prcikk: Sötét múltú szellemsziget, háborús emlékhelyek - Ezek a világ leglenyűgözőbb elhagyatott települései | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Sötét múltú szellemsziget, háborús emlékhelyek - Ezek a világ leglenyűgözőbb elhagyatott települései

Bemutatjuk az egykor nyüzsgő, mára lakatlan bányavárosokat, az északi sarkkörön túli kommunista szellemvárost, és a csodás környezetben fekvő egykori települést is, amely természeti csapások miatt néptelenedett el.


Nem is gondolnánk, milyen sok olyan elhagyatott hely van a világon, amelyek egykor élettel teliek voltak. A CNN cikke alapján most 10 olyan települést mutatunk be, amelyekben már üresen állnak az épületek, az utcák, a természet pedig szép lassan bekebelezi őket.

Oradour-sur-Glane, Franciaország

Az egykori halászfalu romjai a második világháború borzalmaira emlékeztetnek. A település a náci barbárság egyik szimbóluma lett, miután 1944. június 10-én a Waffen-SS alegységei tömegmészárlást hajtottak végre, és a lakosság nagy részét kiirtották. Az istállókban bújkáló férfiakat is meggyilkolták, a bezárt templomot, ahol pedig nők és gyerekek rejtőztek, felrobbantották. A túlélőket menekülés közben lelőtték. A háború után De Gaulle francia tábornok úgy döntött, hogy nem építik újjá a lerombolt települést, hanem meghagyják Franciaország náci megszállásának fájdalmas emlékhelyének. Az eredeti falu területe azóta szinte érintetlen maradt, még ma is láthatóak az egykori épületek romjai és az elrozsdásodott járművek és háztartási eszközök. Végül egy új települést építettek a közelben, ahol 1999-ben megnyílt az Emlékközpont, amely állandó kiállításon mutatja be a borzalmas mészárlást.

Wharram Percy, Egyesült Királyság

Anglia legismertebb elhagyatott középkori faluja a gyönyörű Yorkshire Wolds dombvidéken található. A település egykor két lenyűgöző kastélynak és egy templomnak adott otthont, mára már csak utóbbi maradt fenn. A nemesi Percy család által épített házak alapjai viszont még most is láthatóak, ahogy a környező parasztházaké is. A falu lakossága azért kezdett csökkenni, mert a helyiek a juhtartásra való átállás miatt sorra elköltöztek. Nem sokkal 1500 után már az utolsó lakók is otthagyták a falut, amely azóta is üresen áll, viszont a régészek és a turisták gyakran látogatják.

Belchite, Spanyolország

A 12. században alapított település a spanyol polgárháború idején, 1937 augusztusa és szeptembere között egy hetekig tartó ostrom központja volt, mielőtt 1939-ben Francisco Franco tábornok hadai elfoglalták. Ma már többnyire szellemfalu, a polgárháborúban elesettek emlékhelye, de filmforgatási helyszínként is működik (pl. A faun labirintusa). Az egykori apró falutól nem messze 1939-ben épült egy új település ugyanezen a néven, ahol valamivel több mint 1500-an laknak.

Craco, Olaszország

Az Olaszország legdélebbi részén fekvő Craco a világ egyik leglátványosabb elhagyatott helye az elhelyezkedésének és építészetének köszönhetően. Lakosait az 1960-as években a szennyvíz- és vízművek által okozott földcsuszamlások miatt kezdte elveszíteni, majd az 1980-as irpiniai földrengés után teljesen lakatlan maradt. Az épületek romjai viszont egész jó állapotban fennmaradtak, amelyek nemcsak a turistákat vonzzák, hanem a filmeseket is. A szellemváros szerepelt például a 2008-as James Bond-filmben, A Quantum csendjében.

Grand-Bassam, Elefántcsontpart

Bár Elefántcsontpart egykori francia gyarmati fővárosában még most is laknak, számos épület hosszú ideje üresen és érintetlenül áll. Ilyen például a régi posta, a Közép-afrikai Bank és a Hotel de France épülete is. Az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó üdülővárosban egyébként már jóval a francia gyarmatosítás előtt is éltek emberek. Feltételezések szerint az elefántcsontparti nzema nép lakta a 15. században, a telepesek érkezése előtt a halászfalut, ahol nyüzsgő kikötő működött.

Kolmanskop, Namíbia

A Namíb-sivatag szívében elhelyezkedő elhagyatott települést az 1900-as évek elején alapították, miután egy helyi munkás gyémántokat fedezett fel ott. Ezután özönlöttek oda a német bányászok, így lett Kolmanskop nyüzgő bányaváros. A helyet a német városok mintájára építették fel, és nemcsak villamosrendszer, de bálterem és kaszinó is volt ott. A város 1956-ban lett lakatlan, néhány épülete azonban a mai napig fennmaradt. Igaz, a sivatag egyre inkább bekebelezi őket, sok épület belsejében már magasan áll a homok.

Bodie, Egyesült Államok

A kaliforniai kísértetváros is népszerű bányaváros volt egykor, miután egy William Bodey nevű férfi aranyat talált ott. Elment a családjáért, hogy velük együtt termelje ki a természeti kincset, hazafelé azonban hóviharba került és meghalt. A családja alapította meg Bodie városát, az aranykitermelést pedig 1861-ben kezdték meg. Miután a településen aranybánya létesült, az aranyból meggazdagodni kívánók Bodie-ba özönlöttek, így a város népszerűsége gyorsan ívelt felfelé. 1880-ra már közel 10 000 lakosa volt, 65 kocsmával, Wells Fargo bankkal és taoista templomokkal, illetve kínai negyeddel is rendelkezett. Vonzereje azonban a 20. század elejére elhalványult, miután a bánya már egyre kevesebb profitot termelt. 1920-ban már csak 120-an lakták a várost, 1930-ra pedig már teljesen elnéptelenedett. A bánya még néhány évtizedig tovább működött, de a 60-as években végleg bezárt. A település azóta is lakatlan, viszont még mintegy 170 épület megtalálható a helyén, ráadásul egész jó állapotban. Bodie éppen ezért a legjobb állapotban fennmaradt amerikai szellemváros.

Hashima-sziget, Japán

A Csatahajó-szigetként is ismert Hashima Nagaszaki partjainál található, 1887 és 1974 között tenger alatti szénbányászati létesítményként működött. Miután a szén iránti kereslet csökkent, bezárták, azóta pedig a természet birtokba vette a sziget épületeit. Hashima sötét múlttal is rendelkezik: a második világháború idején kényszermunkatábor helyszíne volt, ahol állítólag több mint 1000 koreai és kínai civil és hadifogoly halt meg.

Pyramiden, Norvégia

A Norvégiához tartozó Svalbardon található Pyramiden egykor sikeres szénbányatelepülés volt. 1910-ben alapították a svédek, majd 1927-ben eladták a Szovjetuniónak. Az elhagyatott város a kommunista időszak klasszikus építészete jellemzi a lakótömböktől a helikopterkikötőig. 1998 óta már nem bányásznak ott szenet, de népszerű turistacélponttá vált. A látogatók Longyearbyen városából csónakkal vagy motorosszánnal tudnak eljutni Pyramidenbe, ahol idegenvezető túrákat tartanak és egy szálloda is működik a vendégek részére.

Pripjaty, Ukrajna

A fehérorosz-ukrán határ közelében fekvő település az egyik legismertebb szellemváros, amelyet az 1986-os csernobili katasztrófa tett tönkre és egyben híressé. 1970-ben alapították a csernobili atomerőmű dolgozóinak elhelyezésére, kilenc évvel később pedig városi rangot kapott. Mintegy 50 ezer embernek adott otthont, amikor az atomerőmű-baleset után teljesen evakuálták. Azóta sem népesült be a sugárzásveszély miatt, a turisták körében viszont rendkívül népszerű. A tiltott zónát a mai napig a hadsereg őrzi, de az elmúlt években már látogatókat is beengedtek azokra a területekre, ahol már biztonságos huzamosabb ideig is tartózkodni. Az egykori város területét lassan teljesen visszahódítja a természet, a romok között burjánzanak a növények, néhány épület pedig már össze is dőlt.

A CNN cikkében további 10 elhagyatott városról olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: