UTAZZ
A Rovatból

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.


Link másolása

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


UTAZZ
Virágzik a lótusz, csodás látvány vár a vácrátóti Botanikus Kertben
Az ősz eleje is tartogat meglepően szép virágokat és érdekes növényeket, amikért érdemes elindulni egy felfedezőútra.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2023. szeptember 02.


Link másolása

Ha valami egészen káprázatos dolgot szeretnétek látni, akkor még pár napig ti is élvezhetitek a természet csodáját, ha ellátogattok a vácrátóti botanikus kertbe, ahol virágzik a lótuszvirág.

A keleti kultúrák spirituális, szent virága pompázatos, tényleg nincs rá jobb szó.

A halvány rózsaszíntől a vadítóan pinkig ezernyi árnyalatban láthatók.

Meg bimbósan, kinyílva, vagy már teljesen feltárulkozva, amikor megmutatja a belsejében megbújó zuhanyrózsa-szerű képződményt, amiben a bibék bújnak meg. És a hatalmas zöld levelek, amelyek bevonata lepergeti a vizet. As mindez akkora mennyiségben pompázik most, hogy a tó teljes vízfelületét lefedik, így szó szerint egy virágtenger fogad a fák gyűrűjében. Megkapó látvány, amitől nehéz elszakadni. Mi is körbejártuk és fotóztuk mindenhonnan, mert nem lehetett nem ezt tenni.

Az indiai lótusz a hindu és a buddhista mitológia legszentebb növénye. A születés és a teremtés jelképe, Buddha egyik kedvenc virága, a spirituális ébredés jelképe.

A növény a sekély tavakban, csendes holtágakban érzi jól magát. A vízi életmódhoz jól alkalmazkodott. Az iszapban gyökeredzik, hosszú vastag levélnyelében, virágkocsányában is légzőjáratok húzódnak, melyek a szárak levegőellátását biztosítják. Levelei viaszosak, nem marad meg rajtuk a vízcsepp sem. Nyáron virágzik és magjai igen sokáig megmaradnak.

A növényt étkezésre és a gyógyászatban is használják. Sütik, főzik, de nyersen is fogyasztják. A leveléből nyert kivonatot gyomorpanaszra, a virágból készült szirupot köhögésre használják. A magokkal leprát, sömört és más bőrbetegséget gyógyítanak.

A kertben még sok érdekesség is vár:

Micsoda tobzódása a színeknek, formáknak, illatoknak, ennyi sokféle virág, bokor, fa, ennyi minden természeti csoda egy helyen. Ugye hogy nem meglepő, ha annyira kedvelt hely a vácrátóti botanikus kertet? Mindig más, mindig tartogat meglepetést.

Érdemes letölteni a hónap növényei között kalauzoló kis brosúrát vagy követni a bibliai növények útját.

Bővebb információk ITT.

Ha pedig egy érdekes programot keresel, akkor irány a kert Bambusz és lótusz élménysétája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Elképesztő rovarfelhőt fotóztak a Bakony keleti részén
Több helyen szinte füstölt az erdő a rengeteg szárnyas hangya miatt. A természetvédő szerint a környéken várható a hangyák tömeges megjelenése ezután.

Link másolása

Megdöbbentő fotókat posztolt egy rovarfelhőről Dr. Tarsoly Péter egyetemi adjunktus, írja a Sokszínű vidék. A természetbarát korábban is látott már ilyen csoportos rajzást, de ekkora tömeget még nem tapasztalt. Elmondása szerint több helyen

szinte füstölt az erdő a rengeteg szárnyas hangyától.

„Csór és Iszkaszentgyörgy település között, a piros túristajelzésen fekszik ez a terület. A Leányvágónak nevezett részen kerültem a rovarfelhőbe. Hamarosan errefelé lesz egyetemi terepgyakorlatunk, ehhez helyszíneltem. Megkérdeztem a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársait, mi lehet a jelenség hátterében, és azt az információt kaptam, hogy a szárnyas hangyák rajzása egyszerre több helyen történik” – mesélte a lapnak a környéken gyakran túrázó geoinformatikai szakmérnök.

A természetvédő szerint ahol ennyi hangya rajzik, ott várható a rovarok nagyszámú megjelenése is. Az ehhez hasonló tömeges rajzás egyáltalán nem ritka a természetben, elég csak a tiszavirágzásra, vagy újabban a dunavirágzásra gondolni.

„A hímek és a nőstények kirepülnek, új bolyt akarnak alapítani. A rövid nászt követően a hím elpusztul, a nőstény pedig a szárnyait levedli és a föld alá bújik. Ott petézik, majd később kikel az új nemzedék. Egyfajta honfoglalás ez a részükről”

– mondta Dr. Tarsoly Péter, akinek a fotóit itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Kiakadtak a turisták miatt a meseszép osztrák városka lakói, korlátoznák a látogatók számát
A mindössze 700 fős Hallstattba a főszezonban naponta tízezren látogatnak el. A helyiek korábban egy falat húztak az egyik szelfizőhelyre tiltakozásképpen.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. augusztus 28.


Link másolása

Megint áll a bál a turisták miatt az ausztriai Hallstattban. A festői szépségű alpesi település lakói azért tüntettek, mert szeretnék korlátozni a turisták számát.

A felső-ausztriai településen

mindössze 780-an élnek, azonban a főszezonban naponta akár 10 ezer turistát is fogadnak.

A tóparti, csipkés hegycsúcsok által ölelt városka 2006-ben feltűnt egy dél-koreai romantikus drámában, ami jelentősen megdobta Hallstatt népszerűségét. Olyannyira, hogy hat évvel később Kínában felépült a városka másolata is.

A turizmus nyilván jót tett a térség gazdaságának, de úgy tűnik, a helyiek kezdenek ettől besokalni. A legfőbb probléma az egynapos kirándulókkal van, őket ugyanis buszokkal szállítják a településre. Idén májusban a helyiek már léptek egy merészet tiltakozásképpen, és

egy fából készült fallal takarták ki a hátteret az egyik népszerű szelfiző helyen.

Ezt akkor a tiltakozások hatására végül elbontották, a város polgármestere azonban azt mondta: harmadával akarja csökkenteni a Hallstatton áthaladó buszok számát.

Most a lakók tiltakozást szerveztek.

Azt követelik, hogy napi szinten korlátozzák a városba látogató turisták számát, illetve, hogy turistabuszok helyi idő szerint 17 óra után már ne hajthassanak be Hallstattba.

(Forrás: Telex, BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Száraz lábbal a kőbányai víztározóban: ilyen az 1870 óta működő föld alatti katedrális
Elképesztő méretű a közel 150 éve hibátlanul működő, olasz mesterek által, tatai téglából épült tározó.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2023. szeptember 17.


Link másolása

Egy évben egyszer száraz lábbal lehet végigsétálni Budapest egyik ikonikus föld alatti létesítményében. A Fővárosi Vízművek legrégebbi és leglátványosabb létesítménye, a Kőbányai medence ugyanis - a víz leeresztése után - megnyitja kapuit a látogatók előtt. A tározó 1869 és 1871 között az első pesti vízmű részeként épült, és a mai napig működik.

A hatalmas oszlopok között sétálva az az érzése az embernek, mintha egy különleges katedrálisban járna.

Az ásványi anyagoktól megfeketedett íves téglafalak, és a terem két végében található tölcsérszerű vízbeeresztő csövek mind úgy lettek kialakítva, hogy a 11 ezer köbméternyi vizet folyamatosan mozgásban tartsák, ezzel megelőzve a víz beposhadását. A falakon látható elszíneződés is mutatja, hogy a hatalmas méretű tározóban kb. nyolc méter magasságban áll a víz az év többi napján. Korábban - amíg napi szinten innen adták az ivóvizet - naponta ürült és töltődött a hatalmas tározó. Éjjel - olcsóbb árammal töltődött - nappal pedig csöveken szállította el a Dunából nyert, természetes kavicságyon át megszűrt, tiszta vizet a város alatt húzódó 5000 kilométernyi vízhálózatba.

A tározó építőanyaga a kétszer égetett tégla a tatai uradalmi téglagyárból került ide és olasz mesterek rakták belőle a falakat, oszlopokat. A vízmű tervezője, William Lindley volt. Ő javasolta az elhelyzését a magasan fekvő Kőbánya Ó-hegyre. Így épült meg itt a két, egyenként 10.800 m³-es medence 1869–71 között. A falak fél méter vastagok és kívülről több méter vastag agyaggal burkolták. Ez a mai napig remek vízzáró. A boltíves mennyezetes, 38 oszlopos medencéhez 80 lépcsőfokon lehet lejutni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: