UTAZZ
A Rovatból

Újraéledt egy elveszettnek hitt természeti csoda, egy páratlan vízi világ

Egy szörnyű természeti katasztrófa meghiúsította azt az elképzelést, amely szerint a hatalmas vízhozamú forrásokból látták volna el Budapestet ivóvízzel.


Tata mindig is a vizek városa volt. Aki ma végigsétál a Forrás-tanösvényen, az biztos lehet benne, hogy ez a látvány fogadta az itt élt Esterházy családot, az erre vadászó magyar királyokat, vagy akár a régi Pannonia területén élő rómaiakat is. Ezek a vizek évmilliókkal korábban a Nagy-Gerecsén környékén fakadtak, onnan jutottak a földkéreg változásai miatt ide és évmilliók múlva vélhetőleg már nem itt bukkannak fel a felszínre.

tata_2_2016_09-102

De 1885-ben még rengeteg működő forrás volt Tatán. A MTA kutatói 287 000 köbméteres napi víz hozamot becsültek a városban, a szakemberek szerint ez európai viszonylatban is igen nagy szám. A mérésre azért volt szükség, mert Budapest vízellátást innen akarták megoldani.

A terv végül nem valósult meg, mert egyrészt a 70 km-es csővezetékben sem hűlt volna le a víz élvezhető hőfokúra, másrészt közbeszólt egy szörnyű természeti katasztrófa és ez a fantasztikus vízkészlet megsemmisült.

tata_2_2016_09-177tata_2_2016_09-89

A környékbeli bányák tevékenységének pusztító hatása nyomán az 1950-1980-as évek között az összes tatai forrás elapadt, és így ez a ritka szép lápvidék is megsemmisült. Sok-sok éven át azt hitték, hogy mindez a szépség örökre feledésbe merül.

De hála a természet regenerálódó képességének, a bányák bezárása után egy szép májusi napon 2001-ben megszólalt az egyik forrás. És követte őt a többi is. Így történt, hogy pár év alatt a Fényes forrásvizeinek köszönhetően újra feléledt a régvolt lápmező és láperdő, és mára megint elvarázsolja az erre látogatókat.

tata_fenyes_2016_07-51_2
Tatán a Fényes-forrásokon kívül még számtalan kisebb-nagyobb forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. Ezek egy jó része most újra működik, így az Angolparkban vagy az Öreg-tóban és még jó pár helyen megint csobog a víz, és ennek köszönhetőn Tata ismét az élő vizek városa lett.

A Fényesen korábban nagy fürdős élet zajlott. A forrástavak nagyon népszerűek voltak az 1920-30-as években. De itt épült Magyarországon az első finn típusú szauna is. És itt lehetett élővízben, a 3,5 méter mély langyos forrásban búvárkodni, ezért is volt a katonák búvároktatásának helye az egyik tó, melyet azóta Katonai-forrásnak hívnak és ez az egyetlen, melyben a mai napig lehet fürdeni.

tata_2_2016_09-85

A Fényes forrásai kellemesen langyos vizet adnak. A 20-22 fokos enyhén szénsavas víz télen-nyáron különleges mikroklímát biztosít az itteni élővilágnak, hiszen a lápvidék vizei nem fagynak be.

Az 1390 méter hosszú, cölöpökön álló fapallókon egy 18 állomásból álló ökoturisztikai útvonalat építettek ki. Így a Forrás sétányon a víz felett lehet sétálni és gyönyörködni.

tata_fenyes_2016_07-50_2
A Fényes a nevét a vízben lévő homokszemcsékről kapta. Mikor a valóban kristálytiszta forrásvíz a felszínre bukkan, a képződő buborékok magukkal hozzák az apró homokszemcséket. Ezek, mikor a vízben lefelé ülepednek, a ráeső napfényben ezüstösen csillognak. Pazar látvány, mely újra élvezhető a fapallókról lefelé nézve. És valóban fényesek.
tata_fenyes_2016_07-5_2tata_2_2016_09-165

Az itt található mintegy 300 féle növényből 30 védett, fokozottan védett, sőt akad Vörös könyves fajta is. A budai imola, a pusztai árvalányhaj, a piros pozdor, vagy a selymes boglárka is megél itt.

A láperdő jellegzetes fája az enyves éger, amely szinte állandóan vízben áll. Az évtizedekig víz nélkül maradt erdőség ugyan most újjáéledt, ám a fák egy része elpusztult. De most, az egyre emelkedő vízállás és sodrás sem tesz jót az égernek, így egyes területeken ezért pusztulnak a fák.

tata_2_2016_09-159tata_fenyes_2016_07-36_2

A láperdő amúgy is egy folyamatosan változó, fejlődő erdő. A különleges növények között rengeteg szitakötő, rovar, hal, béka, teknős és madár él.

A lombkoronák és a fák odvai is sok különleges madárnak adnak otthont. A csilpcsalpfüzike, a berki tücsökmadár, szürke légykapó vagy a fakopáncs mind jól érzi itt magát. Éjjel bagoly huhog és errefelé hallani kvakvarjút is. Különleges denevérkompánia is megtelepedett itt, számos fajuk kőröz zsákmányért éjszakánként. De találkozni gémmel, kócsaggal, csízzel és pinttyel is.

tata_2_2016_09-132tata_2_2016_09-142

A halállomány is páratlan volt, a 60-as években 30 halfajt tartottak számon, köztük is sok védett fajta volt. A kövi csík, a fejes domolykó vagy az állas küsz is megélt itt. A víz elapadásának lett áldozata például a jászkeszeg, a lápi póc.

Az égerláp egy távoli szélén egy hatalmas, 4 méteres, 60 kg-os 2005-ben elpusztult tigrispiton van eltemetve. Gazdája vélhetőleg errefelé engedte szabadon.

A Fényesen kívüli lápréten 1975-ben megnyílt a föld, egy hatalmas tölcsér keletkezett, melyben 15-20 méter magas fák tűntek el.

tata_fenyes_2016_07-64_2tata_fenyes_2016_07-65_2

A Fényes-források és tavak különleges értékét nemzetközileg is elismerik. 2006 óta ugyanis a világ legértékesebb vizes élőhelyeit tömörítő Ramsari Egyezmény része lett. A Föld 168 országának 2168 rendkívül értékes helyszíne között ott vannak az északi fjordok, a különleges tengeröblök, tavak, puszták vagy folyóvölgyek – és Magyarország 29 helye közül az egyik a Tatai tavak, köztük a Fényes-források.

tata_fenyes_2016_07-33_2tata_fenyes_2016_07-39_2tata_fenyes_2016_07-43_2tata_2_2016_09-137

A Fényes tanösvény és látogatóközpont számtalan látnivalót, programot is kínál, ezekről bővebb infók ITT.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: