hirdetés

UTAZZ

Pár napig élvezhető csoda: különös jégformákat alkotott az Ilona-völgyi vízesés

A zord tél jeges alkotása folyamatosan változik.
Fotók: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés

Beköszöntött a kőkemény tél, a zord mínuszok pedig jéggé dermesztették a Parádfürdő közelében lévő Ilona-völgyi vízesést. Az Ilona-patak vízesése hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, és a fagy meglepő alakzatokat hozott létre rajta.

Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

Kéz-kilátó: egy vadregényes hely a különleges élményt keresőknek

Csodás panoráma, csend, békesség vár, remek hely az elmélyülésre, meditálásra is. Ráadásul a környéke is csalogató, hiszen Hollókő mellett egy romantikus hely, Farkaskútvölgy is felfedezésre vár.
Fotók: Hatvani Anikó - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

Ha szereted a meglepetéseket, és ezért tenni is képes vagy, akkor indulj el hazánk erdeibe, és előbb-utóbb beleszaladhatsz te is egy-egy érdekességbe, nem várt élménybe. Ilyen hely

a Cserhátban megbújó "Kéz-kilátó" is,

amiről eddig nem sokat hallottunk.

A különleges kilátó Felsőtold és Hollókő között, az országos kéktúra útvonalán rejtőzik. A fura szerkezet mellett csodálatos panorámában is gyönyörködhetsz. A képek készítője elmesélte, hogy "a Kéz nincs kitáblázva, nincs róla sehol információ, egyszerűen csak ott van, a hegyoldalban. Nagyon újnak tűnik. Nemrég készülhetett el.

Mindkét település irányából csak túrázva érhető el. Csodaszép a panoráma onnan. A Kézre fel lehet lépni, 4-5 lépcsőfokot. Fel lehet mászni a hüvelykujjra, le lehet rá feküdni is, és élvezni a panorámát. Különleges építmény, mindene fából készült, nagyon precíz, aprólékos munkálattal.

Nekem nagyon tetszett, szerintem odaillő, kuriózum. Alkotójáról nincs kitéve információ, de lehet, hogy idővel kerül majd ki tábla. Most csak a látvány a miénk".

A rejtélyes kilátóról még nem sok információt lehet találni. A Farkaskútvölgy oldalán és Facebook-oldalán találni róla pár sort, melyből kiderül, hogy a helyiek kezdeményezésére készült el ez a fa alkotás.

hirdetés

Eszerint:

"Bakancs listánkon volt, hogy valami maradandót alkossunk. Így született meg a túrázóknak is egy szép úti cél, ahonnan belátni az egész vidéket. Nekünk pedig egy elmélkedő pont, ahonnét a birtokot álmodhatjuk tovább"

– írták.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ

5 különleges történetű hazai kastély a bakancslistádra

Mátyás király minden luxussal felszerelt lakhelye, hazánk legnagyobb angolparkja és egy reneszánsz várkastély is felfedezésre csábít.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 17.

hirdetés
1. Mátyás király visegrádi lakhelye lenyűgözte mindazokat, akik bebocsátást nyerhettek a pompás palotába

A Dunakanyar, a hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már a régmúltban is vonzották az embereket, sőt stratégiai helye miatt uralkodók is szívesen tartózkodtak itt. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Volt olyan uralkodónk is, aki szívesen áldozott arra, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre.

A visegrádi palota múltja 1323-ig nyúlik vissza, de az igazi nagy átalakítás Mátyás király nevéhez fűződik. Az általa megálmodott épületegyüttes Európa szerte híres lett, hiszen számos – a korában is – luxusberuházást végeztetett el. Látványos kertet és szökőkutakat készítettek számára, korszerű berendezésekkel látták el a lakórészeket, díszes termek és egy fantasztikus kápolna is épült ekkoriban. Mindez a pompa - annak maradványa - a feltárások során került elő, és sok izgalmas részlet is kiderült. Sőt, egy rendkívüli korabeli leírást is olvashatsz az udvar életéről itt:

2. Romantikus kert, látványos tó kis szigettel, különleges növényzet – számos ok miatt lett népszerű a soponyai Zichy-kastély angolparkja

Sárvíz völgyének nyugati oldalán található Soponya, amely több száz éves múltra tekint vissza. Volt királyi, királynéi és nemesi birtok is, ám a település fő érdekessége a manapság üresen árválkodó Zichy-kastély és környéke. Az épület elődjét Zichy János építette barokk stílusban, de utódai később átalakították. A Pollack Mihály által tervezett műemlék kastélyhoz egy kápolna és egy védett angolpark is tartozik, a díszudvarának ékessége pedig a klasszicista vörösmárvány kút.

hirdetés

Az eredetileg barokk kertnek szánt park később angolkertté vált, olyan látványosságokkal, mint a Hattyús tó, majd a később elkészült szép kőhíd, a mesterségesen kialakított dombok, rajtuk különleges fákkal és ligetekkel. Sőt egy kis szigetet is kialakítottak a sóstóban. Hogy miért volt annyira különleges ez a kert, arról itt olvashatsz:

3. A Simon építette lakótoronyból lett hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

A település, Simontornya a nevét is egy 13. században épült lakótoronyról kapta. Simon magánvára kalandos sorsot élt meg. Volt végvár, lakott benne budavári rektor, szerzetesek és egy főudvarmester is birtokolta. A török időkben katonák vették birtokba, később raktár és lakóépület is volt, majd szép lassan feledésbe merült.

Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. Így mára kiállítások és hagyományőrző játékok helyszíne lett Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya.

Történetéről és a vidék más látványosságairól itt olvashatsz:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Matuska Szilveszter tette híressé a biatorbágyi viaduktot, de építészeti szempontból is különleges

A 19. században épült páros völgyhíd ma már turistalátványosság, Magyarországon sehol máshol nem látni hasonlót.
Fotók: Süli Andor - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Ha szeretnél a szabadban eltölteni pár órát, szívesen sétálnál, nézelődnél és közben egy régi történettel is megismerkednél, akkor irány Biatorbágy.

A település fő látványossága, a kettős vasúti völgyhíd több szempontból is érdekes. A már használaton kívüli szerkezet két egymás mellett futó egyvágányú híd, amelyet egy régi merénylet tett híressé. De másik nevezetessége, hogy ma már sehol máshol nincs hazánkban hasonló két hídból álló páros völgyhíd.

A híd a korábbi hegyeshalmi vasútvonalat szolgálta, manapság pedig turisztikai látványosság, sétány és kilátó lett az építészeti emlék. Tervezésekor két település volt itt, Bia és Torbágy, a híd pedig a Füzes-patak völgyének két oldalát kötötte össze.

A két híd közül az első 1883-84-ben készült el. A szakszerű leírás szerint: 2x40,6 méteres támaszközzel, acélszerkezettel, "egyetlen középpillére és a két hídfő cölöpalapozással, beton felmenőfalakkal, terméskő burkolattal készült". Mivel nem volt megfelelő a teherbírása, ezért 1903-ban megerősítették.

A második híd 1898-ban készült, mert igény volt a kétvágányos megoldásra. Ez 2x10 méteres lett. A leírás szerint: "az áthidaló szerkezet diósgyőri folytacél anyagú, kétszer kéttámaszú párhuzamos övű, oszlopos rácsozatú, süllyesztettpályás szerkezet".

A biatorbágyi híd egy merénylet miatt lett országos hírű. Matuska Szilveszter 1931. szeptember 13-ára virradó éjjel robbantotta fel a viaduktot, miközben azon átrobogott a Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonat. A gőzmozdony és néhány kocsi lezuhant a 26 méteres mélységbe. A merényletben 22-en vesztették életüket.

Ezt követően, erre hivatkozva kezdődött el az illegális kommunistákkal szembeni leszámolás az 1930-es években.

hirdetés

A híd szerkezete ugyan megrongálódott, de nem volt súlyos állapotban, ezért húsz nap alatt sikerült kijavítani. 1931. október 3-án újraindult a forgalom a viadukton. Pár évvel később pedig egy felújításon esett át.

Mikor a villamosítás ezt a szakaszt is elérte, a vonatok sebességének megnövekedése indokolttá tette az acélszerkezet újabb megerősítését 1941-ben.

A viaduktot egy másik alkalommal is komoly veszély fenyegette.

A 2. világháborúban a visszavonuló németek már előkészítették a híd felrobbantását 1944 végén. Ám egy – a hidat ismerő és szerető – bátor tiszt cselhez folyamodott. Mikor Wiesner Lajos hídőrségparancsnok december 23-án utasítást kapott a viadukt megsemmisítésére, félrevezetésből nem a völgyhidat, hanem a közelben egy másik helyszínt robbantott fel.

A híd szerepe a későbbiekben megszűnt, mikor a vasúti vonalat áthelyezték 1975-ben. 1979-ig még járt erre pár vonat, de a szerkezet egyre rosszabb állapotba került. Úgy tervezték, hogy lebontják, de mikor műemlékké nyilvánították, kapott pénzt a felújításra, állagmegóvásra.

A merénylet

A vizsgálat szerint a merénylethez Matuska már a robbantás előtt a helyszínre vitte a 1,5–2 kg robbanóanyagot, amely a nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között robbant fel. A mozdony, az utána lévő poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott és a mélybe zuhant. A szétszakadt vonat többi kocsija a vágányon maradt. A halottak között volt a vonat tíz emberből álló személyzetének négy tagja - a mozdony vezetője, fűtője, a vonat főkalauza és kalauza. Később kiderült, hogy a mozdonyvezetőt úgy találták meg, hogy keze a fék fogantyúját szorította. Ennek volt köszönhető, hogy a szerelvény hátsó kocsijai a vágányon maradtak. Az is kiderült, hogy a merénylő nem tudta, milyen vonatot robbant fel, mert a menetrend szerint egy tehervonatot várt, ami 15 perccel korábban érkezett volna a személyvonat előtt, ám késése miatt előre engedték a Bécsbe tartó gyorsvonatot. A rendőrség a helyszínen egy levelet talált, amely így kezdődött: "Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…"

A merényletet egy Bécsben élő magyar kereskedő, Matuska Szilveszter vállalta magára. Október 7-én letartóztatták, bíróság elé állították és hat év börtönre ítélték. Magyarországon távollétében halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. A férfi a váci fegyházban töltötte börtönbüntetését, ám 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, eltűnt.

A robbantás után elterjedt egy nézet, hogy a merényletet valójában Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szervezte Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával. Ennek kapcsán ugyanis szükségállapot hirdethettek, így akarták hatalmi pozícióikat megerősíteni Károlyi Gyula miniszterelnökkel szemben. Matuskáról azt gondolták, hogy a merénylet egyik résztvevője lehetett, aki később hajlandó volt magára vállalni az egészet. Konkrét bizonyítékok nincsenek erre a feltevésre, de a vizsgálatok több furcsaságot is találtak – írja a Wikipédia.

A régi merényletre ma egy tábla emlékeztet. Az esetről több film is készült, többek között Várkonyi Zoltán 1959-ben bemutatott Merénylet című alkotása.

Biatorbágyon járva érdemes még felfedezni, megnézni a Nyakaskő és környékét, kívülről megszemlélni a ma iskolaként működő Sándor-Metternich-kastélyt és Szily-kastélyt, felkeresni az Iharost, amelyről azt mesélik, hogy Árpád vezér a honfoglalás idejében itt vadászott, vagy sétálni az Ürge-hegyen, amely természetvédelmi terület.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

A monda szerint hét tündérnek köszönhető, hogy felépült a Boldogkői vár

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunkban többek között pénzhamisítással is foglalkoztak.
Fotók: Süli Andor - szmo.hu
2021. február 28.

hirdetés

A Hernád völgyében, egy sziklaszirt tetején magasodik a vidék fölé a középkori, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkői vár. A Bodókő-hegy és a vidéke kedvelt kirándulóhely, az Országos Kéktúra egyik állomása.

A története a tatárjárás utánra nyúlik vissza, elődje ugyanis akkor készülhetett. A vár első említése egy 13. századi oklevélben látható.

Az adottságainak köszönhetően a hely katonai és gazdasági szempontból is jelentős volt.

A Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. Később sok család birtokolta, akik átépítették, bővítették. Sok érdekes lakója között volt például a 16. században a Bebek família, akik a kor leghíresebb, sőt leghírhedtebb családjai közé tartozik. Bár többen katonák is voltak, de semmiféle cselszövéstől, bűntől nem riadtak vissza.

A várban feltételezhetően pénzhamisítással is foglalkoztak.

Megfordult a várban Balassi Bálint is, aki – többek között – itt írta a Borivóknak való című versét. Volt gabonaraktár, megpróbálták felrobbantani, de mégis túlélte a viharos időket, így

hirdetés
a Boldogkői vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike.

1960-as évektől indult a kutatása, és egy nagyobb rekonstrukción is átesett 2002-ben és 2009-ben. Ezeknek köszönhetően megtekinthető benne a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke is, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.

A várat érdemes bejárni (ha erre majd újra lehetőség nyílik). A kapubástya mellett régi cölöpök nyomaira is bukkantak. A Csonka bástyánál régi eszközöket, kályhacsempéket találtak a 15. századból. De egy érdekes ülepítőmedence is előkerült, amelyben a rezet és ónt olvaszthatták. A régészek megállapították, hogy a boldogkői bronzöntöde rendeltetése a pénzhamisítás lehetett.

A Déli torony leletei között egy szárazmalom régi darabjai is előkerültek. A torony előtt található a mély tömlöc és egy kijárat, amely a sziklanyelv végén elhelyezkedő megfigyelőbástyához vezet. A vár legrégibb része az Öregtorony, amely még a 13. században épült. A lakótorony háromszögű kialakítása nem gyakori, de nem is példa nélküli. A toronnyal egyidős a tőle délre álló palotaépület, amely szintén részben fennmaradt.

A várhoz egy monda is kapcsolódik

A monda szerint a törökök elől menekülő IV. Béla a muhi csata után Aszaló községbe tért be. Ott csak a Bodó nevű öreg aszalómestert találta. Az öreg már ismerte a királyt, hiszen szállított az udvarába aszalt terméket. Megígérte nyomban a királynak, hogy megmenti. Jobbágyruhába öltöztette és elbújtatta a pincében. Két nap múlva érkeztek meg a tatárok, akik Bodót hiába faggatták, süketnek tettette magát és félrebeszélt, így a tatárok végül magára hagyták. Béla - aki hallotta a pincéből az egészet - megköszönte az öreg segítségét és tovább menekült.

Mikor a tatárok elvonultak és a király is visszatért a trónjára, Bodó hét szekeret megrakott aszalt gyümölccsel és a bakra egy-egy leányt ültetett, így indult Budára. A király – aki nagyon hálás volt a bújtatásért és a finomságokért, mert az udvarban nem volt élelem már - birtokot adományozott neki. Ám azzal a feltétellel, ha várat épít rá, hogy megvédje a vidéket. Az ajándéknak nagyon örült, ám komoly gondot is jelentett Bodónak.

Az öreg lányai igen szépek voltak, egy főúr szerint olyanok voltak, mint hét tündér. Mivel már nemes kisasszonyok voltak, gazdag urak közül választhattak párt. Ám a férfiaknak azt a feltételt szabták, hogy egy-egy évet építsék a várat, amely hét év alatt készült el.

Végül a király kérésére a hét lány egyszerre tartotta az esküvőjét. IV. Béla pedig – aki feleségével együtt részt vett a lagzin - így szólt az esemény után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!"

A teljes történet itt olvasható

Bővebb információk a várról itt olvashatók itt olvasható


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: