UTAZZ
A Rovatból

Micsoda élet zajlik a hazai sípályákon!

A hazai sípályák együttes erővel mutatják meg, hogy nem csak az alpesi országokban van síélet, sőt!


Ha síelésről beszélünk, egyből a hatalmas hegyek, gleccserek, Ausztria, Olaszország vagy Franciaország pályái ugranak be. Szemöldökfelhúzás indul, amikor valaki arról áradozik, hogy milyen jót is síelt a családdal, itthon. Bizony, Magyarországon is vannak nyugati sípályákat megidéző, irigylésre méltóan jó (és olcsó) pályák, ahol a kezdők egy életre szerelmesek lesznek ebbe a sportba, és megalapozhatják a következő szezonban történő alpesi országokba való utazást.

Síszűz – Karinthy nem lenne rám büszke, de talán ez a szó illett rám legjobban,

amikor is nyakunkba vettük a fél országot, és két nap alatt bejártuk hazánk legnagyobb sípályáit. Büszkén mondhatom, hogy egyben minden csontom, túléltem, és volt síléc és snowboard is a lábamon. Történelmi áttekintés, a hazai pályák lehetőségei máris a cikkben!

sieles_peti_1_gyonyoru_lejton_gyonyoru_emberek_a_kekesen

Gyönyörű lejtőn, gyönyörű emberek a Kékesen

Utazásunk elején dr. Egri Katalin mesélt nekünk a síoktatás hazai helyzetéről - aki nem csak a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnöke, de a nemzetközi szövetség alelnöke is. Világszínvonalú oktatóink vannak, számos díjjal, minősítéssel. Nem mindegy, kitől tanuljuk az első "lépéseket", ugyanis az életünk múlhat rajta, hiszen nem veszélytelen sportról beszélünk. A 25 éves szervezetnek minősített oktatói vannak, hitelesített oktatói igazolvánnyal. A szövetség amúgy rengeteg továbbképzésre delegálja tagjait, hogy megtartsa a magas színvonalú módszert és sítechnikai tudást is.

Műanyag pályák

Utunk első felében műanyag pályákat látogattunk meg: a zuglói Babos Síklubban főként gyerekeket, fiatalokat oktatnak. Mivel nem volt hegy, hoztak, egy 50 méteres mesterséges lejtőt alakítottak ki. Ez azért jó, mert akkor is tudnak gyakorolni, amikor nincs hó, és biztonságosabban sajátíthatják el a szabályokat, mozgásokat, mint egy nyílt pályán. Szakemberek segítségével, játékosan mutatták be a gyakorlatokat a kicsik – ez volt az a pont amikor rá kellett jönnöm, az 5-6-7 éves gyerekek jobban síelnek, mint én. Kedvencünk Zalán volt, aki éppen bal lábbal kelt, és nem volt kedve annyira szerepelni, persze pár perc után ő is belejött.

sieles_peti_2_zalan_szexi_fiju

Zalán, az ifjú, szexi síelő

Következő állomásunk a Megyeri Sport gödöllői műanyag pályája volt, itt már egy 160 méteres szakasz állt rendelkezésünkre, ahol én is megtehettem az első métereket. Megtanultam a hóeke állást, és azt is, hogy léceinkkel mindig a pályára merőlegesen tanyázunk, ha éppen nem siklani akarunk, ellenkező esetben máris megindulunk. Evidens, de az ilyenekbe bele sem gondol az ember, akinek először van léc a lábán.

sieles_peti_2b_muanyagos_palyacska_jokora_birkakkal_kecskekkel

Műanyagos pályácska jókora birkákkal és kecskékkel

A Mátra

Kékestető 1923 óta működik, jelenlegi formájában egy kilométeren lehet síelni, de ha kellő hó esik, hazánk leghosszabb egybefüggő lesiklópályája 1860 méterrel várja az ideérkezőket. Van egy északi 600 méteres pálya is, azonban az utóbbi időben itt sajnos nem mindig lehet lesiklani, hóágyúzni pedig tilos - a környezetvédőkkel ádáz harcot vívnak a területért a sípálya üzemeltetői, pár védett csiga miatt.

A kezdő és családos síelőknek ideális a hosszú pálya, mert enyhe lejtésű, vendégház és egy kis hütte is várja a korgó gyomrúakat.

Itt találkoztunk a Szerencsekerékből jól ismert Klausmann Viktorral is, akiről sokan nem tudják, hogy a síelés szerelmese.

Mindig is mátrai gyereknek vallotta magát, és évek óta az ottani síélet meghatározó alakja, művelője. Tulajdonosa a Magyar Síakadémiának, melynek síoktatás, oktatóképzés a főprofilja, de emellett hegyi mentés, versenybiztosítás, és szervezés is a portfólióba tartozik.

sieles_peti_3_emberek_tanakodnak_a_hutte_teraszan_mikozben_a_miskolci_radio_kivansagmusorat_hallgatjak

Emberek tanakodnak a hütte teraszán, miközben hallgatják a miskolci rádió kívánságműsorát

Klaszter a hazai síéletért

Példátlan összefogás a hazai síelés történelmében: klasztert alapítottak a legnagyobb hazai sípályák és a kisebb gyakorlópályák tulajdonosai. A cél, hogy együttes erővel mutassák meg, nem csak az alpesi országokban van síélet. Rájöttek, hogy nem konkurenciaként kell tekinteni egymásra, hanem összefogni: ennek köszönhetően növelhetik hatékonyságukat és csökkenthetik költségeiket, egy egységes fellépéssel. Így született a Síelj itthon! kampány, a klaszter nevét pedig Chernel István ornitológusról kapta, aki honosította itthon a síelést, amit ő még lábszánkózásnak irt le könyvében. Céljaik között van, hogy állami, vagy Európai Uniós forrásokat pályázva, és azokat felhasználva fejleszthessék a hazai pályákat, kiszolgálóegységeket. Amit ugyanis Magyarországon látunk, 95%-ban magántőke beruházásával készült.

Az első igazi lesiklást Mátraszentistván pályáin tehettem meg. Bár 1970 óta síelnek a környéken, 2002 óta kezdtek rendezett formában a beruházásokhoz. Senki nem gondolná, de a legtöbb hazai pálya családi vállalkozásban működik, mint ahogy ez is. 2004 óta folyamatosan bővül a sípark: hóágyúval, több felvonóval és éjszakai kivilágított pályákkal várják a csúszni vágyókat, hamarosan pedig újabb felvonót állítanak üzembe. Összesen 4 kilométer hosszú pályarendszer áll rendelkezésre, kezdőktől a haladókig mindenkinek ideális.

S valóban: a 20 perces lábaimmal egy kanyar után eltévedtem, és hittem az öreg néninek (aki mintha meséből lépett volna elő) hogy nem vészes a kanyar után. Az volt.

Itt is tanultam valamit: nem elég 10 perc oktatás ahhoz, hogy biztonságosan megálljak. Valamint hogy a léc leold, ha esik vele az ember, csak győzze utána elkapni, mert különben futhat a nyomában, mint sánta kutya a busz után… Remegő nyárfalevél-lábakkal ismét talpra állva végül sikerült még a közepes pályán kétszer lejönnöm, és elmondhatom, hatalmas élményt adott (hogy életben vagyok).

Itt találkoztunk először a ratrakkal – egy szakszó arra a monstrumra, amely minden nap végén átmegy az egész pályán, fellazítja, darálja, ugyanakkor le is lapítja maga után a havat, hogy másnap is használható legyen.

sieles_peti_3b_nini_egy_ratrak_ez_a_csini_monstrum

Nini, egy ratrak, micsoda csini monstrum!

Irány a Pilis!

Másnap a visegrádi pályát próbálhattuk ki, csodás Dunakanyar kilátással. A kezdők és családosok legideálisabb helye ez 1986 óta, az utóbbi években egyre több fejlesztéssel. A pálya alján terasz, ahonnan nézhetjük a gyakorló gyerkőcöket, de van itt fűtött büfé is, remek árakkal és finomságokkal. Fotós kollégám, Csákvári Peti segítségével – és rengeteg eséssel – sikerült egyensúlyozni testemmel, és snowboarddal csúszkálni a tanulópályán. Egy másik fajta élvezet, a bátrabbaknak ajánlott.

Csikorgó csakrák és retro ratrakok vártak minket Dobogókőn. A Föld spirituális szívcsakrája található a hegyen a Dalai Láma szerint, és van benne valami: kellemes érzés fogott el minket a csendes erdőben sétálva, csak úgy ropogott a talpunk alatt a friss hó, valami megmagyarázhatatlan nyugodtság töltött el bennünket. Érdemes itt tavasszal is sétát tenni! Dobogókőn létesítették amúgy Magyarország első sípályáját, a Kékestetőt egy hangyányival megelőzve, 1923 óta siklanak a domboldalon. A legmeredekebb itteni sípálya 168 méteres szintkülönbséggel csak gyakorlott síelőknek ajánlott, a pálya alján azonban a kezdők oktatása is lehetséges. Budapesthez ez van a legközelebb, sőt pályaszállásként szolgáló fűtött jurtákban is lehet aludni, ha több napra terveznénk. A Makovecz Imre által tervezett Zsindelyes Vendégházat pedig hiba lenne kihagyni, a helyi különlegességnek számító forró gyömbérrel, és a nyitott kandallóval együtt.

sieles_balint_4_ez_bizony_dobogoko

Ez bizony Dobogókő! Juhász Bálint fotója

Bakonyi fagy-zug

Utolsó állomásunk Eplényben volt a Nordica Síarénában, ahol összesen 16 különböző útvonalon hódolhatunk a téli sportoknak. Az 1970-es években kezdték használni a környékbeli lejtőket lesiklás céljából, 2006-óta fektettek bele pénzt, és folyamatos fejlődés zajlik. Összesen 7,2 kilométer pálya van, amit használni lehet, és itt van Magyarország egyetlen négyüléses felvonója is – csak amatőrként győzzünk rá felülni. Mátraszentistván mellett itt éreztük magunkat úgy, mintha egy franciaországi sípályán lennénk.

Pezsgő síparadicsom képét festette elénk, a lesikló síelők és snowboardosok másodpercenként futottak be, pedig hétköznap volt. Piros és fekete pálya is található a portfólióban, nemzetközi versenyek terepe is Eplény, Magyarország legmeredekebb pályaszakaszával. A sípálya a Malom-völgyben fekszik, ami egy fagyzug, a speciális mikroklímának köszönhetően tartósan marad a hó, de ha nem, segítségül van 44 hóágyú. A továbbiakról 5 vendéglátóhely és pályaszállás gondoskodik. Itt is sikerült lesiklani, segítség nélkül megvolt a közepes pálya, egybefüggően, így azok akik elég bátrak, akár egy nap alatt is elsajátíthatják a síelés alapjait, megfelelő oktatás mellett bátran ajánlom.

sieles_peti_5_ezen_ugy_tunik_sielok_szallnak_ki_a_siliftbol_es_a_hatso_kislany_nekiutkozott_az_elotte_levonek

Síelők szállnak ki a síliftből. Úgy tűnik, a háttérben látható kislány nekiütközött az előtte lévőnek

Miért jó szerintünk síelni?

Kezdjük azzal, hogy mindez közel van, autóval-busszal egy-két órán belül bármikor meglátogathatjuk az említett pályákat, családdal, baráttal, ismerősökkel. Nem kell hétvégéket rászervezni, elég egy szabadnap, a sípályáknál nemcsak felszerelést tudunk magunkhoz venni, de különleges ételeket-italokat is, nem kell tehát hátizsákos túrázásra gondolni.

Ha egy főt nézünk, egy ilyen nap felvonójeggyel (3-6 ezer forint), felszerelés kölcsönzéssel (3-5 ezer forint), finom ebéddel (2-3 ezer forint) és az utazással együtt (2-3 ezer forint) nagyjából 15-20 ezer forintból teljesíthető, de ebből már csak faragni lehet. Az élmény viszont többet ad, mint egy ennyibe kerülő videójáték, vagy egy jól sikerült szombat este a belvárosban. Aktívan sportolunk, észre sem vesszük a mínuszokat, megérezzük a szabadságot, amint lesiklunk; máris máshogy nézünk majd a bejárati ajtónkra, amin nem rettegve-dideregve lépünk ki, hanem az adrenalinlöketre éhesen, tettre készen. Aki már csinálta, annak azért, aki még nem annak azért ajánlom: fel a hazai hegyekre!

A hazai síelésről számokban

Hazánk lakosságának 5%-a aktív síelő (körülbelül 497 ezer fő), itthon 14 síliftes pálya várja a sportolni vágyókat, akik 26 síiskolában tanulhatnak. Együttesen 40 sípálya, 68 sílift van Magyarországon, 29 éjszakai kivilágítással. Világviszonylatban 80 országban 2119 síterep üzemel, több, mint 26 ezer sílifttel. A szakemberek szerint növekedés várható Kínában és a kelet-európai országokban, akik téli helyekre mennek üdülni, a nem síelők célcsoportját is igyekeznek egyre jobban bevonni a sportba. Évről-évre növekedik a síprogramok iránti igény, ez segítheti a hazai síturizmus fejlődését.

sieles1

sieles4

sielespeti1_zarokep

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Ez a világ legrosszabb helye az utazó vlogger szerint, aki az összes országban járt már
Drew Binsky szerint kész őrület az a főváros, ahol a legrosszabb élményeit szerezte. De azt is elmondta, melyik országot tartja a világ legszebb helyének.


Egy amerikai utazó youtuber a világ összes országában járt már, tapasztalatait pedig meg is osztotta a követőivel. Drew Binsky egyik videójában azokat a helyszíneket sorolta fel, ahol a legrosszabbul érezte magát.

Guinea fővárosa, Conakry áll a listája élén, ahol a legkevésbé érezte jól magát. Épp egy katonai puccs kellős közepébe csöppent, amikor a guineai fővárosba érkezett, ahol állítása szerint a korrupt rendőrök folyamatosan zaklatták.

„Körülbelül 10 perce sétáltunk az utcán, és máris megállított két rendőr” – mesélte a vlogger, aki szerint az egész város egy őrület. „Ez messze az egyik legkevésbé kedvelt helyem a világon. Nem csak a puccs miatt, amikor is a rendőrök nagy pajzsokkal és golyóálló mellényben sorakoztak az utcákon, mintha háború készülne kitörni.”

Az utazó vlogger tapasztalatait alátámasztja, hogy 2021-ben valóban katonai puccs döntötte meg a kormányt az országban, ami feszült közbiztonsági helyzetet teremtett.

Binsky szerint a város ráadásul unalmas, büdös és szemetes, az emberek pedig barátságtalanok, egy étteremből például egyszerűen kitessékelték.

A legrosszabb helyszínek listájának második helyezettjeként a csádi fővárost, N’Djamena nevezte meg, ahol szintén összetűzésbe keveredett a rendőrséggel, és az utcán egy késsel felfegyverzett férfi támadt rá. Ennek ellenére a városnak adna egy második esélyt a világjáró vlogger. A harmadik legrosszabb élménye az indiai Delhihez kötődik, ahol a szmogtól és a kaotikus forgalomtól szenvedett, és csak arra tudott gondolni, mikor hagyhatja el végre a várost.

Hogy megmutassa, nem csak negatív tapasztalatai vannak, Binsky elárulta, hogy

a Fülöp-szigeteket tartja a legszebb helynek a világon, ahol „minden megvan, amit csak egy országban kívánhat az ember”.

Azt is elmondta, hogy a legkevésbé Líbiában, Haitin, Afganisztánban, Guineában és Szomáliában érezte magát biztonságban, ahol több utazása is „nagyon ijesztő” volt.

A guineai élményeit ebben a videóban foglalta össze:

A youtuber egyébként természetesen Magyarországon is járt, nem is egyszer.

Budapestet Európa egyik legjobb városának tartja, és minden alkalommal beleszeret, amikor visszatér ide.

„Számomra Budapest magában foglalja mindazt, amitől szerintem egy város élvezhető lesz. Barátságos emberek, sok kávézó, bár és szórakozóhely van itt. Olcsóbbak minden, mint Nyugat-Európában. Lenyűgöző építészeti látványosságokat találunk a Duna két oldalán. Finom és kiadós ételeket lehet enni, és nagyon bájos utcákon lehet sétálni. Ez a hely egyszerűen gyönyörű és varázslatos minden szempontból” – mondta el egy 2019-es videójában, amelyben a magyar főváros kevésbé ismert érdekességeit fedezi fel.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A kecskesajttól a vadlúdig: lassú pillanatok a főváros közelében
Budapestről szabadulnál egy-két napra? Tele van a környék lehetőségekkel. Két nap alatt több, Budapesthez közeli helyet is felfedeztünk.


Az ősz talán a legszebb időszak a természetben. Ilyenkor a legjobb túrázni, sétálni, szabad levegőn lenni.

És van ennek az időszaknak még egy nagy előnye: novemberre általában lelassul minden. Kevesebben utaznak, így se a városban, se a természetben nincs nagy tömeg.

Nemrég egy sajtóúton vettem részt, ahol két nap alatt több, Budapesthez közeli helyet is felfedeztünk. Mindegyik desztináció remek példa volt arra, hogy mennyi különleges élmény vár csupán egy órányira a fővárostól.

Piliscsév - Apis Farm és Pincefalu

A túra első állomása az Apis Farm volt, ami nem egy klasszikus turistalátványosság, hanem egy működő családi gazdaság, ahol testközelből lehet látni, hogyan készülnek a tejtermékek (elsősorban kecskesajtok), hogyan élnek az állatok, és milyen az, amikor a fenntarthatóság nem elmélet, hanem mindennapi gyakorlat.

Az Apis Farm sajtjai nemcsak helyben népszerűek, hanem többször részesültek már komoly szakmai elismerésben. Idén, a Sajtkészítők Egyesülete által megrendezett országos sajtversenyen három termékük is dobogós lett – a kecske camembert bronzérmet, az érlelt kecske krémsajt ezüstöt, míg a natúr érlelt kecskesajt aranyérmet nyert. Ez is mutatja, hogy valóban kivételes minőségű, gondosan készített termékekről van szó.

Aki pedig szívesen megkóstolná ezeket, vagy felfedezné a többi kistermelő portékáját, annak érdemes vasárnaponként ellátogatni az Apis Farm termelői piacára. A legfrissebb programokról, kiállítókról és kínálatról mindig a piac Facebook-oldalán található aktuális információ.

Néhány perces sétára található a farmtól a Pincefalu, ahol közel háromszáz présház és pince sorakozik egymás mellett.  A közeljövőben itt túraközpont is épül, amely új találkozóhelyet kínál majd természetjáróknak, csoportoknak, kutyásoknak.

De addig még kiélvezhetjük itt az igazán csendes, békés őszi napokat, ezzel a fenséges tájjal körülvéve.

Ha valaki szeretne egy kis friss levegőt, egy vidéki piacot, néhány mosolygós arcot és igazi, lassú tempót – Piliscsév remek választás.

Hilltop Borbirtok és Étterem – Panoráma és borélmények Neszmélyen

Innen Neszmélyre vezetett az utunk, a Hilltop Borbirtokra. Itt hétvégente többnyire esküvők zajlanak, ami nem is csoda, hiszen a helyszín minden részlete tökéletesen alkalmas egy ilyen eseményre.

Aki azonban hétköznap érkezik (mint ahogy mi is), egy csodás panorámával kísért ebédet vagy vacsorát költhet el itt.

A borászat és az étterem kínálata tökéletesen kiegészíti egymást. Az étlapon klasszikus, komfort fogások szerepelnek, amikhez készségesen ajánlanak kísérő italt is.

Ahol tényleg minden részlet tökéletes - a

tatai Platán

Tata igazi ékköve a Platán. A komplexum gerincét a vendéglátás és a szállás adja, melyek mindegyike a legmagasabb színvonalat képviseli. A Platán Gourmet Étterem Magyarország első és egyetlen vidéki két Michelin-csillagos étterme. Pesti István séf vezetésével a tíz- vagy tizenkét fogásos degusztációs menü elegánsan ötvözi a keleti és nyugati ízeket, követve az évszakok állandó változását.

A komplexum másik kulináris egysége, a Platán Bisztró a kortárs magyar konyhát képviseli, és elnyerte a Michelin Guide Bib Gourmand elismerését, amellyel a kalauz a mérsékelt áron elérhető, kiváló minőséget jutalmazza. A séf Mogyorósi Donát, aki 2023-ban került a Platán Bisztró élére.

A szálláshely, a Platán Udvarház pedig 2025-ben elnyerte a One Michelin Key minősítést. Ezt az elismerést csak egy olyan, egyedi karakterrel rendelkező helynek ítélik oda, amely a maximumot nyújtja a szolgáltatásban.

Ezt a tökéletes egységet számos más, mesterien kidolgozott részlet teszi teljessé. A Platán Pék pékség például egy 1800-as évek óta működő hagyományt folytat: a kenyereket nagy gondossággal, kizárólag kovászt, lisztet, sót és vizet felhasználva készítik, és a friss pékárukkal látják el a komplexum éttermeit és szálláshelyét is.

Mindemellett náluk a fenntarthatóság sem csupán divatszó: saját energianáddal fűtenek, a pékség és a cukrászat napenergiával működik, a konyhákban használt zöldségek és a hús egy része pedig a saját kertészetből és Angus marhafarmról származik. A pihenést és a programot olyan egyedülálló élmények teszik teljessé, mint az e-bike túrák, a privát hajókázás az Öreg-tavon, vagy a várárokban kialakított Mirror Spa részleg.

A mi vacsoránk most a Platán Bisztróban volt, és azt hiszem itt ettem életem egyik legjobb kacsás főételét. De persze az előétel és a desszertpult sem okozott csalódást. És a társaság többi tagja is halálosan szerelmes lett a Platánba ez alatt a pár óra alatt.

És talán ez furcsán hangozhat, de engem a reggeli nyűgözött le a legjobban. Kicsi, hangulatos térben volt felterítve. És bátran állíthatom, hogy minden csak a legjobb minőségben. Friss tojásételek, csodás kenyérfélék, péksütemények, finom desszertek.

Itt került pont az i-re, és ebből látszik az, hogy a legapróbb részleteket sem hanyagolják el.

Másnap reggel a Tatai Öreg-tó partján sétáltunk még egyet, és beszélgettünk arról, hogy mitől ilyen különleges ez a hely.

A tó környezete nemcsak gyönyörű, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt: minden évben leengedik a vizet, hogy megtisztuljon és megújuljon az élővilága, a halászat után pedig a sekély vízfelület ideális pihenőhelyet kínál a vadludaknak és más vonuló madaraknak. Ez az egyik legfontosabb megállóhelyük az egész térségben, ezért Tata különösen figyel a természet nyugalmára: még szilveszterkor sincs tűzijáték, hogy ne zavarják az itt pihenő madarakat.

A vadludak látványa ilyenkor ősszel és télen is lenyűgöző, és ennek a csúcspontja a minden évben megrendezett Tatai Vadlúd Sokadalom, ami idén november 29-én várja a látogatókat.

Ez az esemény nemcsak a madárbarátoknak kötelező program, hanem mindenkinek, aki szereti a természetet és azt a különleges látványt, amikor több ezer vadlúd egyszerre emelkedik a levegőbe az Öreg-tóról.

A Tatai Vadlúd Sokadalom hivatalos oldalán megtalálható a rendezvény részletes programja, és november 16-tól webkamera is elérhető, melyen bárki élőben követheti az Öreg-tó madárvilágát. Az oldalon egy aktuális egyedszámláló is működik, amely folyamatosan mutatja, hány vadlúd tartózkodik éppen a tavon. Amikor ezt a cikket írom, 13 100-nál járunk.

Közeleg az év végi hajtás, szóval lehet, hogy pont itt az ideje, hogy rápihenj egy kicsit.

Családdal vagy barátokkal, aktívan vagy a wellnessben relaxálva: több száz szálláshely kínál kedvezményes őszi csomagokat egészen november 30-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
La Rioja – Spanyolország „legzamatosabb” régiója és a spanyol nyelv „bölcsője”
A vidék a minőségi borok kedvelőinek, a régmúlt idők felfedezőinek, a gyönyörű tájakat szeretőknek, és a zarándokúton lévőknek kihagyhatatlan.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. november 12.



Mini cikksorozatunk második része La Riojáról, Spanyolország egyik legkisebb, ám „legzamatosabb” spanyol régiójáról szól, ahol évezredes hagyományokra tekint vissza a borkultúra. Egyben ez az a hely, amelyen a 11. század óta zarándokút halad át, és az is, amelyet a spanyol nyelv „bölcsőjeként” tartanak számon.

Spanyolország egyik legkisebb autonóm területe Bilbaótól – utunk első állomásától – mindössze másfél óra autóútra fekszik. La Rioja (ejtsd: rioha) neve elsősorban a minőségi borok kedvelői számára ismerős, akik tudják, hogy itt bizony kiváló borok „teremnek”.

Ezen a helyen a szőlőtermesztés és a bortermelés több ezer éves múltra tekint vissza, hála a kivételes természeti adottságoknak.

Ezt szinte azonnal érzékeli az ember, amint átlépi a dimbes-dombos Baszkföld és La Rioja határát.

Az Ebro folyó két oldalán húzódó borvidék olyan, mint egy óriási medence, mivel azt két hegyvonulat, a Sierra de la Demanda és a Sierra de Cantabria határolja. Talaja a magasan fekvő területeken agyagos-meszes, a folyók közelében pedig (ezekből hét fut keresztül a vidéken) vastartalmú és hordalékos. A mediterrán és az óceáni éghajlat kombinációjának köszönhetően egész évben enyhe a hőmérséklet, a terület nagy részén elég a csapadék, és napsütésben sincs hiány. Mivel minden feltétel adott a szőlőtermesztésre, nem csoda, hogy ezen az egy átlagos magyar megyénél is kisebb területen ötszáz (!) borászat működik. A borászkodás tudománya többnyire apáról fiúra száll, a lakosság jelentős része az itt születő minőségi borokból és a borturizmusból él.

Hét völgy vidéke

La Rioja, Baszkföld déli szomszédja Spanyolország egyik legkisebb autonóm közössége. Területe 5045 km², lakosainak száma 324 ezer, központja a 150 ezer lelkes Logroño. Egyetlen tartományból áll, átlagos tengerszint feletti magassága meghaladja az 1000 métert. Jelentősek az éghajlati különbségek: a mediterrán hatás miatt keleten a bor még 800 méterrel a tengerszint fölött is könnyedén beérik. A régió keleti felén sokszor négy-hat héttel korábban szüretelnek, mint Haróban, ahol október vége előtt sosem fejeződik be a szüret. Az éves csapadékmennyiség kelet felé 400 mm-ről 200 mm-re csökken, ezért ott már öntözni kell. La Rioja területét hét, Ebróba ömlő folyó tagolja, ezért hét völgy vidékeként is ismert. A kelet-délkelet felé folyó és a Földközi-tengerbe ömlő Ebro mintegy 120 km hosszan szeli ketté, a borvidék szélessége 25-30 km.

La Rioja akkor tett szert nemzetközi jelentőségre, amikor a filoxéra a 19. század második felében kipusztította a szőlőket Bordeaux-ban, és sok nagykereskedő, szőlős- és borosgazda átköltözött Észak-Spanyolországba. La Rioja Spanyolország első és sokáig egyetlen olyan borvidéke, amely kiérdemelte a legmagasabb, DOC (DOCa – denominación de origen calificada) minősítést, ez az eredetmegjelölés a legrégibb Spanyolországban (1925). Rioja minősítésű bort készítenek a területtel szomszédos Baszkföld, valamint Navarra egy-egy kisebb területén is.

Haro, a borturizmus "Mekkája"

Utunk első állomása La Rioja „origója”, Haro, pontosabban a kisváros szíve, a Barrio de la Estación, az Állomásnegyed volt, ahol a világon a legtöbb száz évesnél idősebb borgazdaság található. Az elsők a 19. század második felében települtek ide, amikor erre a vidékre is elérkezett a vasút, és idejét múlttá vált a lovaskocsin történő szállítás. Az öt „matuzsálemi korú” pincészet közül az első 1877-ben, az utolsó 1901-ben költözött ide, és van két náluk jóval fiatalabb is, az egyiket 1932-ben, a másikat 1987-ben alapították.

Ezeket a nagy múlttal rendelkező borászatokat mára a legjelentősebbek között, egyfajta referenciapontként tartják számon. Sajátos, vasútállomás körüli koncentrációjuk – amelyet a riojai bor arany mérföldjének neveznek – persze csak egy tényező, a másik, ennél is fontosabb az állandó megújulásra való képesség és boraik kiemelkedő minősége. Évszázados tapasztalatuk és tevékenységük nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Rioja borvidék a nemzetközi ranglistákon, a számos szempontot egybevető értékelések alapján, rendszeresen az élen vagy a dobogós helyek valamelyikén végez.

Képgaléria: Haro belvárosa(Fotókért kattints a képre)

Talán mondani sem kell, hogy a sajtóút során lehetőség nyílt arra, hogy alaposabban megismerkedjünk a borkészítés „tudományával”, helyi sajátosságaival. Mégpedig a Barrio legfiatalabb, a borászok új nemzedékét képviselő – ám így is lassan negyvenéves múlttal rendelkező – gazdaságában, ahol érkezésünkkor nagyban zajlott a frissen szüretelt szőlő feldolgozása.

A családi gazdaság közvetlenül a térség fő folyója, az Ebro partjára épült (a vízi útnak egykor nagy szerepe volt a borok Franciaországba történő szállításában), fantázianevét – RODA – a katalóniai tulajdonos Rotllant Daurella család neveinek első betűiből alkották.

Képgaléria: RODA (Fotókért kattints a képre)

A pincészet, amelyet 1987-ben alapítottak, 80 hektár saját és 80 hektár bérelt területen gazdálkodik, és félszáz alkalmazottat foglalkoztat. Közepes méretű gazdaságnak számít, évente mintegy félmillió liter bort, főleg vörösbort állít elő. A nagy gondossággal, bokorszerűen nevelt, szintetikus növényvédő szert sosem látott tőkékről kézzel szüretelnek. A válogatás, a szemezés is kézi erővel történik, majd a bor több fázist követően előbb hatalmas, majd kisebb francia tölgyfahordókba kerül; acéltartályokat nem használnak. Legfiatalabb boruk, a Sela 15-30 éves, a Roda Reserva és a Roda I Reserva 30-50 éves, míg prémiumboruk, a Cirsion 80-100 éves szőlőtőkékről származik. A szőlőtőkék viszonylag idősek, ami csökkenti ugyan a terméshozamot, de javítja a szőlő minőségét.

Csarnokról csarnokra járva, amelyek nagyságát a borászat épületeinek kialakításakor a termőterülethez igazítva határozták meg, kísérőnk, Teresa részletesen elmagyarázta, hogy a tökéletes minőség elérése érdekében miként szabályozzák az egyes termek hőmérsékletét és páratartalmát, miként ülepítik és derítik a bort, ahogy azt is, hogy hány évig tart az érlelés folyamata. Az egyes borfajták ugyanis különböző ideig (összességében 2, de akár 4 évig is) pihennek előbb tölgyfahordókban, majd parafadugókkal lezárt palackokban, mielőtt piacra kerülnének. A nemes nedű 60%-a Nyugat-Európában talál gazdára – Svájcban, Németországban és Nagy-Britanniában – miközben egyre nagyobb az érdeklődés a Maldív-szigetek és Indonézia részéről –, a többi a hazai, spanyol piac választékát gazdagítja.

Körsétánkat a 10 méterrel a felszín alatt lévő pincében fejeztük be, majd az elméletet gyakorlatra váltva borkóstolás következett, stílszerű, míves fa borosdobozokból összeállított pult mellett. Közepén diószemek és csipegetni való kolbászkarikák sorakoztak, segítve a csupa laikusból álló társaság tagjait a minél „szakszerűbb” ízlelésben, a többféle jellegzetes íz és zamat felismerésében. A négy borból álló sor végére érve még megtekintettük a falakon sorakozó okleveleket és kitüntetéseket, amelyeket a kiemelkedő minőségű RODA-borok hazai és nemzetközi borversenyeken érdemeltek ki.

Borturizmus, felsőfokon

A spanyol borutak között kiemelkedő szerepet játszik a Rioja Alta borút (Felső-Riojai borút), amely a világ egyik leggazdagabb kínálatával várja az érdeklődőket. A térség mintegy nyolcvan borászata (spanyolul bodega) fogad vendégeket, amelyek a szokásos borkóstoláson kívül szálláshelyekkel is szolgálnak. Ezen kívül a gyönyörű ültetvényeken lehetőség nyílik a szőlőtermesztéssel kapcsolatos helyszíni tapasztalatszerzésre, illetve többféle sport gyakorlására is (lovaglás, kerékpározás, túrázás, horgászat, golfozás, télen síelés).

Képgaléria: Vivanco Borkultúra Múzeum (Fotókért kattints a képre)

A borturisták a területen kiváló éttermek és borbárok között válogathatnak, és felkereshetik a Briones-ben lévő, a maga nemében egyedülálló, régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező Vivanco Borkultúra Múzeumot. A Vivanco család alapítványa hozta létre, amelynek immár a negyedik generációja foglalkozik borászattal.

A tájba illeszkedő, alapvetően a föld alá süllyesztett, 4000 m²-es múzeum 2004-ben nyílt meg. Öt szintjének kiállítási anyaga szinte mindenre kiterjed, ami a szőlőtermesztéssel, a borkészítéssel és a borfogyasztással kapcsolatos – történelmi háttérrel, a szőlőskertektől a terített asztalig, a pincék világától a bor művészetekre gyakorolt hatásáig. Az alapítvány magángyűjteménye önmagában figyelemre méltó: Picasso, Warhol, Miró és Chagall munkái mellett helyet kaptak benne korábbi korok alkotásai, festmények, szobrok és kisplasztikák is.

Júniusban rendezik meg a Barrio de la Estación kóstoló hónapját (La Cata del Barrio de la Estación), amikor végig lehet látogatni a híres-neves, évszázados pincészeteket. A résztvevők a finom nedű mellé térségre jellemző tapasokat fogyaszthatnak. A rendezvényen híres borszakértők és neves éttermek is képviseltetik magukat.

Csata síszemüvegben

Minden évben június 29-én, Szent Péter napján rendezik meg Spanyolország leghíresebb boros rendezvényét, a Harói borcsatát (Batalla del vino de Haro). Eredete két szomszédos település vitájára vezethető vissza arról, hogy melyikük területéhez tartozik egy közeli szikla. Az egykori disputából mára fennmaradt békés „csata” lényege az, hogy az egymással szembenálló csapatok tagjain, a jelképes csata résztvevőin a kötelezően viselt fehér színű ruha mielőbb rózsaszínes-lilára váltson a vödörrel, műanyagpalackkal, permetezőgéppel vagy vízipisztollyal egymásra locsolt, spriccelt és öntött vörösbortól. A vidám hangulatú csatározásra a fényképek tanúsága szerint a legfelkészültebbek sí- vagy úszószemüveggel felszerelkezve érkeznek…

Bölcső a margón

A Sierra de la Demanda hegy lábánál található egy kolostor, amely különleges szerepet játszik a spanyol nyelv kialakulásának történetében. Ez a San Millán de la Cogolla település közeli Yuso kolostor, amely párjával, az innen egy kilométerre fekvő Suso kolostorral együtt 1997 óta része az UNESCO világörökségének. A 11. században alapították, előbb a bencés, majd az Ágoston rendi szerzetesek lakták. Így van ez a mai napig, igaz, számuk alaposan megcsappant, kilencre csökkent.

Képgaléria: Yuso kolostor (Fotókért kattints a képre)

E két kolostorhoz kötődnek az ún. San Millán-i glosszák (bejegyzések), amelyeket a spanyol nyelv első írott emlékeiként tartanak számon. A Yuso kolostor földszintjén másolatként látható annak a kódexnek néhány oldala, amelyre a Suso kolostorban találtak rá. Az oldalak különlegességei a széljegyzetek és a sorok közti bejegyzések, amelyeket a 10. században a szerzetesek írhattak oda. Az eredeti, 9. századi latin nyelvű szöveg mellett olvasható a vallási tartalmú szöveg szavainak vulgáris, köznyelvi változata úgy, ahogy azt az egyszerű, latinul nem tudó emberek használták. Mint a kolostor megtekintésekor az idegenvezető elmondta, ezen a kezdetleges, újlatin nyelven mintegy ezer hasonló bejegyzés létezik, amelyek között vannak összefüggő mondatok is. Itt és így született tehát, majd formálódott tovább a későbbi évszázadokban a spanyol nyelv, ezért tekintik a két nevezetes kolostort a spanyol nyelv „bölcsőjének”.

Az évente százezer látogatót vonzó Yuso kolostor jelenlegi formáját a 18. században nyerte el, háromhajós temploma, gazdagon díszített sekrestyéje, csendes kerengője és egyházi emlékeket őrző múzeuma számos látnivalót tartogat. Itt őrzik többek között azt az elefántcsont-miniatúrákkal ékesített kis díszkoporsó, amely a helység és a kolostorok névadója, a 6. században elhunyt San Millán földi maradványait tartalmazza, két falfülkében pedig azokat a báránybőrbe kötött hatalmas énekeskönyveket, amelyeket a szerzetesek évszázadokkal korábban saját kezűleg készítettek.

Képgaléria: San Millán-i glosszák(Fotókért kattints a képre)

Az épületegyüttes egyik szárnyában szálloda működik, La Rioja leghangulatosabb szállodája 25 szobával rendelkezik. Vendégei között nemcsak borturisták vannak, hanem akadnak olyanok is, akik a közelben elhaladó zarándokút felől tesznek erre egy rövidebb kitérőt. Ez a Camino francia ága, ahogy nálunk a Santiago de Compostelába tartó Szent Jakab utat nevezik.

Bővebb információk: barrioestacion.com, spain.info

Minisorozatunk első része Bilbao, Baszkföld különleges helyeire kalauzol el:


Link másolása
KÖVESS MINKET: