prcikk: Olcsó, közel van és rengeteg a látnivaló – volt két napunk, kiugrottunk Krakkóba | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Olcsó, közel van és rengeteg a látnivaló – volt két napunk, kiugrottunk Krakkóba



Krakkó belvárosa persze ottani viszonylatban drága, de Budapest belvárosához képest sokkal barátibb az árképzés. Krakkón kívül viszont még ennél is olcsóbb az élet. Mi egy kisebb településen, Radlówban tértünk be a második nap vacsorázni a helyi étterembe. Borravalóval együtt 70 zlotyt fizettünk a kétszemélyes tál + üdítő + desszert kombóért, ami kevesebb, mint 6000 forint.

Krakkó következő előnye, hogy a városban és környékén rengeteg a látnivaló, két napot akkor is simán el tudsz tartalmasan tölteni, ha nincsenek tízezreid belépőkre. Lengyelországban általában nem úgy működik ez, hogy odaérsz egy múzeumba vagy kastélyba, és veszel egy belépőt, hanem minden fel van osztva különböző részekre, így ha nem érdekel az egész (vagy nem akarsz 4-5000 Ft-ot kifizetni egyetlen látnivalóra), akkor elég valamelyik részegységbe belépőt vásárolnod. Ezek a "részbelépők" 5-10 zlotytól kezdődnek és 50-60-ig terjednek. Így a kispénzűeknek is jut valami élmény.

Mi már az odaútra is terveztünk kitérőket. Kora reggel (7-kor) megálltunk Szlovákiában a zólyomi várnál. A múzeum még zárva volt, de már be lehetett menni az udvara, szét lehetett nézni. Lengyelországban pedig – Krakkót egyelőre elkerülve – elmentünk megnézni a Pieskowa Skała kastélyt, ehhez körülbelül 20 kilométert kellett még északra menni. A kastély történetét bemutató kiállítást választottuk. Aki szereti a szép, régi bútorokat, ruhákat, annak ajánlom. Emellett több más kiállítás is megtekinthető, például angol festmények, vagy az európai művészet története. Mi inkább fotózkodtunk még a Herkules bunkója nevű sziklaképződmény előtt, majd visszaültünk a kocsiba, hogy végre bevegyük Krakkót.

Krakkó csodálatosan zöld város. Mindenütt fák, virágok, és rengeteg a park.

Ami még megdöbbentőbb, hogy mind rendben is van tartva, nem csak a növények gondozottak, de nincs minden tele szeméttel, eldobott csikkekkel.

Mivel közmunkásokat nemigen láttunk a két nap alatt, arra kell gondolnom, hogy a lengyelek nem szemetelnek.

Első utunk a várba, a Wawel-dombra vezetett. (Aki nem szeret caplatni, annak ott a villamoshálózat, állítólag a jegy nem drága, de mi nem vettük igénybe. Egyetlen megállót tettünk meg villamoson, és bármennyire szégyen, bevallom, blicceltünk. Sajnos a vár múzeumaiba már nem jutottunk be. Fontos tudni, hogy a legtöbb múzeum 5-ig van nyitva, de 4-kor bezár a kassza. A Wawelben ráadásul szigorúan veszik a látogató-létszámot: ha eladnak bizonyos mennyiségű jegyet, akkor hiába vannak még nyitva, abba az egységbe arra a napra már nem adnak ki többet. Nagyon nem bántuk, mert a látványért önmagában megéri felmenni, a vár nagy, gyönyörű, csodálatos kilátás nyílik a Visztulára, és lehet szelfizni II. János Pál szobrával.

Ezután bevetettük magunkat a történelmi belvárosba. Megint csak olyan hely, ahol az is jól érezheti magát, aki nincs tele pénzzel. A legtöbb templomba például be lehet menni ingyen, és órákat el lehet tölteni, mivel szinte minden sarkon van egy bazilika, vagy legalább egy kolostor. Jártunk a Péter és Pál templomban, ahol esténként koncerteket is tartanak. Sok fontos lengyel személyiség nyugszik a kriptájában, a mi szempontunkból a legfontosabb Sławomir Mrożek.

A főtéren található, híres-neves Posztócsarnok emeletén múzeum működik (lengyel romantikus festők, annyira nem hozott lázba), a földszinten „piac” működik.

De amikor azt írom piac, valójában úgy értem, giccses gagyikat áruló turistacsapda.

Az épület miatt érdemes egyszer végigsétálni rajta, de több szerintem nincs benne. (Ha valaki igazi piacot szeretne látni, annak ajánlom a Stary Kleparzt vagy a Plac Targowy Novi Kleparzt, egyik sincs messze a központtól.) Aki elfáradt, bérelhet konflist vagy kis városnéző buszocskát. Nem fogok minden látnivalót felsorolni, az internet tele van ajánló oldalakkal, akár több napot is el lehet tölteni csak ebben a viszonylag kis városrészben. Itt-ott még a házak udvarára is be lehet menni megcsodálni a szépséges épületeket.

Mivel hajnali 3-kor keltünk, és a lábunkban is benne volt néhány kilométer, viszonylag korán lefeküdtünk, hogy pénteken újult erővel folytassuk a nézelődést. Krakkó Stanisław Lem városa. Van ugyan egy Lemről elnevezett múzeum, a Stanisław Lem Tudományos Kert, de ez csak nevében tiszteleg a nagyszerű sci-fi író előtt. Fel lehetett volna keresni a sírját, de ezt elvetettük. Viszont találtunk egy hatalmas falfestményt, amely Lemnek állít emléket. Kiberiáda (Solaris, Pirx kapitány stb...) rajongóknak kötelező zarándokhely!

A falfestmény megcsodálása után a közeli gyalogos hídon át eljutottunk a régi zsidó városrészbe, a Kazimierzbe. Mindenkinek ajánlom a Stara zsinagógában található múzeumot. Ez a városrész is gyönyörű, még a felújítatlan, romosabb házak is megkapóak, és van itt valami, amit másutt hiába kerestünk: régiségboltok.

Régi dakota bölcsesség, hogy két nap bizony nem három. Eljött a búcsú ideje, de azért a végére még beiktattunk egy kitérőt: Krakkótól keletre mintegy 70 kilométerre található Zalipie. A „festett faluban” a házak jelentős része „virágba borult”. Ennek a hagyománya még a 19. század végére nyúlik vissza: ekkor kezdték az asszonyok virágmotívumokkal díszíteni otthonaikat belülről, majd a díszítőláz átterjedt a külső házfalakra, sőt, a melléképületekre és a kerítésre is.

1948 óta versenyt is tartanak minden évben, amikor kiválasztják a falu legszebb házát.

Pénteken este 7 óra körül indultunk, hajnali 3 körül értünk haza, vagyis majdnem percre pontosan 48 órát töltöttünk távol. Sűrű két nap volt, de megérte. Ami a költségeket illeti, mindennel együtt (tankolást is beleértve) körülbelül 70 ezer forintból kijött. 20 évente egyszer rászánhat az ember ennyit. :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk