A magyar barokk egyik gyöngyszemének tartott tihanyi bencés apátság számos érdekes történetet rejt
A kolostort a tatárjárás után erődítményként használták, a védőfalak a török idején is jó szolgálatot tettek. Bár a rendeknek rendszeresen menekülniük kellett, de a vész elmúltával mindig visszatértek. A török hódoltság után csak az altemploma maradt meg, a többi részét elpusztították.
Mai, barokk végleges formáját a 18. században nyerte el. Az újjáépítés Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint 1719-ben kezdődött meg. Először csak két lakható szoba volt, az egyházi szertartás céljaira az altemplomot lehetett használni. Több mint három évtized alatt, 1754-re épült fel a kéttornyú, 35 méter magas, 46 méter hosszú és 16 méter széles nagy barokk templom.
II. József császár 1786-ban feloszlatta a bencés rendet is, így a szerzeteseknek menniük kellett, csak egy maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat. A rend tagjai végül 1802-ben térhettek újra vissza Tihanyba.
1950-ben, a szerzetesrendek állami feloszlatása után a rendház volt szociális otthon, és múzeum. 1990-ben vált ismét a bencések otthonává, és teljesen felújították.
Az északnyugati toronyban lakik a templom 1670 kg-os nagyharangja, amely a Balatonfüredi járásban a legnagyobb. A délkeleti toronyban a 431 kg-os középső és a 227 kg tömegű legkisebb harang van.
A barokk belső híres mesterek munkája
A térkialakítás, bútorzat és díszítés is pompázatos. Az 1700-as években Stulhoff Sebestyén osztrák asztalosmester készítette el az oltárokat és a szószéket. A mester és segítői a 18. századi magyarországi faszobrászat kiemelkedő alkotásait hozták létre. Az oltárok nagy szerkezeti elemei fából készültek, de festéssel tökéletesen sikerült utánozni a márvány vagy gránit mintát. A főoltárképen a névadó Szent Ányos megdicsőülése látható, két oldalon Szent István és Szent László szobraival.
1889-ben a templom nagy felújításakor híres magyar festők készítették el a freskókat, például Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan.
Egyik érdekes oltára a Mariazell-i oltár, amely a zarándokhelyen lévő oltár másolata, a felöltöztetett Szűz Mária kegyszobrával.
A kolostor és múzeum
A Tihanyi Bencés Apátság 2012. május 31-től a Magyar Bencés Kongregáció önálló perjelségeként működik. A barokk stílusú monostorban jelenleg is szerzetesek élnek, ők ellátják Tihany község és több környékbeli település, valamint a balatonfüredi kerektemplom lelkipásztori szolgálatát, továbbá vendégfogadással, lelkigyakorlatok és kulturális programok szervezésével foglalkoznak. A földszinten van az ebédlő, az emeleten pedig a könyvtár, az épület nagyobb részében pedig a Bencés Apátsági Múzeum üzemel.
Ez az épületrész is kapcsolódik egy királyhoz, 1921. október 26. és 31. között az apátság első emeletének három szobájában lakott Madeira szigetére való száműzetésük előtt Habsburg IV. Károly király és Zita királyné.
Bővebb információk ITT.