prcikk: „Sokszor sírok a kamera mögött” – Interjú Mohos Zsófia fotóművésszel | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„Sokszor sírok a kamera mögött” – Interjú Mohos Zsófia fotóművésszel

Ráncos szoknyák, tisztaszobák, pampuskák, legelő bárányok – sokak számára ismeretlen világokat mutatnak be a fotós álomszerű képei.


A 88 éves Bözsi néni leült a fényképezőgép elé, és elkezdett varrni. Amikor a fotós, Mohos Zsófia megjegyezte, hogy a néni nagyon szeret varrni, ő azt válaszolta rá, hogy mindent szeret csinálni, amit valaha kellett csinálnia az életében, másképp nem is érdemes.

Ez volt az egyik első beszélgetésfoszlány és a hozzá tartozó meseszerű fotó, amit eljutott a fotóstól hozzám – és már ezzel is meggyőzött arról, hogy még többet szeretnék tudni a munkásságáról. A beszélgetésünkkel egy kicsit közelebbi betekintést engedett a szenvedélyébe, a mindennapjaiba és a gyökereibe – közben pedig még több anekdotát mesélt Görbeországról.

– Miért éppen a fotózás? Milyen hatások által alakult ki nálad ez a szenvedély, ami végül a hivatásoddá vált?

– Egészen kicsi koromtól fontos volt nekem, hogy valahogy meg tudjam őrizni a jelent. Az eltűnés, az elmúlás már ekkor is megérintett. Lehet, hogy azért is, mert anyukám régész – emiatt már kiskoromtól az életem részei voltak ezek a letűnt korok, amelyeket úgy érzem, meg kell menteni. Aztán 13 vagy 14 éves koromban egy nyereményjátékon egy fényképezőgépet nyertem, amin gyakorlatilag csak egy exponálógomb volt, de már akkor nagyon lenyűgözött az, hogy meg tudom vele őrizni a pillanatot. Emellett sok ideig írtam is, például naplót vezettem, de végül a fotózás lett az én nyelvem. A képek által tudom a leginkább kifejezni azt, amit érzek, és azt, amit fontosnak tartok megörökíteni.

– Igen, észrevettem, hogy az írásaid – akár ha csak az Instagram-fotóleírásaidra gondolunk – is nagyon hangulatosak.

– Nagyon élvezem az írást is, mindig is szerettem és a következő könyvemben ez is meg fog jelenni. Többen is visszajeleztek, hogy jól működik együtt a kettő.

Fotó: Mohos Zsófia

– A képeidet elnézve több magyar fotós munkái is eszembe jutnak, például Haár Ferenc egy-egy képe, vagy Sugár Kata egyes portréi. Volt olyan, aki fotósként formálta a szemléletmódodat?

– Igazából nem nagyon. Nemrég fedeztem fel közelebbről Korniss Péter munkásságát, így most, utólag veszem észre, hogy van jó pár hasonló fotónk, pedig a képek készültekor még őt nem ismertem. Inkább arról lehet szó, hogy ugyanaz a szemléletmód dolgozik benne is, mint bennem.

– Mi ez a szemléletmód? Mi az, ami megfog téged egy-egy jelenetben, amit aztán megörökítesz?

– Az a célom, hogy a szépséget megragadjam. Azokban a világokban, amiket fotózok, számtalan szocio-jellegű képet lehetne készíteni, hiszen jelen van a szegénység, a nyomor, a rendetlenség – de én valahogy mindig a szép részeit tudom megmutatni. Azt hiszem, nem is tudok másféle képeket készíteni. Én így látom ezt a világot, ezért csak ezt a részét tudom megragadni. Olyan, mintha egy szemüvegen át nézném, amelyen át minden egészen mesebelinek tűnik.

Fotó: Mohos Zsófia

– Tehát adott világokat fotózol. Bár vannak a portfóliódban családi és esküvői fotók is, elsősorban a népi hagyományokban gazdag tájakon találtad meg a hangodat – például palócföldi településeken, erdélyi falvakban. Van valamilyen személyes kötődésed ezekhez?

– Ez az egész projekt egy kicsi Nógrád megyei faluból indult, Kisecsetről, ahová a nagymamám révén kötődöm. Kisebb koromban ott töltöttem nála nagyon sok nyári szünetet és hétvégét – ez abban az időben volt, amikor még a faluban sok bőszoknyás néni volt. Egy élő falu volt, sok állatot tartottak, mindenki művelte a kertet. És én is ebben éltem ott: legeltettem a bárányokat, etettem az állatokat, szénát szedtem, traktort vezettem... Aztán 17 vagy 18 éves koromban, amikor elkezdett jobban érdekelni a fotózás, észrevettem, hogy egyre kevesebb ilyen néni van, hogy kezd kiüresedni a falu. Ekkor kezdtem először csak a szomszéd Zsuzsika nénit fotózni legeltetés közben, aztán pedig egyre több alanyt kerestem, akikkel leültem beszélgetni és fotóztam is őket. Így pár év alatt összeállt egy koncepció, és ez lett végül a Görbeország.

– Van abból az időszakból olyan emléked, ami nagyon élénken él előtted, és ha akkor lett volna fényképeződ, akkor megörökítetted volna?

– A legnagyobb hatással rám a legeltetés volt. A bárányokkal a végtelen csöndben lenni, a domb tetején a fa alatt pasziánszozni, miközben az állatok legelnek. De szerencsére ezt később le is tudtam fotózni, így nincs bennem hiányérzet. Inkább csak az szomorít el, hogy most már egyre kevesebb ilyet lehet látni élőben. Megörökítettem egy jelenetet, és arról most már csak a kép létezik. A Görbeország ilyen fotókkal van tele.

Fotó: Mohos Zsófia

– A nevét honnan kapta ez a projekt?

– Mikszáth Kálmántól kölcsönöztem. Ő nevezte így Palócföldet, ő ott született. Nekem pedig nagyon tetszik ez a szó, mert pont leírja azt, ahogyan én is látom ezt a vidéket: egy kicsit meseszerű, zárt világ, egy kedves szóval kifejezve.

– A Mikszáthéhoz hasonló népi történetek befolyásolták, hogy hogyan szereted láttatni ezeket a vidékeket és embereket? Láttam például, hogy megihletett Gion Nándor Virágos katona-trilógiája is, aminek szintén páratlan a hangulata.

– Igen, hiszen sokat olvastam Mikszáthtól erről a világról. Gion Nándor könyvét pedig azért szeretem, mert olyan, mintha ismerném a szereplőit, mintha az én Kálmán bácsim lenne benne – ez volt nagy hatással rám. Illetve ők is írtak egy-egy világról, ami akkor még nagyon élt és nagyon jól működött, de ma már ennek csak a maradványa van meg.

– Ha már szóba jött Palócföld, illetve Gion Nándor szülőfaluja, Szenttamás, azaz a mai Szerbia is: hová szeretnél még eljutni a fényképezőgépeddel?

– Elnyertem egy MMA-s ösztöndíjat, ami jövő évig tart, ennek köszönhetően járok Rimócra és Kupuszinára fotózni. Eközben elkezdtem gondolkodni, hogy mi az, amit még szeretnék csinálni. Mindenképpen körbejárnék még Nógrádban, hiszen Rimóc környékén is vannak bőven helyszínek, például Varsány vagy Nógrádsipek. Az itt élő idős emberekkel már elkezdtem felvenni a kapcsolatot. De nemcsak palócokban gondolkozom, próbálok tájékozódni, hogy Magyarországon milyen vidékek vannak még, ahol találkozhatok ilyen emberekkel. Emellett egy kisebb projekten is dolgozom most, ami azért érdekes, mert Budapesttől mindössze négy kilométerre, egy teljesen zárt világot fotózom Nagytarcsán. Itt is élnek még bőszoknyás, hímző, rajzoló nénik – ezt is nagyon izgalmas megmutatni.

Fotó: Mohos Zsófia

– Ezek az emberek, akiket a képeiden keresztül megismerünk, mindig nagyon bensőséges történeteket mesélnek el. Könnyen megnyílnak neked?

– A személyes történetek számomra nagyon érdekesek, ezért személyes kapcsolatot alakítok ki mindenkivel, akivel csak tudok. Visszajárok hozzájuk, beszélgetek – nem csak arról van szó, hogy odamegyek, fotózok, és utána megköszönöm a lehetőséget. Engem nagyon érdekel, amit tudnak mesélni, így az is gyakran előfordul, hogy egyáltalán nem fotózok, csak órákon át beszélgetünk. Ez fontos, mert ebből alakul ki egy olyan mélyebb kapcsolat, aminek köszönhetően a következő alkalommal tudok igazán szép, bensőséges képeket készíteni.

– Melyik az a történet, amire a legszívesebben gondolsz vissza az utóbbi évekből?

– Egy bácsi mesélte, hogy fiatalkorában nagyon tetszett neki egy kislány. Mindig, mikor ment az iskolába, ott sétált el a házuk előtt, így aztán egyszer írt neki egy szerelmes levelet és betette a kapu mellett egy kő alá. A kislány akkor viszont még nem tudott olvasni, úgyhogy az anyukája – aki látta az ablakból, hogy a kisfiú odavitt valamit, – kivette a levelet és eltette. Tizennyolc évvel később adta nekik oda a levelet, az eljegyzésükön. Többek között ez is egy olyan történet, ami tényleg, mintha egy mese lenne.

Fotó: Mohos Zsófia

– A képeidben ez a bájos nosztalgia – ami ebben a történetben is megjelent – érdekes módon keveredik az elmúlás szomorúságával. Te ezt hogyan tudod feldolgozni a munkád során?

– Azt hiszem, épp a fotózással dolgozom ezt fel. Van bennem egyfajta rossz érzés, hogy ez olyasmi, ami el fog tűnni – és én ezzel tudok tenni azért, hogy valamennyire fennmaradjon. Ezen kívül nagyon belevonódom érzelmileg ezekbe a történetekbe, sokszor sírok például a kamera mögött. Olyan sorsokba látok bele, legyen szó akár egy rendezett házasságról vagy szegénységről, ami nagyon meg tud érinteni. Mert mindezek ellenére ezek az emberek élnek tovább, és még mindig van bennük derű és egyfajta csinálni kell, menjünk tovább-attitűd, ami a közösség és a család szeretetéből fakad. A "mindent túlélünk együtt" felfogásból. Őszintén szólva, vannak olyan nyolcvan vagy kilencven éves nénik és bácsik, akiknek a lelkét fiatalabbnak látom, mint másokét, akik korban fiatalabbak. Annyira mély derű árad belőlük, az élet egyszerű felfogása, amit nagyon irigylek tőlük és meg is próbálom eltanulni. Hátha valahogy rámragad és tovább tud élni bennem.

– Valahol azt írtad, hogy sokat változtál, mióta elkezdted a fotós projektjeidet. Ez a fotós Zsófira igaz, vagy rád mint emberre?

– Is-is. Több alkalommal is ki kellett lépnem a komfortzónámból. Ott van például Rimóc és Kupuszina, ahová semmiféle kötődésem nem volt, nem itt nőttem fel, nem voltak ismerősök, csak megjelentem, hogy fotózzak. Az persze jó volt, hogy vittem a Görbeország-fotókönyvemet, mert így hamar egymásra találtunk, hiszen magukat látták benne. De néha így is át kellett lépnem magamon. Emellett azt gondolom, ez a sok történet a részemmé válik. El szoktam képzelni magam, hogy ha én leszek majd az, aki mesélni fog, akkor mennyi mindent fogok tudni én is átadni.

Fotó: Mohos Zsófia

– Ez a szokásaidban is megmutatkozik? Faluhelyen ezt nyilván nem így hívják, de az általad fotózott helyeken igazán meg lehet tapasztalni, hogy milyen a slow living-életstílus. Ezt megpróbálod átülteni a mindennapjaidba?

– Igazából igen. Ebben a felgyorsult világban nem szánunk igazán sok időt és figyelmet egymásra, úgyhogy a tapasztalataim nyomán próbálok türelmesebb lenni, és ezzel lassítani. Most már úgy vagyok vele, ha valami nem rögtön történik meg, akkor csak legyintek egyet, és arra gondolok, hogy nem baj, majd megtörténik. A másik, hogy egyszer az egyik néni azt mondta, hogy őt viszi az akarat. És valóban: 80 évesen már alig tudott menni, de még akkor is rengeteg mindent csinált. Valahogy bennem is elkezdett dolgozni az, hogy bár történnek rossz dolgok, ezektől függetlenül csinálom tovább, visz az akarat, és működik ez az egész.

– Mire gondolsz, amikor lenyomod a fényképeződön az exponálógombot?

– Mostanában leginkább ara gondolok, hogy mennyire hálás vagyok. Rengeteg embert megismerhetek, örülök, hogy ott lehetek, hogy ez megtörténik velem. Nagyon boldog vagyok, amikor fényképezhetem őket. Régebben, amikor csak néhány embert fotóztam, akkor néha volt olyan érzésem hogy na, ez a tökéletes pillanat, amire fotósként vadászik az ember. Ez teljes flow-élmény, egy más lélekállapot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők
A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.


Újabb 12 előadó csatlakozott Puzsér Róbert rendszerbontó nagykoncertjéhez, amelyet két nappal a parlamenti választás előtt tartanak a Hősök terén. A fellépők száma ezzel már meghaladja a harmincat.

A Polgári Ellenállás Mozgalom ma délelőtt tette közzé az újabb tizenkét nevet, akik elfogadták a felkérést – vette észre az Index. A listán szerepel

Sisi, Mehringer Marci, a Központi Hatalom, a Kozmosz, Keleti András a colorstarból, Füstös, az NB feat. Lot, a Detto, a Brumiko, Imre Fia Imre, a Puszi együttes és Pajor Tamás is.

Az első körben olyan előadókat jelentettek be, mint Azahriah, Kardos-Horváth János, a Hétköznapi Csalódások, a Killakikitt, Coo Lee, Molnár Tamás és az Ivan and the Parazol. Puzsér Róbert korábban arról beszélt, hogy több mint 30 előadó mondott igent a megkeresésükre, tehát a következő napokban újabb nevek válhatnak ismertté.

A rendezvény egyszerre lesz demonstráció és kulturális esemény, amelyen minden meghívott előadó egy-egy rendszerkritikus dalt ad majd elő.

A Rendszerbontó Nagykoncertet április 10-én, mindössze két nappal az országgyűlési választás előtt tartják a budapesti Hősök terén. A koncertet szervező Polgári Ellenállás Mozgalom a honlapján azt írja, a polgári öntudatot szeretnék megerősíteni. Mottójuk szerint: „Ideje, hogy a politikus szolgáljon, és a polgár legyen az úr!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tucatnyi előadást töröltek a Magyar Péter-film miatt a Cinema Cityben, akkora az érdeklődés iránta
A Cinema City budapesti mozijaiban a Tavaszi szél – az ébredés iránti óriási kereslet miatt módosították a műsort. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten.
DKA - szmo.hu
2026. március 18.



Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.

