Minden, amit tudni kell a mától elérhető uniós oltási igazolásról

Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.

– írta a Ladbible.

Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.

A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.

A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:

„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”

A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.

Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.

Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.

Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:

Orbán Viktor hangsúlyozta, neki Magyarország miniszterelnökeként kötelessége érvényt szerezni a magyar emberek döntésének. Hozzátette:

A kormányfő múlt héten ismét kritikusan nyilatkozott Zelenszkijről, az X-en nyilvánosan is üzent neki az ukrán elnök egyik bejegyzésére reagálva.

Újabb fordulatot vett Alekszej Navalnij két évvel ezelőtti halálának ügye, miután a brit külügyminisztérium február 14-én egy több ország által is támogatott jelentést tett közzé. Ebben az áll, hogy az orosz ellenzéki politikust egy dél-amerikai nyílméregbéka bőréből kivont méreggel gyilkolták meg a börtönében – írta a Blikk. Yvette Cooper brit külügyminiszter ennek nyomán összehangolt válaszintézkedéseket és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását sürgeti.

A közös jelentés szerint a Navalnij szervezetéből kivont mintákban laboratóriumi tesztek mutatták ki a méreganyagot, és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a halálát „nagyon nagy valószínűséggel” ez okozta. Azt ugyanakkor a brit külügyminisztérium nem részletezte, hogy London miként jutott hozzá a néhai politikus szervezetéből származó mintákhoz.

Yvette Cooper a BBC február 15-i politikai magazinműsorában kijelentette, kizárólag az orosz rezsimnek voltak eszközei, indítékai és lehetőségei a méreg alkalmazására. Hozzátette, a nyugati szövetségesek a hidegháború után abban reménykedtek, hogy megszűnik Európa biztonságának fenyegetettsége Oroszország részéről, de ez nem történt meg, az orosz fenyegetettség visszatért, ezért Európának mindig készen kell állnia a válaszlépésekre.

Oroszország londoni nagykövetsége „bizonyítékok nélküli médiahisztériának” minősítette a bejelentést, és közölte, hogy „a bizonyítékok száma zéró”. A diplomáciai képviselet egyúttal megkérdőjelezte a vádak következetességét:

A nagykövetség utalása a novicsokra nem véletlen: a brit hatóságok vizsgálata szerint Oroszország ezzel a katonai idegméreggel próbálta meggyilkolni 2018-ban Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynököt Angliában. Szkripal túlélte a merényletet, de egy brit állampolgár meghalt, miután megtalálta a hamis parfümös fiolában hátrahagyott méreganyagot.

Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.

Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.

A legfőbb ügyész beszélt arról is, miért tér el gyakran a közvélemény ítélete az ügyészség álláspontjától a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben. Szerinte tudomásul kell venni, hogy az ügyészi munka egy komoly szakma, amely hosszú képzést igényel. Teljesen érthetőnek tartja, hogy a közvéleményt foglalkoztatják a felkavaró vagy közszereplőket érintő esetek, de a látásmód nem ugyanaz. „Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll” – magyarázta. Kiemelte, hogy az ügyészséget nem a társadalmi elvárás, hanem a jogszabályok és a bizonyítékok vezérlik. Mint mondta, a sajtóban sokszor csak információfoszlányok vagy valótlanságok jelennek meg, miközben a hatóságok akár több százezer oldalnyi irat alapján döntenek.

Az eljárások elhúzódásával kapcsolatban, példaként említve a másfél éve tartó MNB-ügyet, a legfőbb ügyész elmondta, ez nem magyar jelenség, a legtöbb nyugat-európai országban is gondot okoz az időszerűség. Míg egy egyszerű bolti lopásnál napokon belül ítélet születhet, a közérdeklődésre számot tartó ügyek jellemzően bonyolultak. Az MNB-ügyben a nyomozás felderítési szakaszban van, ahol az ügyészségnek csak törvényességi felügyeleti joga van, irányítási jogköre nincs. Az ügyben eddig hatalmas adatmennyiséget foglaltak le.

– részletezte, hozzátéve, hogy a bonyolult céghálókat és átutalásokat fel kell térképezni, mielőtt a megalapozott gyanút bárkivel szemben közölni lehetne. Szerinte az eddig eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható.

A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban is megszólalt:

A nyomozás jelenlegi állásáról elmondta, bízik benne, hogy tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik a végkifejlet. Jelenleg tizenegy gyanúsított van, de még vannak elvarratlan szálak. Hozzátette, az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a korábbi feljelentések intézésekor a nyomozók követtek-e el bűncselekményt elérő mulasztást.

Nagy Gábor Bálint egyetértett Pálinkás György egykori büntetőbíróval, aki szerint „nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie”. A legfőbb ügyész szerint a vádhatóságnak azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény és az bizonyítható-e.

A Schadl–Völner-ügy lassúságával kapcsolatban megjegyezte, a vádemelés 2022 októberében történt.

– mondta. Szerencsétlennek nevezte, hogy a bíróság döntése értelmében Völner Pál az eljárás alatt is folytathatja ügyvédi tevékenységét, noha az ügyészség a foglalkozástól való eltiltást indítványozta. „A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk” – jelentette ki, majd hozzátette:

A Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyében hozott felmentő ítélettel kapcsolatban elmondta, a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. „Kollégáim úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben nem a jogszabály, hanem a nem megfelelő jogalkalmazás a ludas” – közölte. Felhívta a figyelmet az új típusú, például mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekményekre is, amelyek új jogi szabályozást igényelnek.

A nemzetközi kapcsolatokról szólva kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője is többször eredményesnek értékelte a közös munkát. „Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben” – mondta. Az OLAF ajánlásaira is minden esetben elrendelték a nyomozást, és állítása szerint a hazai vádemelési arány ezekben az ügyekben lényegesen meghaladja az uniós átlagot. „Önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).”

Az ügyészség kommunikációjával kapcsolatban elmondta, általában passzív magatartást tanúsítanak a nyilvánosság felé, mert a legfontosabb szempont a nyomozás eredményessége. „Mert ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek” – fogalmazott.

A látványos kommunikációt igénylő elvárásokra egy hasonlattal reagált. „Ez igaz, de a műtőből sem közvetítik a műtétet.”