait, kertjeit.
Bécsben élt, onnan költözött haza vácrátóti birtokára. A honvágy, a nagy vagyon kezelése és kedélybeteg feleségének állapota miatt dönthetett a birtok megvásárlása, átépítése és gondozása mellett.
Halála után a birtokot fia, Ferenc már nem gondozta olyan odaadással.
Vigyázó Sándor a korabeli Magyarország messze legnagyobb vagyonával rendelkezett. Ráadásul a Vigyázóknak nem voltak a Trianon által elszakított részeken birtokaik, így veszteségeik sem. A vagyont tovább növelt felesége Podmaniczky Zsuzsanna hozománya is. Három gyermekük született, lánya, Josefa, fia, Sándor, aki fiatalon egy vakbélgyulladás következtében hunyt el, és Ferenc. A legifjabb gyermek imádta anyját, soha nem nősült meg, és miután minden szeretett családtagját elvesztette, öngyilkos lett.
A kert tulajdonlásáért komoly jogi csatározások zajlottak. Ferenc apja példáját követve szintén az Akadémiát jelölte meg örökösként. Ám a végrendeletet a család megtámadta. Végül több tulajdonos kezén is átment a birtok, melyet a 2. világháború sem kímélt. De a végén megvalósult a Vigyázó család óhaja, a kert az Akadémia tulajdonába került és 1952-ben megalakult az MTA Botanikai Kutatóintézete. A kertet 1961-ben nyitották meg a közönség előtt. A Nemzeti Botanikus Kert az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetének része.
- Az ország leggazdagabb botanikus kertje, 27 hektáros, az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye, melyben 13 000 növényfaj és fajta él.
- Híres a fás szárú gyűjteménye, melyben 3300 fa és cserje található.
- Sziklakertjében mind a 6 flórabirodalom megtalálható.
- Rendszertani gyűjteményében több mint 2000 virágos növényfaj látható.
- Az üvegházakban síksági esőerdő, sivatagi növények és hegyi esőerdők növényei élnek.
- A Pál utcai fiúk (2003)
- A Sipsirica (1980)
- Csontváry (1980)
- Pszyché (1980)
- Abigél (1978)
- Palacsintás király (1973)
- A Pál utcai fiúk (1969)
- Egri csillagok (1968)
- Egy magyar nábob (1966)
- Kárpáthy Zoltán (1966)
- Zenélő malom (1943)
- Halálos tavasz (1939)
Vigyázó Sándor végrendelete 1919-ből
"... ha fiam vagyonomról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el: rendelem, hogy összes vagyonom ... a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. A Gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg. Még annak a kornak vagyok a szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy az európai színvonalon álló s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek..."
Bővebb infót ITT találtok.
Program: október 4-én, vasárnap „Földi javak asztalunkon” családi nap és vásár
Infókat a rendezvényről ITT találtok.
Ha te is szívesen ellátogatnál a botanikus kertbe, nyomj egy lájkot!
