Sisi gödöllői karácsonyai élete legszebb napjai voltak
A Gödöllői Királyi Kastély megannyi érdekes történetet rejt magában. Mi most a réges-régi királyi karácsonyoknak jártunk utána.
Erzsébet királyné számára a karácsony különleges ünnep volt. Sisi 1837. december 24-én, azaz karácsony napján született, így családja számára igazi ajándék volt (ráadásul egy foggal és vasárnap jött a világra, ami nagy szerencsének számított). Később a királyné nehezményezte is, hogy egy napon kell ünnepelnie születésnapját és a karácsonyt is.
Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia fiatalon, 16 évesen ismerte meg Ferenc Józsefet, akivel hamarosan szerelmi házasságot kötöttek. Ezután a bécsi udvarba került, ahol szigorú etikett szabályozta az ünnepléseket is, így a decemberi kettős ünnepségeken is nagy fogadásokon, sok vendéggel kellett osztoznia az egyébként családias megemlékezésre vágyó királynénak.
A kiegyezést követően a magyaroktól kapott gödöllői kastély lett a menedéke. Sikerült elérnie, hogy családjával együtt ide húzódjanak vissza a bécsi udvar elől. Végre meghitt, családias ünnepeket rendezhettek.
Sisi saját bevallása szerint az itt töltött napok voltak a legszebb karácsonyai.
Erzsébet imádta, hogy kedve szerint díszíthette fel az épületet, a díszterembe hatalmas fenyőfát hozatott, és rengeteg ajándékkal készült. Még inkognitóban a kastélyból is kiszökött, hogy meglepetéseket vásárolhasson családtagjainak. De gondolt a személyzetre és a faluban élőkre is, nekik is kisebb ajándékokkal kedveskedett.
A kislány boldogan vett részt a jótékonykodásban is. Maga is rajzolt, festett ajándékokat, amiket aztán a gyerekkórház betegei között osztottak ki.
A királyi család gyakran segített a rászorulókon. Karácsonykor és újévkor is pénzadományokat, ruhákat, játékokat adtak a szegényebbeknek.
A karácsony esték általában 6 órakor kezdődtek, ahol a családon kívül az udvarhölgyek és az udvarmesterek is jelen voltak. A többfogásos menüben a kedvencek szerepeltek, szárnyasok, hal, leves és desszert.
Az ajándékok személyre szólóak voltak. A felnőttek ékszert, ruhát kaptak, a gyerekek a tanulmányaikhoz kapcsolódó tárgyakat. Mária Valéria 7 éves volt, mikor először részt vett a gödöllői karácsonyon. Következő évben saját kezűleg készített ajándékot édesanyjának, egy Magyarország térképpel kedveskedett neki.
A kislány, akit sokan a „magyar gyereknek” hívtak, hamar megtanult magyarul, sokat volt Sisivel Gödöllőn és Budán, így sokkal jobban ismerte ezt az országot, mint testvérei. Ráadásul Erzsébet döntése alapján Budán született, ezzel sok magyar szívébe belopta magát.
A felhőtlen karácsonyok sok boldogságot okoztak a királynénak.
Az étkezés számára nem volt ugyan központi téma, de sokat adott arra, hogy szépen megterített asztal köré üljenek.
A Herendi Porcelánmanufaktúra akkoriban a Császári Királyi Udvari Szállító volt. Ők készítették el Ferenc József megrendelésére Erzsébet számára a Gödöllő-mintás, keleties motívumokkal díszített porcelánkészletet. Az akkori készletből mára nem maradt eredeti darab, de a manufaktúra leírásai között fennmaradt a pontos leírás, így ma egy tökéletes másolat látható a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Az étkezések azért is érdekesek voltak, mert a konyha mintegy 200 méterre volt a szalontól, ahol az ételeket felszolgálták. Így a személyzetnek speciális meleg vízzel töltött melegítőkbe burkolva kellett a kész ennivalót átcipelni, ráadásul nem kevés lépcsőt is megmászni a teherrel.
Sisi maga alig evett, sokszor csak leveket fogyasztott, de az ünnepeken szívesen nassolt kedvenc kekszéből. Ám utána napokig koplalt, hogy visszanyerje légies karcsúságát.
Gödöllőn ugyan nem volt külön tornaterme, de szívesen és sokat sétált a kastély parkjában, vagy a környéken. Ráadásul imádott lovagolni, és itt a csodálatosan kialakított istállóban tartott lovakkal bőven volt rá lehetősége. Emellett tornázott, mai szemmel nézve fitness életmódot folytatott. Ez a korabeli nőknél egyáltalán nem volt divatos. Magassága is kirívó volt, 172 centiméteréhez 50 kiló volt a súlya.
A karácsonyok, ünnepek alkalmával szívesen táncoltak a díszteremben.
Ám annak mérete nem volt elégséges ahhoz, hogy a zenekar is ott helyezkedjen el. Ezért a terem bejárati ajtaja fölött alakítottak ki egy külön termet, ahol a zenészek játszhattak. A terem felé egy ablak nyílt, így a zene hangjai azon keresztül jutottak el a táncolókhoz.
A királyné hajkoronája is legendás volt. Földig érő, sötétbarna haját naponta ápolták.
Az udvarhölgyek két órát töltöttek a hajzuhatag fésülésével, fonásával.
Ünnepi alkalmakkor akár hat órát is igénybe vett a tökéletes frizura elkészítése és díszítése. A nagy hajnak nagy súlya is volt, ezért gyakran fájt a feje, nyaka. A haját általában három hetente mosták, ami egy egész napot igénybe vett. A fényességét pedig tojás, méz és konyak keverékéből készített pakolással biztosították.
A szépítkezés idejét is kihasználta a királyné. Szívesen hallgatott felolvasást, maga is nagy örömmel olvasott, vagy tanult nyelveket, sőt verseket is írt.
Erzsébet a ruházkodására is sokat adott. A hivatalos megjelenéseken viselt ruhakölteményeit csak egyszer hordta, utána továbbajándékozta. Nagy kérdés, hogy a kevésbé karcsú udvarhölgyek mit kezdhettek a míves ruhákkal. A különleges alkalmakra készített öltözékek megmaradtak. Innen tudható, hogy
a kisebb uszályos, de gyöngyökkel, fémszállal hímzett ünnepi ruha önmagában is komoly súly volt.
Gödöllőn azonban nem kellett tartania magát a hivatalos etiketthez, itt szabadon választhatott a kényelmesebb darabok közül, bár a szoros fűzőről soha nem mondott le. Volt olyan pletyka is, hogy lovagláshoz nadrágot viselt, amely teljességgel elfogadhatatlan volt az akkor illem szerint.
Sisi nemcsak nagyon vigyázott az alakjára, de adott arra, hogy csak megfelelő módon láthassák. Élete utolsó tíz évében megtiltotta, hogy lefotózzák, vagy lefessék. Ha elhagyta az épületet, akkor legyezővel, kalappal, fátyollal takarta el arcát.
A boldog időszak fia, Rudolf haláláig tartott. Mély gyászában nem engedte soha többet, hogy megköszöntsék születésnapján, vagy hogy családi ünnepet rendezzenek karácsonykor. Fia halála után pedig csak fekete ruhát viselt.
A két ünnep között pedig az Erzsébet királyné karácsonyai programban a családokat külön játékos ismeretszerzésre invitálják.
Vegyél részt az időutazásban, és nézd meg, hogy hogyan teltek az ünnepek a királyi kastélyban.
Fotók: Okolicsányi Zoltán, Gödöllői Királyi Kastély, wikipedia