A HVG írta meg, hogy

a március 15-i ünnep előtti szombaton a Cinema City több budapesti mozijában is levettek a műsorról előadásokat a csekély érdeklődés miatt, hogy a helyükön is a Magyar Péterről szóló filmet vetíthessék. A változtatás az Allee, a Mammut, a Westend és az Aréna mozijait érintette, összesen mintegy 10-15 előadásnál.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója megerősítette az értesülést, és elmondta, ez egy bevett szokás náluk. „Ha látjuk, hogy egy adott filmre extra nagy az érdeklődés, de vannak olyan előadások, amelyekre nem adtunk el jegyet, vagy csak néhány darabot, akkor szoktunk változtatni a műsoron. Ilyenkor számszaki alapon döntünk a saját tapasztalataink valamint a forgalmazó visszajelzései alapján. Erről lehetőség szerint egy nappal korábban, e-mailben vagy telefonon értesítjük nézőinket” – mondta el a lapnak.

A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten, hétfőig összesen 36 351-en váltottak rá jegyet a március 12-i bemutatója óta.

A jegyeladásokkal kapcsolatban azonban fény derült egy különös anomáliára is: bár tömegesen vették meg a jegyeket a korai vetítésekre, mégis üresen maradt a székek többsége az előadásokon, ahogy azt a Cinema City is megerősítette korábban. A film producere, Sümeghy Claudia szerint a Megafon vásárolhatott meg több tucat jegyet, hogy aztán az üresen maradt termekről posztolhasson. Erről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.

A 101 perces magyar dokumentumfilm készítői korábban azt hangsúlyozták, hogy független alkotásról van szó, amely állami vagy pártfinanszírozás nélkül készült, célja pedig nem egy kampányfilm elkészítése, hanem egy politikai-társadalmi folyamat dokumentálása volt. Ezzel szemben a kormánypárti médiában visszatérő kritika, hogy a film propaganda- és imázsfilm-elemekkel is dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról
Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.


1. Laura Jeanne Reese Witherspoon néven született 1976. március 22-én, délután 2 órakor született New Orleansben.

2. Édesanyja, Betty Reese (innen a használt keresztnév), gyermekápolási doktorátussal rendelkezik, édesapja, Dr. John Draper Witherspoon pedig fül-orr-gégész. Nem meglepő tehát, hogy Reese azt mondja, ha másodállásban egy másik szakmát kéne választania, akkor gyermekgyógyászati kardiológus lenne.

3. A szülei 1996-ban, Reese 20 éves korában váltak el, de a mai napig szoros kapcsolatban állnak egymással.

4. Angol, ír, skót, walesi és távoli holland ősökkel rendelkezik. Állítólag rokona John Witherspoonnak, a skóciai Giffordban született presbiteriánus lelkésznek, aki 1739-ben szerzett mesterdiplomát az Edinburgh-i Egyetemen, és az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának egyik aláírója volt.

5. Gyerekkorában Wiesbadenben, Németországban élt, majd Nashville-be költözött a család.

6. Gyerekként a helyi vasárnapi újságban tűnt fel, ahol gyerekeknek szánt tréningruhákat és hasonló darabokat mutatott be. Azt mondta, hogy ez egy kreatív tevékenység volt a számára. Naponta 50 dollárt kapott érte.

7. Hét éven át tornász volt.

8. Hétévesen kezdett el színészórákat venni egy közösségi főiskolán. Mivel annyira tehetségesnek bizonyult, kilencéves korára már felnőtt színészórákat vett.

9. Szintén hétéves korában szerepelt egy tévéreklámban, egy helyi nashville-i virágüzlet számára.

10. Középiskolásként pompomlány volt.

11. Angol irodalmat tanult a Stanford Egyetemen; 1996 óta szünetelteti a tanulmányait.

12. Miután a saját hangjával énekelt A nyughatatlan (2005) című filmben, több cég is felkereste, hogy készítsen lemezt. Ő azonban mindet visszautasította.

13. A Vadon (2014) című filmet tartja a legjobb filmjének és a legjobb alakításának. Oscar-díjra is jelölték érte.

14. 2011. szeptember 7-én, miközben Santa Monicában, Kaliforniában futott, elgázolta egy autó, és kórházba szállították. Enyhe sérüléseit ellátták, majd hazaengedték. A homlokán maradt egy látható heg, amit a frufrujával takar el.

15. Nem sokkal a színészi pályafutása kezdete után meghallgatásra ment a Cape Fear: A rettegés foka (1991) című film egyik szerepére. A meghallgatáson Robert De Niróval és Martin Scorsesevel kellett volna találkoznia, de akkoriban még nem tudta, kik is ők. A repülőgépen a mellette ülő férfival beszélgetett a castingról, aki teljes izgalomba jött De Niro és Scorsese megemlítésekor. Ez pedig Reese-t annyira felidegesítette, hogy teljesen elrontotta a meghallgatást, és a szerepet végül Juliette Lewis kapta meg.

16. Három gyermeke van: lánya, Ava Phillippe (1999) és fia, Deacon Phillippe (2003) az első férjétől, Ryan Phillippetől született, Tennessee Toth (2012) nevű fia pedig a másodiktól, Jim Toth-tól.

17. Már 8 hónapos terhes volt Tennesseevel, amikor befejezte az Ördöglakat (2013) című Atom Egoyan-film forgatását.

18. Minden idők legjobb női alakításának Meryl Streepét tartja a Sophie választásában (1982).

19. A legjobb barátai Selma Blair, Chelsea Handler és Renée Zellweger.

20. Középiskolai osztályában plusz kreditért dolgozott irodai produkciós asszisztensként a Kék ördög (1995) című filmnél. Carl Franklin rendező később tisztelgésképpen beletette a Doktor Szöszit (2001) az Időzavarban (2003) című filmjébe.

21. 2012-ben ausztrál partnerével, Bruna Papandreával együtt alapította a Pacific Standard nevű filmgyártó céget. Az első könyvek, amelyek filmjogait megvásárolták, a Gillian Flynn által írt Holtodiglan és a Cheryl Strayed könyve, a Vadon: Ezer mérföldes utam önmagamhoz voltak.

22. Antik ágyneműket gyűjt, és odavan a régi hímzésekért.

23. Csupán 9 évvel fiatalabb Laura Dernnél, aki az anyját játszotta a Vadon (2014) című filmben.

24. Debra Siegallal együtt vezeti a Type A Films nevű produkciós céget. A név egykori, középiskolai gyúnynevéből jött (Type A – a stréber, könyvmoly mivoltára utal, sok A-t, vagyis 5-ös osztályzatot szerzett).

25. Ő a második színésznő, aki Oscar-díjat nyert a legjobb női főszereplő kategóriában egy énekesnőt megformáló életrajzi filmben; az első Sissy Spacek volt A szénbányász lánya (1980) című filmért.

26. Lánya, Ava születése után 4 hónappal tért vissza a munkába, hogy megkezdje a Jóbarátok című sorozatban való vendégszereplésének forgatását, Rachel egyik húgát alakította benne.

27. Szerelmi kapcsolata volt a nála négy évvel fiatalabb Jake Gyllenhaal-lal, akivel a Kiadatás (2007) forgatásán találkozott.

28. Robert Pattinson anyját játszotta a Hiúság vására (2004) című filmben (a valóságban 10 év van küztük Reese javára), de a jelenetüket kivágták a végső változatból. A Vizet az elefántnak (2011) című filmben ők ketten már szerelmespárt játszanak.

29. A jegygyűrűjén egy 1990-es évek eleji Neil Lane-féle, Asscher-csiszolású gyémánt, amelyből csak néhány példány létezik a világon.

30. 2006-ban elnyerte az Oscar-díjat a legjobb női főszereplő kategóriában, June Carter Cash szerepéért A nyughatatlanban. Érdekes módon Reese már korábban is eljátszott egy másik családtagot a Carter famíliából, negyedik osztályos színdarabjában Mother Maybelle Cartert, June édesanyját alakította.

31. 1999-től 2007-ig volt Ryan Phillippe felesége, Hollywood egyik nagy sztárpárja voltak ez idő alatt.

32. 2011. március 26-án ment hozzá a magyar származású Jim Toth-hoz egy sátorban a kaliforniai Ojai-i farmján, egy Monique Lhuillier által tervezett, egyedi ruhában, 120 vendég előtt. Nyolcvan fehér galambot engedtek szabadjára, miután a pár kimondta az igent.

33. Steve Dontanville a William Morris Agencytől már több mint 35 éve az ügynöke. Még első filmje, az 1991-es Holdember forgatásán találtak egymásra.

34. A 84. Oscar-gála montázsában kiderült, hogy kedvenc filmje A vasmacska kölykei (1987). További favoritjai közé tartozik a Ragyogás a fűben (1961), A lehetetlen (2012), A Jackass bemutatja: Rossz nagyapó (2013) és A Grand Budapest Hotel (2014).

35. 2010. december 1-jén kapott csillagot a Hollywoodi Hírességek Sétányán, a 2425. lett az övé a 6262 Hollywood Boulevardon cím alatt található West Hollywood Hotel előtt.

36. Esélyes volt Júlia szerepére az 1996-is Rómeó és Júliában, de végül Claire Danes lett a befutó. A következő filmek főszerepeit bukta még el többek között: Szerelmünk lapjai (2004, helyette: Rachel McAdams), Batman: Kezdődik! (2005, helyette: Katie Holmes), Elcserélt életek (2008, helyette: Angelina Jolie).

37. Ő utasította el azonban a neki felajánlott főszerepet két horrorfilmben is: a Sikolyban (1996) és a Rémségek könyvében (1998).

38. 2015 óta tulajdonosa a Draper James nevű ruházati cégnek, egy kiskereskedelmi márkának, amely az amerikai Dél ihlette divatra és lakberendezésre összpontosít.

39. 2007-ben a The Hollywood Reporter magazin Hollywood legjobban fizetett színésznőjének kiáltotta ki.

40. A People magazin 2002-ben a világ 50 legszebb embere közé választotta.

41. 18 évesen meghallgatásra jelentkezett a Spinédzserek főszerepére. Ezt soha nem ismerte el, egészen 2020-as vendégszerepléséig a Smartless című podcastben.

42. Witherspoon számára az a legklasszabb az anyaságban, hogy olyan finomságokat ehet a gyerekeivel együtt, mint például a csirkefalatkák.

43. Ha bárkit vendégül láthatna az étkezőjében, Reese szerint az a női szenátorok teljes gárdája lenne. Lasagnát készítene vacsorára, és desszertként jégkását ennének, miközben arról beszélgetnének, miért nincs több női szenátor.

44. A kedvenc országa Franciaország, és egy korábbi kijelentése alapján nagyon vonzza Venezuela is.

45. Ha feladná a színészkedést, hogy hiphopelőadó legyen (ami nem valószínű), azt mondja, a „Little Spoon” (Kis Kanál) művésznevet választaná.

46. A gyémántok helyett a gyöngyöket, a lapos talpú cipők helyett a magas sarkúakat választja, és úgy véli, hogy minden idők legjobb divatirányzata a skinny farmer.

47. A Vadon című film szexjelenetének forgatása előtt annyira ideges volt, hogy hipnotizőr segítségét kellett kérnie, hogy könnyebben belevágjon a felvételbe. Emellett kapcsolatba kellett lépnie a könyv szerzőjével, Cheryl Strayeddel is, hogy tanácsot kérjen a heroin pontos beadásáról – Witherspoon biztosra akart menni, hogy hitelesnek tűnjön.

48. Ha bármilyen időt és helyet választhatna, ahol élni szeretne, akkor az az 1940-es évek Amerikája lenne.

49. A kedvenc Disney-figurája Csingiling, a kedvenc társasjátéka pedig a Tabu.

50. Egy 2013-as, interneten terjedő videófelvétel azt mutatta, ahogy a rendzavarás miatti letartóztatásakor kiabál egy rendőrrel, azt viszont sokan nem tudják, hogy később szégyenkezve bevallotta, az incidens során nyíltan hazudott a rendőrnek. Ahogy ő mondta: „Láttam, hogy bilincset rak a férjemre, és szó szerint pánikba estem. Mindenféle őrült dolgot mondtam. Azt mondtam neki, hogy terhes vagyok. Persze nem vagyok az! Hülyeségek jöttek ki a számon.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont
A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.
Sz.E. Fotó: Youtube - szmo.hu
2026. március 20.



Még csak 50 éves lenne Chester Bennington, a Linkin Park énekese és legendás frontembere.

A magyar közönség csupán egyetlen alkalommal hallhatta élőben utánozhatatlan hangját.

A Linkin Park első és egyben utolsó magyarországi koncertjén, 2017. június 27-én. Chester Bennington néhány héttel később, 41 évesen, önkezével vetett véget az életének.

A zenekar soproni VOLT Fesztiválon lépett fel, és akkora volt az érdeklődés, hogy arra a napra már hetekkel azelőtt elfogytak a jegyek.

Chester Charles Bennington 1976. március 20-án született Phoenixben, Arizonában.

1999-ben csatlakozott ahhoz a zenekarhoz, amely akkor még Xero, majd Hybrid Theory néven futott, és az ő érkezésével formálódott ki végleg a Linkin Park karaktere.

A 2000-ben megjelent Hybrid Theory óriási siker lett, az album széles közönséghez juttatta el a zenekar nehéz gitárokból, hiphopos ritmusokból és személyes szövegekből álló hangzását. Az olyan dalok, mint az In the End, a Crawling vagy a Numb generációs himnuszokká váltak. Chester Bennington a Linkin Parkkal kétszeres Grammy-díjas lett.

A zenekar sikere sokak szerint elképzelhetetlen lett volna nélküle. Hangja egyszerre volt erőteljes és érzékeny. Ez a hang a Linkin Park egyik védjegyévé vált.

A zenekar több mint 100 millió lemezt adott el, és a 2000-es évek egyik legnagyobb hatású rockformációja lett. A GRAMMY adatlapja szerint a zenekar korán komoly szakmai visszaigazolást kapott, többek között a Crawling révén is, amely meghatározó dala lett a korszaknak - írta a GRAMMY.com.

Chester Bennington annak idején nyíltan beszélt a gyermekkori traumáiról, valamint mentális problémáiról és függőségéról is. Ennek lenyomata erősen érezhető a Linkin Park szövegeiben, amelyekhez éppen emiatt tudott rengeteg fiatal kapcsolódni.

Az énekes-zenész nemcsak a Linkin Parkhoz kötődött: a Dead by Sunrise nevű projektben is énekelt, 2013 és 2015 között pedig a Stone Temple Pilots frontembere volt, akikkel a High Rise című anyagot is kiadta.

Halála egy másik rocklegendáéval is összefonódott. Közeli barátja volt Chris Cornell, a Soundgarden énekesével, és sokan máig úgy vélik, hogy Cornell öngyilkossága is hozzájárult Bennington tragikus döntéséhez.

Frontembere elvesztése után a Linkin Park működése egy időre leállt, és csak évekkel később találták meg az utat a folytatáshoz.

Jelenléte pótolhatatlannak bizonyult, a zenekar identitásának és egyik lelki motorjának tartották.

A Chester Benningtonról szóló megemlékezések mellett érdemes említést tenni arról, hogy a zenekar öröksége új mérföldkőhöz érkezett: a Loudersound szerint a Somewhere I Belong a napokban átlépte az egymilliárdos lejátszást a Spotifyon. Ez a hetedik daluk, amely elérte ezt a határt.

A zenekar fellépése a VOLT Fesztiválon:

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET: