Megnéztük az ország leghíresebb csokigyárát: édesszájúaknak kötelező ellátogatni Szerencsre
A csokigyár büszke arra, hogy a muzeálisnak látszó gépeket is munkára tudták fogni, és emellett megtartották a kézműves jelleget is.
A bemutatótermükben (is) sokan keresik a kézzel gyártott bonbon meggyet, a régiek emlékében Melódiaként élő, ma Retro névre hallgató csokis finomságot, ünnep közeledtével több, mint egy tucatnyi választékkal megjelenő szaloncukrot, melyek között cukormentesek is vannak.
Ma már mintegy háromszáz termékük van, elsősorban a minőségi csokikkal szeretnek foglalkozni.
A gyártásba pedig szeretnék beavatni az érdeklődőket, ezért a gyár egy része üvegfalon át látható, aki pedig kedvet érez, hogy maga is csokimester legyen, a foglalkozásokon készíthet különféle édességet, kipróbálhatja a díszítést, majd a készterméket haza is viheti.
Bekerült a Magyar Értéktárba
A családi vállalkozás „főnöke” az ügyvezető igazgató dr. Takács István, és mellette a többi családtag is szívét-lelkét beleteszi az üzembe, a hagyományok ápolására, a prémium minőségű új termékek kitalálásába, a csoki szeretetének átadására. Ennek is köszönhető, hogy
a Szerencsi csokoládé 2015-ben bekerült a Magyar Értéktárba, majd 2018-ban Magyar Brand díjat kaptak.
Az utánpótlás nevelését is szívügyüknek érzik, ezért terveik között szerepel, hogy gyakorlati helyet biztosítanak a szakmunkásképzésben résztvevő diákoknak.
A Nestlé pedig elismerve a cég elkötelezettségét, átadta a védjegy használati jogát, így tavaly a Szerencsi Bonbon Kft. lett a Szerencsi Csokoládé gyártásának a kizárólagos tulajdonosa. Takács István akkor így fogalmazott: „Tudtommal Magyarországon ilyen gesztust soha, egyetlen nagyvállalat sem tett, de lehet, hogy a világban máshol sem találnánk rá példát. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy rám és munkatársaimra bízza az eddigi tulajdonos a Szerencsi védjegyet, és ezzel a szerencsi csokoládégyártás hagyományainak ápolását és továbbvitelét.”
A csokoládé
A kakaóbab és a belőle készült ital régen is fontos szerepet töltött be az emberiség életében. A bőség és gazdagság szimbóluma is volt, és fizetőeszközként is szolgált. Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét. A Dél-Amerikában felfedezett kakaóbabot a 16. századtól szállították Európába.
Az első szerencsés európai Kolumbusz Kristóf volt, ő kóstolhatta meg a rengeteg értékes anyagot tartalmazó kakaóbabból készített italt.
A csokoládé szót a 16. század óta használják. A navatl indiánok által használt xocolātl elnevezésből ered, és így terjedt el a világban.
A csokoládészeletet 1847-ben találták fel, a svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.
- A hazai túródesszertek többségét a Szerencsen készített bevonóval gyártják.
- Egyre többféle cukormentes, édesítőszeres terméket kínálnak.
- 2015 óta bekapcsolódtak a város turisztikai életébe is, megnyitották az interaktív csokoládéműhelyt.
- Gombóc Artúrnak még egy Guinness-rekordot is köszönhetnek, a népszerű figura csokiverziója ugyanis kiérdemelte ezt az elismerést, Ekker Róbert szobrász 239 kilogrammos mesefigurája világrekordot döntött a csoki mesefigurák kategóriájában 2008-ban.
Bővebb információk ITT
Fotók: Okolicsányi Zoltán
