UTAZZ
A Rovatból

Miért késnek a repülőgépek?

Miért nem állítanak be tartalék gépet, ha borul a menetrend? Miért emelkednek egyik napról másikra az árak? Elmondjuk.


A nyár lassan a vége felé közeledik, és ezzel a légi utazás egyik csúcsidőszaka is. Biztosan sok mindenki szerzett újabb tapasztalatokat a légitársaságokkal kapcsolatban, jót is, rosszat is. Ez a kis írás szól mindkét csoportnak és célja, hogy kicsit jobban megértsük ezeknek a rendkívül fura cégeknek a viselkedését, és ezúton talán kicsit reálisabbak legyenek elvárásaink velük szemben. Ha ez sikerül, a kellemetlen tapasztalatok egy része is a múlté lehet... Remélem.

Tudom, az írás egyes részei illúziórombolók lesznek, hiszen belegázolunk majd abba a romantikus képbe, ami sokunkban él a mai napig. A légitársaság, a pilóta, az utaskísérő mítosza. Hol vannak már az idők, amikor a repülés csak egyes kiváltságosok közlekedési módja volt, amikor egy-egy repülőútra mindenki az ünneplő ruháját vette fel, és volt olyan légitársaság, amelynek menetrendjében szerepelt az adott járaton adott napon közlekedő gép belső kárpitjának színe, hogy az utasok annak megfelelően tudjanak öltözni.

Ez mind elmúlt: jobb, ha a repülőgépet nem látjuk egzotikusabbnak, mint egy Volán autóbuszt.

Boing 747 London - Bangkok

Tele a kabin, indulhat a távolsági busz – vagyis légibuszjárat

A légitársaság szempontjából a repülőgép nem más, mint egy szerszám, egy üzleti eszköz, amely megfelelően üzemeltetve nyereséget termel. Nem feltétlenül önmagában, hanem az adott cég menetrendjének részeként. Mert a légitársaság legértékesebb vagyona a menetrend, a hálózat, amit az képvisel. A kereskedelmi szakemberek pontosan kidolgozták, mi, hogyan menjen, mikor és hova, és a napi üzemben a légitársaság elsődleges szempontja (a biztonság mellett), hogy ez a gondosan kidolgozott rendszer pontosan működjön. Ha bárhol zökken a gépezet, azt azonnal orvosolni kell, mégpedig úgy, hogy a teljes menetrendi rendszerre gyakorolt hatás minimális legyen. Ezért van az, hogy néha érthetetlen módon törlik a járatunkat vagy késik egy járat minden látható ok nélkül.

Sokszor hallani utasokat morgolódni, mikor késik egy gép és kérdezik, miért nem tud ez a nyavalyás cég beállítani egy tartalék gépet? Miért nincs neki?

repulo5

Tudni kell, egy repülőgép csak akkor termel bevételt, ha a levegőben van. A földön csak költségek vannak. Ma már a legnagyobb cégek sem engedhetik meg maguknak, hogy egy-két tartalék gép álljon valahol, várva arra, hogy esetleg szükség lesz rá. A cél, hogy minden gép a lehető legtöbbet legyen a levegőben, termelje a bevételt.

Hogy lehet ezt elérni? Kézenfekvő, hogy minden egyes gépet naponta a lehető legtöbb járat lerepülésére osztják be. A két járat közötti forduló időt pedig a lehető legrövidebbre kell fogni. Ez utóbbiban az alacsony költséggel dolgozó (csúnya szóval fapados) légitársaságok igazán kiemelkedőek. Az utasok még szállnak ki, miközben az utaskísérők már rendezik az öveket, szedik össze az eldobált holmit. Huszonöt perc kiszállástól beszállásig. Elvben lehetne ennél rövidebb és néha valóban húsz percre dolgoznak, de ez alá nem lehet menni a jelenlegi géptípusokkal. Miért? A leszállásnál felforrósodott fékeknek kellően le kell hűlni, mielőtt újra elindul a gép!

repulo2

Ha egy gép nem kell, megy a sivatagba, nincs tartalék, csak hasznos légijármű

Ha dél felé, vagy délután késik az induló gépünk, szinte biztos, hogy nem akkor van a gond, hanem már jóval korábban volt valami késés és a szorosan egymásra tervezett járatok ezt a késést görgetik maguk előtt. Délutánra már lehet akár három járat is az adott gép háta mögött, és közben nem volt idő a késést ledolgozni. Régen más volt a helyzet: ha a két járat között pár óra volt az állásidő, fél óra késés az érkezőnél eltűnt a szórásban. Huszonöt perc állásidő mellett akár öt perc is komoly késést okozhat a nap hátralevő részében.

Ezt tudva érthetővé válik az is, miért törölnek néha járatot késő délután vagy este. Ha az adott járatra tervezett gép komoly késéssel repüli még a korábbi feladatokat, estére a helyzet reménytelenné válhat. Esetleg bezár az indulási vagy célrepülőtér, lejár a személyzet munkaideje, vagy az adott gép nem ér vissza reggelre, hogy az új napon újra kezdje a menetrendet. Az egész rendszer szempontjából ilyenkor a törlés a legjobb megoldás, még ha az utasok ezzel nem nagyon tudnak azonosulni, akkor is.

repulo4

A légitársaság nem nemzeti jelkép, nem jótékonysági intézmény, hanem kőkemény vállalkozás, amely rendkívüli versenykörülmények között nagyon alacsony nyereségesség mellett próbál részvényeseinek nyereséget termelni.

Mi is a légitársaság terméke? Talán így soha nem gondolunk erre, de a légitársaság a világ egyik legromlandóbb termékét árulja. Ha paradicsomot vagy burgonyát árulna a piacon, sokkal könnyebb helyzetben lenne. Ha ma nem adja el az összes paradicsomot, holnap újra próbálkozhat, és végső esetben még pár nap múlva is van esély, hogy a maradékot eladja, igaz, jócskán engedve az árból.

repulo3

Kevés drágább dolog létezik, mint egy üresen repülő ülés... (fotó: planehunter)

De a légitársaság nem paradicsomot árul, hanem helyeket a repülőgépen. Ezek az ülések nagyon romlandóak! Amit nem sikerül az adott járaton eladni, azonnal megromlik, mihelyt bezárják az ajtót. Azt a helyet arra a járatra soha többé nem lehet eladni. Üresen repül, veszteséget jelent. Mintha naponta pár száz kiló paradicsomot a szemétbe kéne önteni.

Nem csoda hát, hogy a légitársaságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne maradjon üres ülés a gépen. Ennek egyik módja, hogy a járatot igyekeznek olyan időpontban üzemeltetni, amikor a legnagyobb rá a kereslet. Persze ahol több cég versenyez egymással, ez azt eredményezi, hogy mondjuk reggel nyolckor akár 15-20 járat is vetekszik az egyetlen kifutópályáért.

repulo6

Nyilvánvaló, ennyien nem tudnak egyszerre felszállni, és egy részük nap, mint nap késni fog. A titok egyszerű. A nyolc órára hirdetett indulás vonzza az utasokat, akkor is, ha soha nem sikerül azt betartani. Az igazság az, hogy a városok közötti blokkidő az évek során egyre nőtt, hogy az indulási késések az érkezés pontosságát ne rontsák.

Egy Brüsszel–London út ma papíron tovább tart, mint ötven évvel ezelőtt! De a tervezett indulási idő nagyon fontos abból a szempontból is, hogy milyen tervezett érkezési időt lehet hozzárendelni. Ezek a tervezett érkezési idők határozzák meg, hogy a helyfoglaló rendszerek melyik járatokat ismerik el, mint lehetséges csatlakozásokat. A csatlakozásokat biztosító légitársaságoknak életbevágóan fontos, hogy az ő járataikat hozza ki a rendszer, mint elfogadható csatlakozást.

repulo4

A repülőjegyre szakosodott cégek sem mindig találják el a legjobb megoldást. Ezen a reklámgrafikán még a Malév is szerepel...

A másik vonzerő a repülőjegy ára. Ha megnézzük ennek összetételét, megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy 100 euróból jó, ha 30-40 a légitársaságé, a többi mindenféle adóra és díjakra megy el. Ez a rész változik attól függően, hogy melyik repülőtérről indul az ember, hol száll át és hova érkezik. Nem minden repülőtéren azonosak a díjak. Tehát a légitársaság azzal a 30-40 százalékkal játszik, ami neki marad.

Ma már szinte minden cégnek nagyon fejlett hozamszabályozó rendszere van, ami a jegyárat a kereslet alakulása és a piac általános helyzetének függvényében változtatja. A cél kettős: a repülőgép az adott járaton maximális kihasználtsággal repüljön, és az egyes utasok a lehető legmagasabb árat fizessék. Ezért van az, hogy ha megnézzük egy adott légitársaság jegyárat egy adott napra, egyáltalán nem biztos, hogy másnap vagy egy hét múlva ugyanazt az árat látjuk!

repulo7

A rendszert nem lehet kijátszani úgy sem, hogy a jegyet sokkal előbb vagy csak az utolsó pillanatban vesszük meg. Sokszor lehet nagyon olcsó jegyre találni, de a dolog esetleges, és nincsen igazi szabály erre. Sokszor mérgelődnek az utasok, ők miért nem tudtak olyan olcsó jegyet venni, mint a mellettük ülő. Hát ezért. Mindketten a gépen vannak, mindketten megfizették az árat, amit ezek szerint elfogadhatónak találtak. A hozam-szabályozó rendszer jól működött!

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az Indóház oldalát!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk