Ősvilági Pompeii: a világon egyedülálló ősmaradvány-lelőhely Ipolytarnócon
Ősállatok lábnyomai
A lábnyomos homokkőben 2014-ig közel 2 ezer m2 felületen 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát azonosították be. Van köztük ősorrszarvú, őz, szarvas félék, ragadozók és madarak lábnyoma.
Ezt a leletet már akkor is a világ egyik leggazdagabb komplex lábnyomos lelőhelyének tartották.
2014 végén a geológiai tanösvény mellett egy eddig ismeretlen vizes ősélet nyomaira bukkantak, a gázlómadár, krokodil, teknős- és varánusz-féle ősállati nyomok alapján a fauna-lista várhatóan további 12-20 gerinces nyommal bővülhet.
A helybéliek "Kőmedencze" néven emlegették a lecsupaszított, viszonylag lapos felszínt, ahol az alkonyi, súroló napfény mutatta meg igazán a kővé dermedt lábnyomokat. Azt hitték, ha ebben a napszakban a jegyes párok táncot ropnak a lábnyomos homokkövön, akkor egybekelésük utáni, közös házastársi lépteik is olyan időtállók lesznek, mint a kővé dermedt lábnyomok.
Megkövesedett fák
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak oldalában találták meg.
A fa 8 méter kerületű és közel 100 méter hosszúságú volt, és a vulkáni anyagból kioldódott kovasav tartósította. Ipolytarnóc nevét először ez az óriási megkövesült fa tette híressé.
A patak két oldalát összekötő hídként használták a 19. században, majd vizsgálata derített ki, hogy micsoda érték valójában.
A helyiek „Gyurtyánkő-lóczának” hívták, és varázslatos mondák szóltak a fa megkövesedéséről. Egyik szerint "egy kegyetlen mágus által elvarázsolt fának (gyertyánnak) gondolták, melyben a mágia most is, igaz megdermedve, de ott dereng. Ezért ha valaki, tiszta szívvel megérinti, ráteszi tenyerét, és lenyugodott elmével kitárja vágyát a kőfának, a mágia hatalma átszivároghat és teljesítheti a kívánságot. De jaj annak, akit másnak ártó szándék vezérel az óhajtásban, a varázslat ellene fordul és úgy megdermeszti szívét, hogy szeretetet az már többet nem adhat, de be sem fogadhat".
A fa első kutatója Kubinyi Ferenc volt. Mára már csak 3 nagyobb töredéke maradt fenn, a nagy részét az idő során széthordták. A megmaradt részeket fedett pince őrzi.
Levéllenyomatok
A vulkán anyaga rengeteg növénymaradványt is megőrzött, több, mint 15 ezer levéllenyomatot regisztráltak eddig a területen, elsősorban páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló fenyők maradványai utalnak a valaha itt állt trópusi-szubtrópusi esőerdőre. A csúcsos levelek párás, háromezer mm-t is elérő csapadékos időjárásra utalnak.
Tanösvények
Ipolytarnócon több tanösvényen is végigsétálhatunk. A Kőzetparki Ösvény mutatja be a földtörténeti múltat, 2 millió évenként tanúkövek feliratai és kőzetminták segítik a tájékozódást az időben. A Biológiai tanösvényen az élővilágot ismerhetjük meg. A Kőszikla ösvényen vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák láthatóak. A Geológiai ösvényen a legfontosabb ősmaradványok a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok várnak. A különösen értékes lábnyomos homokkövet két fedett csarnok és egy védőpince mutatja be.
Mocsárciprusok
A park egy különlegessége az itt kiállított mocsárciprusok, melyeket Bükkábrány mellett találtak. A 7 millió éves ősfenyőket az itteni szakemberek konzerválták. Elmondásuk szerint komoly kihívást jelentett számukra, hiszen hasonlóra még nem volt példa, így
úttörő szerepet töltöttek be a különleges, régi fák megóvásában.
Most egy számukra kialakított épületrészben csodálhatod meg ezeket a matuzsálemi fatörzseket.
A Kárpát-medence területét 9 millió éve a Pannon-tenger borította, melyből a hegyek csak szigetként magasodtak ki. A part mentén 7-8 millió éve 30-40 méteres mocsárciprus erdő élt. Egy homokvihar vagy iszaplavina azonban 6 méter magasan beborította a mai Bükkábrány területét, és a fák alsó részét betemette és konzerválta. Mivel ezek nem szenesedtek el, hanem eredeti alakjukban őrződtek meg, így világszenzációvá váltak, hiszen sehol máshol nem találtak hasonló leletet. A 300-400 éves fák több méteres átmérőjű törzseire 2007-ben bukkantak rá 60 méteres mélységben.
A terület egy része egyénileg is bejárható, de a különleges látványosságokat csak vezetővel lehet megnézni. Ráadásul idegenvezetőnk, Imre fantasztikus tudása mellett remek előadó is, így egy őserdei „stand up”-os műsornak lehettünk részei, rengeteg érdekességgel, humorral, látványossággal. A meséje közben szemünk elé varázsolta a tenger mélyét, ahol cápák leselkedtek ránk, vagy ráják úsztak el a fejünk felett. Majd besétáltunk az esőerdőbe, ahol különleges, ma már mesébe illőnek tűnő állatok leselkedtek ránk. Némelyiket egész közelről is megnézhettük, hiszen jó páran a sétány mellett vártak minket.
Újdonság
Ipolytarnóc idén augusztusban újabb látványossággal bővült. Átadták az Ősfenyő Belépő Látogatóközpontban az Idősíkok találkozása – Az Ipolytarnóci Ősmaradványok múltja című kiállítást. Itt megismerheted a terület kutatástörténetét az 1830-as évektől, valamint a napjainkig is tartó feltáró munkát. Segít a terület jobb megértésében, és segít megérteni például, hol helyezkednek el az ipolytarnóci leletek korban a dinoszauruszokhoz vagy a mai emberhez képest, miközben beavatnak a terület egykori és mai kutatóinak munkájába is.
A tervezés során figyelembe vették, hogy a vendégek az ipolytarnóci kirándulásuk végén fogják felkeresni ezt a kiállítást, amikor már fáradtak a sokszor több órás élménydömping után, amit a terület nyújt. A bemutató télen is várja a látogatókat, az interaktív elemek, a kézzel is megfogható leletmásolatok mellett készülnek egy okostelefonos játékkal is.
Bővebb információk ITT
