UTAZZ
A Rovatból

Olcsón, könnyen, kényelmesen – így néztük meg Prágát egy hosszú hétvége alatt

Kevés pénzzel is érdemes nekivágni, csak okosan kell megtervezni. Három nap Csehország fővárosában.


Amikor elhatároztuk, hogy az őszi szünetben elmegyünk Prágába, több szempontból a tutira játszottunk. Prágát nem lehet elrontani. Prága mindig nyújt valami újat. A hazai átlagot alulról szemlélő jövedelmi viszonyaink remek lehetőséget adnak arra is, hogy kipróbáljuk, mennyire lehet költséghatékonyan utazni és megszállni a világ egyik legszebb fővárosában úgy, hogy mindez kényelmes, rendezett, tiszta legyen.

Ahogy utaztunk

Essünk is túl ezeken a körökön: vonattal két lehetőségünk van: az egyik a megszokott, MÁV által kínált vonat, illetve vonatok, a másik pedig a nemrég (újra) indult RegioJet. Az utóbbi kicsit olcsóbb, ráadásul adott árért magasabb kényelmi kategóriát ad. Meg is tetszett a dolog, sőt van még egy nagy előny: a jegyek az indulás előtt akár tizenöt perccel is visszaválthatóak. Szemben a másik opcióval, ahol egyáltalán nincsen visszatérítés. De mindez számunkra nem volt valódi választás, ugyanis, bár feleségemet pedagógus lévén nyugati vakcinával oltották, én a Szputnyikot kaptam kétszer is, és hiába harmadik a Pfizer, ez sem elegendő a konzuli információ szerint, még tranzitálásra sem Ausztrián keresztül. Márpedig a RegioJet arra jár.

Marad tehát a másik, aminek viszont az az előnye, hogy a meglévő MÁV applikációval pillanatok alatt megvehettük a jegyet, semmi papír, ugyanúgy elég volt a telefont felmutatni, mint ahogy itthon megszoktuk. A szállást is telefonon keresztül intéztük, a Booking.com applikációval, és sikerült egy balatoni legolcsóbb vendégház árszínvonalán, annál lényegesebben többet nyújtó kicsi szállodát találni.

A napi és személyenkénti kb. ötezer forintért nemcsak a szobát kapjuk, de jár vele szauna, uszoda, sőt ha olyanra vágynánk, van konditerem is. És mindez nem a világ végén, hanem pár villamosmegállóra a központtól, tisztán, rendezetten, udvarias személyzettel.

Régi alapelvem, hogy akkor vagyunk igazi felfedezők, nemcsak turisták, ha minél inkább az “őslakók” között forgunk. Nem is volt kérdés, hogy tömegközlekedést használunk.

Egy a rengeteg prágai villamos közül. Ez történetesen a hatos. És Skoda.

Prágában a tömegközlekedés egyike a világon a legjobbaknak. Köszönhető ez annak, hogy ők sosem építették le a villamoshálózatukat. A belső kerületekben szinte csak villamos és metró jár (A, B, és C vonal). Nálunk évtizedes hanyagolás után a fonódó programokkal jöttek arra rá, amit a prágaiak nem felejtettek el, tudniillik, villamosvonalakat építeni és karbantartani egyszerű, látványuk a városkép szerves része, ráadásul környezetbarát és gyors közlekedési mód. Vettünk is háromnapos jegyet a híresen jó prágai közösségi járművekre, mindezt ugyancsak telefonon keresztül, még az otthoni ágyunkból. Csak össze ne törjön a telefon. Ráadásul az EU-s oltási igazolványunk is azon van.

Minden flottul ment, el is jutottunk Prágába, ahogy terveztük. Olcsón, és könnyen.

Ahogy terveztünk

Mit tehet az ember, ha csak három napnyi lehetősége van megismerni Prágát? A legfontosabb szerintem, engedje el nyugodtan, hogy sikerülni fog. Ahelyett, hogy másfél méteres bakancslistát körmölne és a teljesítménykényszertől frusztrálná magát, a sok részlet helyett érdemes ilyen esetben a nagy képre koncentrálni. Így tettünk mi is. Kiválasztottam azt a néhány sarkalatos pontot, ahova el szeretnénk jutni, s úgy voltunk vele, belefér, ami belefér, a kevesebb több.

Ahogy volt

Első este kiszabadultunk a városba, természetesen a Vencel-téren kötöttünk ki. Ami rögtön feltűnt, az a tágasság. Illetve üresség. Voltam Prágában többször is, s a város az idő előrehaladtával egyre inkább kommercializálódott, lassacskán velencei méretűre duzzadt az állandóan hullámzó tömeg, ami érthető, mert a város tényleg egyedi, de prágaiként nehéz lehetett elviselni.

Ez a tömeg most eltűnt. Nem volt persze csernobili kihaltság, jöttek-mentek a népek, turisták is, de módjával.

Szóval a Vencel-tér, ami kötelező attrakció, s valahogy eddig úgy alakult, hogy minden alkalommal itt kezdtem a várossal az ismerkedést. Igazán, amikor azt mondjuk, Prága, inkább gondolunk a középkori tornyokra, a Károly-hídra, kőcsipkékre, Viszont ez a tér, melyben az art deco és a modern stílus keretezi a tágasságot, Prága újabb kori történelmét idézi. Persze ennek is középkori eredete van: az ilyen hosszúkás terek általában vásárterek voltak, ahogy ez is. Azóta a házak mind kicserélődtek a tér körül, s funkciója is megváltozott. De ez a nagyvárosias Prága legalább olyan fontos, mint a sok száz éves, ódon város.

Vencel tér, lézengő turistákkal

Itt kiáltották ki az első Csehszlovák Köztársaságot, amelynek évfordulója éppen látogatásunkra esett. És ez a tér, ahol harmincegy éve Václav Havel beszélt a bársonyos forradalom idején az emberekhez, most a cseh kapitalizmus kirakata. És ugyanezen a téren, ahol 1969-ben Jan Palach fiatal diák gyújtotta fel magát, a szovjet megszállás ellen tiltakozva, most tűznyelő fáklyája lobban, gyér közönség előtt.

Méregdrága üzletek, szállodák (néhány sötéten, bezárva várja a pandémia végét), és köztük, legnagyobb csodálkozásunkra thai masszázs. Bömbölő thai slágerek, olyan hangerővel, hogy az szinte fáj. Bent forgalom alig. A masszőrnők egykedvűen nyomogatják telefonjaikat, meg nem szakadnak a munkában, annyi biztos. A thai masszázs nagyon népszerű Prágában, később még rengeteg helyen találkoztunk velük.

A másik, ami lépten-nyomon van: édességbánya. Mindenféle cukorkák, törökméz, gumicukor, nagy hordókban, maga a hely barlangszerűen van kialakítva. A szülők befizetik a gyerekeket, akik bányászhatnak kedvük, meg persze a szülők pénztárcája szerint. Minden bizonnyal fogorvosok szponzorálják, netán működtetik a helyet.

Édességbánya, fogorvosok szponzorálásával

Bár a városban elég nagy a tisztaság, érzékelhetően nagyobb a jólét, de az a kevés koldus, aki mégiscsak van, elég bizarr stílusban koldul. Leborul a földre, homloka az utcát érinti, és így arccal a kövezetnek, mozdulatlanul várja, hogy gyűrött sapkájába adomány kerüljön.

Prágában az ember elmereng azon, milyen szerencsések a csehek, akik megúszták azt, hogy menetrendszerűen lebontsák az országukat. Az óváros középkori épületei, vagy a Károly-híd mind olyan épületek, melyeknek megfelelőt itthon bajosan találni. Romokban, maximum. De itt megmaradt a középkor. Az előbb említett Károly-híd, például 1352 és 1402 között épült. Ha ez túl kevés lenne, a teljes igazság az, hogy ezen a helyen ez már a második kőhíd, elődjét valamikor 1158 és 1172 között építették. Szép teljesítmény, belegondolva, hogy a mi első állandó Duna-hidunk csak 1849-re készült el.

A Károly-híd Európa egyik első kőhídja, történelme, építészete izgalmas olvasmány. Szobrai, ellentétben magával a híddal leginkább barokk stílusúak. Hanem ami most szembetűnt nekem, megint csak a turisták hiánya. Eddig fél-háromnegyed óra volt a szintidő, ami kellett ahhoz, hogy az ember ne csak magát a hidat és a város panorámáját, de az egymás érő árusok és mutatványosok sorát is megnézze. Ezt most elfújták. Az átjutás így jócskán lerövidült, igaz, cserébe el tudtam látni a híd egyik korlátjától a másikig, ami nem sokszor sikerült a covid előtt.

Elkószáltunk a Kisoldalon (prágai "Buda"), és teljesen spontán botlottunk bele a híres Lennon-falba. Mai szemmel talán nem is értjük meg, mit jelenthetett a nyolcvanas évek elnyomott prágai fiatalságának ez a fal, ahol kódolva-kódolatlanul a kommunista rendszer ellen lázadhattak, A fal élő organizmus: folyamatosan festik át, az eredeti Lennon-kép valahol sokezer réteggel a jelenlegi alkotások, graffitik alatt van. Annak idején szokás volt az itt tiltakozó fiatalokat "lennonistának" nevezni, ezt egy mai tizenéves talán nem is érti. Viszont a fal teszi a dolgát, az újabb és újabb rétegek üzennek a mának is.

Lennon fal. Érti, aki érti.

A középkori Prága másik kihagyhatatlan kincse, az Óváros (Staré Mesto) és persze az Óváros tér. Érdekes, hogy pár lépésnyire van a Vencel tértől, mintha csak nyugdíjasbarát módon rendezték volna egymás mellé a fő látványosságokat. Amit mindenki megnéz, és én is mindig megnézek, az az Orloj, egy teljesen megfejthetetlen számlappal rendelkező csillagászati óra, ami 1410 óta működik. Ez önmagában is elképesztő, s ha eltekintünk attól, hogy számlapja a halandók számára leolvashatatlan, mondhatnánk azt is, mutatja az időt. De legalább jelzi. Minden egész órakor jön az attrakció: az óra számlapja mellett álló csontváz megfordít egy homokórát és ez egy kis haranggal harangozni kezd. Az óra felett kinyíló ajtók mögött felvonulnak az apostolok, majd kakaskukorékolás jelzi az idő múlását. Általában már jó negyedóra-tíz perccel az esemény előtt kezd összeverődni a tömeg, mely végül hirtelen feloszlik, amikor a kakas elkukorékolja magát. A megszokott faltól-falig csődület helyett most tíz-húsz ember lézengett, nagyon kellemes volt így, az óra tette a dolgát. A városháza reneszánsz épülete sajnos, bár évszázadokat kibírt, de a huszadik századot már csak részben. Nagyobbik részét tűzvész pusztította el 1945-ben, így le kellett bontani, így csak a megmaradt harmadából következtethetünk az egykori nagyságára.

Engem mindig az érdekelt, hogy a teret uraló Týn-templomot (huszita központ volt) hogy a csudába sikerült úgy körbeépíteni, hogy a bejáratát is csak valami kis sikátor felől lehet megtalálni, mert előtte, szorosan a falára épülve többemeletes házsor áll. Valahogy azt érzem, olyan gazdagok ezek a prágaiak, annyira jól ment a cseheknek, hogy csak szórták a szépséget, mondván, van ott még, ahonnan ez jön.

Týn templom. Elvileg a téren van, de azért csak elé került néhány ház. Balra előtérben az Orloj

És valóban. Ezek a mesebeli ezercsúcsú gótikus tornyok azok, amelyek ikonként megjelennek az ember képzeletében, ha azt mondja valaki: Prága.

Ilyen van még pár a városban, így van a Károly-híd két végében is. Némelyikbe fel is lehet menni, hogy onnan lessünk le a városra. Ezt a programot azonban tériszonyosoknak nem ajánlom. Nemcsak a magasság miatt, hanem az ódon, kopott lépcsők miatt sem, melyek a nem tériszonyos, de ízületi problémákkal küszködők számára is a kihagyandó programok közé sorolják át az ilyen toronymászást.

A régi városházának viszont a tornyát sem kell kihagyni, van már lift is. A megmaradt termeket is meg tudjuk nézni, sőt még az alagsorba is lemehetünk.

Ha körbecsatangoljuk a teret, Husz János emlékművét nem tudjuk kikerülni, ott terpeszkedik a tér közepén. Az én ízlésem szerint kicsit túl is tengi magát, de biztosan volt olyan fontos Husz János, megérdemli a négyzetmétereket.

Óváros tér, Prága

Husz János szobra a prágai Óváros téren

Innen indulnak fiákerek is, akinek kedve és pénze van, bejárhatja a várost vele, de ha én választhatnék, talán érdekesebb lenne oldtimer autókkal kocsikázni. Van olyan is. Azaz szerencsére nem igazi oldtimerekről van szó, csak hasonmásokról. Jól kinéző, műanyag karosszériás elektromos autók, melyek régi korokat idéző külsővel, de huszonegyedik századi környezetkímélő motorokkal furikáznak a kockaköveken.

Fiákerek a prágai Óváros téren

Villanyos ál-oldtimer. Nem füstöl, nem puffog.

A kockakövekről mindenképpen beszélni kell. A városban, nemcsak az óvárosban, de a külsőbb  kerületekben is, nagyon sok utca, járda kockakővel van kirakva. Szép, apró kövek, nem vagyok geológus, de a fehér kövekben apró csillogó kristályok is vannak, melyek elképesztően szikráznak a napfényben. Ez a fajta útburkolat persze sérülékeny is, néhol emiatt kráterek tátonganak.

Festői kráter a Hradzsin felé vezető úton

Holott nem mondhatom, hogy nincs karbantartás: találkoztam utcakövező-karbantartó munkással, aki éppen egy krátert javítgatott, s a bekopogtatott köveket le is fényképezte egy táblával együtt, amire az utcanév volt írva, nyilván dokumentálnia kellett a munkáját. A kockakövek szépek, veszélyesek, óvatosan hát, magasszárú cipő ajánlott. És a szerencse. Nemcsak a kockaköveket javítgatják, de például a csodaszép gázlámpákat is, a várban. Mikor arra sétáltunk, éppen tisztára suvickolták őket.

Kandeláber gondozás

Egy külön napot szántunk a várnak. A Hradzsin, ahogy cseh nyelven nevezik, egyszerre államigazgatási központ és turistalátványosság. Az egész várnegyedbe csak biztonsági beléptető kapun át juthatunk be, fémcucc, kulcsok kipakolása, detektoros kapu, a katonák udvariasak, kifogástalanul beszélnek angolul. Érthető sajnos manapság, hiszen ez a cseh elnök rezidenciája, államfői fogadások színhelye is, ugyanakkor itt van a középkori Prága is, a királyi palotával, főúri palotákkal és a Szent Vitus templommal, ami a cseh királyok koronázótemploma is volt egyben.

A Hradzsin a Szent Vitus templommal szokatlan látószögből

De ami ennél nekem sokkal izgalmasabb, az az építésének időtartama. 1344-ben kezdték építeni, s végül, teljesen csak 1929-ben lett kész. Nem siették el, az biztos.

A Szent Vitus óriási épület, és megint azt érzi az ember, hogy ezeknek a cseheknek tökmindegy, hiába építenek egy csodaszép székesegyházat, beteszik egy szűkös térre, nehogy például a főhomlokzata felől meg tudjuk csodálni. Mintha a nagymamától örökölt faragott komódot, a család becses darabját a fal felé befordítanánk. Persze ez a tékozló gazdagság sikkes, nekem tetszik is, ennél jobban nem is lehetne hivalkodni azzal, ami van.

Ennél távolabbról nem lehetett fotózni, a falig hátráltunk

Okosan oldották meg cseh barátaink a belépőjegyek kérdését: mindenhova és két napig érvényes jegyet lehet venni. Nekünk mondjuk pechünk volt, mert aznap a Szent Vitus délután kettőkor bezárt egy koncert miatt. Szerettük volna a végén megnézni, de így ki kellett hagynunk. Még jó, hogy beugrottunk jegy nélkül az előterébe, de a java lemaradt. Ilyenkor jön az, hogy engedjük el, s élvezzük azt, ami van. Márpedig volt is még sok minden. Például a Királyi Palota tágas termei, a királyi tanácskozóterem és nem utolsósorban az az ablak, ahol a híres második prágai defenesztráció történt, mikor az erősödő katolikus-protestáns (valójában német, illetve cseh párti) ellentétek kiéleződéseként a szervezkedő cseh főurak kihajítottak három császárpártit az ablakon. Ez akkorát szólt, hogy a harmincéves háborúhoz vezetett. Ami viszont a csehekre jellemző: mind a hárman, a tizennyolc méteres magasság ellenére kisebb karcolásokkal megúszták az esetet. Még egy jó kis gyilkolászást sem tudott rendesen megcsinálni Svejk derék népe.

Az óriási termek, hatalmas szobák, szédítő csillárok után jött az igazi csoda: az aranyművesek utcája.

Arany utcácska

A várfalhoz biggyesztett kis házacskákban egészen a huszadik század közepéig éltek családok. Megnézhetünk itt középkori otthont, de láthatunk múlt század eleji enteriőrt, sőt egy korabeli mozit is, ahol szobányi vetítő helyiségben nyikorgó thoneteken ülhetünk, miközben korabeli filmeket vetítenek.

Műhely és lakás egy szobában, tíz négyzetméteren

Jósnő otthona a huszadik század elejéről

1920-as, 30-as évek. Zsebkendőnyi szegénység.

A lakások egy, maximum kettő apró szobácskából állnak, jóformán kinyújtózni sem lehet bennük. S itt egész családok éltek a középkortól a huszadik századig.

Ez volt az utolsó napunk délutánja. A szállodánkba visszavillamosozva nagy kedvünk lett megnézni egy igazi cseh filmet, jobbat nem is választhattunk volna, mint a Sörgyári capricciót. Így volt kerek ez a három prágai nap.

Mindent mindenhol kártyával tudunk vásárolni, pénzt nem is terveztünk váltani. Azonban egy apró kivétel akadt: a nyilvános vécék. Kétezer forintot tehát beváltottunk, igaz így hazahoztunk egy kis koronát-emlékbe.

Költségek, két főre

Vonatjegy: 100 EUR

Szállás, három éjszaka: 90 EUR

72 órás Prága-bérlet: 26 EUR

Belépők:

- a Hradzsin nevezetességeibe (5 helyszín) 17 EUR

- az Óvárosi városháza megtekintése, toronnyal 32 EUR

Epilógus

Bemutatom Mimit. Ő egy óvárosi ajándékboltban él és lakik, közvetlenül az Óváros térre vezető sikátorban. Először olyan nyugodtan szonyókált egy polcon a sok mütyür között, hogy azt csodáltuk, milyen élethű. Másnap már mászkált, polcról le, polcra fel. Szóval Mimi négy éves lesz februárban, remélem, találkozunk még.

Mimi nem eladó


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A háború átírja a nyaralást is: tömegek hagyják ott a görög és török partokat, az új célpontokon az egekben az árak
Az utazási irodák részvényei zuhannak, miközben a kevés megmaradt helyért óriási a verseny. Egy karibi út ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt, a Wizz Air is átcsoportosít.


Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

A Tui, Európa legnagyobb utazásszervezője szerint az utóbbi napokban meredeken nőtt a kereslet a spanyolországi, portugáliai, görögországi és Zöld-foki-szigeteki nyaralások iránt.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

Egy hét alatt 27 százalékkal, 720 fontról 917-re drágult például a London és Antigua és Barbuda közötti legolcsóbb retúrjegy a március utolsó hetére.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.


Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.


Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
5+1 hazai arborétum, amelyet tavasszal mindenképp meg kell látogatnod
Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen.


 

Napsütés, vidám színek, kellemes illatok és hangok – ezekkel tavasszal alig lehet betelni. Ilyenkor nincs is jobb program, mint felfedezni egy hazai arborétumot, ahol testközelből figyelheted meg a természet ébredését. Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen. A Csodásmagyarország.hu olyan arborétumokat ajánl, ahol tavasszal látványos sétát tehetsz, miközben különleges növényeket ismerhetsz meg.

Alcsúti Arborétum

Az Alcsúti Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a hangulatos Csaplári-erdőben található. Az év minden napján látogatható kert az ország egyik legrégebbi, angolpark jellegű arborétuma. Kora tavasszal különösen varázslatos: ilyenkor két és fél hektáron elterülő hóvirágmező borítja be a területet, ami hazánkban egyedülálló látvány.

A mintegy 40 hektáros természetvédelmi területen madárénekkel kísért sétautakon barangolva fedezhetjük fel az egykori főhercegi kertet.

A látogatók egy 540 fajból álló fás növénygyűjteményt csodálhatnak meg: többek között hatalmas platánokat, vasfákat, vérbükköket, jegenyefenyőket és japánakácokat. A kert különlegességei közé tartozik – a kastélyrom mellett – egy 24 törzset nevelő óriástuja és egy 170 éves libanoni cédrus is. Tavasszal nem csak a hóvirágok miatt érdemes ide ellátogatni: áprilisban nárciszok és tulipánok színesítik a parkot, amelyek között sétálva igazán lélekmelengető élményben lehet részünk.

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum – közismertebb nevén Pepi-kert – Magyarország legnagyobb arborétuma: 82 hektáros területen, a Körös egyik hangulatos holtága mellett terül el. A kertet gyönyörű tisztások, hatalmasra nőtt famatuzsálemek és különleges, egzotikus növények teszik igazán változatossá.

Tavasszal különösen látványos a park: áprilisban a magnóliák virágzása borítja színekbe a kertet.

Séta közben számos különleges fafajjal találkozhatunk, például egy 150 éves hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel vagy a kert egyik ikonikus fájával, a mocsárciprussal. Az arborétum számos állatfajnak is otthont ad: a látogatók gyakran találkozhatnak szabadon sétáló pávákkal, harkályokkal, sárgarigókkal, sőt, mókuscsaládokkal is, amely még izgalmasabbá teszi a sétát.

A terület déli részén egy különleges attrakció is várja a látogatókat: a Mini Magyarország makettpark, ahol az ország legismertebb épületeit és hagyományait fedezhetjük fel aprólékosan kidolgozott makettek formájában. A parkban többek között a Budai Vár és az Országház kicsinyített mása is megtekinthető, interaktív elemekkel kiegészítve.

Vácrátóti Botanikus Kert

A fővárostól alig több mint 25 kilométerre fekvő Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert tavasszal különösen üdítő látványt nyújt. Az arborétum Magyarország leggazdagabb növénygyűjteményének helyszíne: több mint 13 ezer növényfajt vonultat fel a kacskaringós utak, tavak és tisztások között. A hatalmas, több mint 150 éves platánok, feketediók, pagodafák és nyugati ostorfák különleges hangulatot teremtenek, miközben 62 madárfaj, 22 halfaj és számos más élőlény talált itt otthonra. Érdemes felkeresni az üvegházi gyűjteményt is, ahol a trópusi növények különleges világába nyerhetünk betekintést.

Tavasszal a kert egyik leglátványosabb attrakciója a tulipánvirágzás.

Az ágyásokban mintegy 40 ezer hagyma bont szirmot, amelyeket a dézsákban nevelt több ezer virág egészít ki, így közel 80 különböző tulipánfajta színesíti a botanikus kertet április végéig. A tulipánokon kívül is bőven akad virágzó látnivaló: nárciszok, fürtös gyöngyikék, magnóliák, júdásfák és bazsarózsák díszítik a kertet. Áprilisban pedig a cseresznyefák virágzása miatt is érdemes visszatérni, amikor a park újabb, látványos arcát mutatja.

Folly Arborétum, Badacsonyörs

A Balaton északi partján, Badacsonyörsön fekvő Folly Arborétumban százéves cédrusok és különleges ciprusok között sétálhatunk, miközben megcsodálhatjuk a mesebeli balatoni panorámát. A több mint 120 éves kert méltán kapta a „Balaton édenkertje” nevet, hiszen növényritkaságai egyedivé és egzotikussá teszik a parkot. Az öt hektáros területen négyszázféle tűlevelű, kétszázféle lombos fa és több ezer tő évelő növény található – kiemelkedő a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjtemény.

Tavasszal a kert új életre kel: virágzó lombkoronák, bokrok és bimbózó növények színesítik a tájat.

Nyílnak a nárciszok és jácintok, a délszaki cserjék és a talajtakaró japán kövérke, miközben a fenyők, borókák, ciprusok és tiszafák is virágoznak. A téli jázmin sövények ilyenkor teljes pompájukban tündökölnek, a mediterrán szamócafa apró harangocskái lassan kinyílnak, és a mogyorófa porzós barkái, valamint a világító sárga virágú varázsmogyoró is látványos élményt nyújtanak.

A kert külön figyelmet fordít a családokra: az alsó részen babakocsival is könnyen bejárhatók a sétautak, és több játszótér várja a gyerekeket. A Folly Arborétum tavasszal ideális pihenőhely: a látogatás során grillterasz és borászat is szolgálja a kikapcsolódást.

Jeli Varázskert Arborétum, Kám

A Vas megyei Kám határában terül el a közel 100 hektáros Jeli Varázskert Arborétum, amely áprilisban nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Ez nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legszebb botanikus kertje, amelynek fő vonzereje a tavaszi virágzáskor pompázó rododendronmező.

A rododendronok rózsaszín, piros és sárga árnyalataikkal varázsolják el a látogatót, miközben a sárga virágok illata még emlékezetesebbé teszi a sétát. Az Áprilisi sétányon haladva havasszépékkel, hangafélékkel és magnóliagyűjteménnyel is találkozhatunk, a kert 15 000 példányt számláló nárciszgyűjteménye tovább gazdagítja az élményt.

A virágok mellett a látogatók hatalmas fenyőgyűjteményt és különleges fafajokat is felfedezhetnek, például atlaszcédrusokat, mamutfenyőket, japánciprusokat, valamint számos díszcserjét. A parkon belül egy lombkoronasétány is várja a vendégeket, ahonnan madártávlatból csodálhatjuk a Varázskert különleges világát.

+1. Gödöllői Arbo-park

A Gödöllő és Isaszeg határában, a Gödöllői dombvidéken fekvő Arbo-park csendes sétautakkal és romantikus ösvényekkel várja a természet szerelmeseit. A több mint százéves arborétum eredetileg kutatási céllal jött létre: a különböző fafajok hazai környezethez való alkalmazkodását figyelték, valamint azt, hogy melyek alkalmasak erdősítési célokra.

A 137 hektáros, állandóan látogatható területen erdei ösvények, tisztások és változatos erdőképek váltakoznak, ahol több száz fafaj – köztük erdei fenyő, kocsányos tölgy, fehér akác és vörösfenyő – alkot természetes hatású erdőtársulásokat.

A Csendösvényen haladva, a Völgyhíd és a Róka-tisztás között kora tavasszal a krókuszok, később az ibolyák, majd az akácvirág illata kíséri a sétánkat. A Csendösvény madárvilága is különleges: vörösbegyek és füzikék hangja tölti meg a levegőt, eltérve a környező erdők megszokott hangulatától.


Link másolása
KÖVESS MINKET: