A magyar barokk egyik gyöngyszemének tartott tihanyi bencés apátság számos érdekes történetet rejt
Tihany jelképe lett a félsziget csücskén álló, messziről is jól látható kéttornyú bencés apátsági templom. A magyar barokk gyöngyszemének is tartott műemlék számtalan érdekes történetet rejt falai között.


Királysír és alapító oklevél
Az apátságot I. András alapította 1055-ben, és román stílusú altemplomában temették el a királyt, aki
a magyar történelemben egyedüliként maradhatott eredeti sírjában.
Az eredeti 11. századi építményből ez a rész maradt fenn, a királysírral együtt. A Balaton-felvidékről származó vörös homokkő oszlopai az alapítással egyidősek.

A templomot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére emelték. A hagyomány szerint Szent Ányos Orléans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, és tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át gondosan ápolták. Azt nem tudni, hogyan került a szent tisztelete Magyarországra, de vélhetően az alapító királlyal hozható összefüggésbe.
A templom alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél,
melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is. Az alapítólevél eredeti példányát Pannonhalmán őrzik, itt az állatbőrre íródott irat másolata látható.
Az okirat nemcsak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz magyarul: "FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA", vagyis Fehérvárra menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt dél felé Fehérvár legfontosabb útja. Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, melyben a király keze nyoma is látható, de mivel nem tudott írni, aláírás helyett egy kis vonással hitelesítette az iratot.
