prcikk: Magyar Levente: Magyarország területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának a területe egyötödét kellene feladnia | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Magyar Levente: Magyarország területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának a területe egyötödét kellene feladnia

A külügyminiszter-helyettes az EU-ról, a migrációról és az orosz–ukrán háborúról beszélt. A beszélgetés során kiemelte a NATO-határok szerepét és a magyar részvételt a balti légtérvédelemben.


Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.

Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.

„Mi egy relatíve kis ország vagyunk, mindösszesen 12 millió magyar él egész Közép-Európában, egy ekkora nemzet pillanatok alatt eltűnhet, ha rossz döntéseket hozunk”

– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”

Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „

A magyar tapasztalat az, hogy magunkra hagyott minket a világ, magunkra hagyott minket a Nyugat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a valós segítség nem volt reális elvárás, mert az „valószínűleg a harmadik világháború kitörését is jelentette volna”.

A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.

Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.

A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,

„Mi nem osztjuk ezeket a nézeteket, de majd a történelem eldönti, hogy kinek volt igaza.”

Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”

Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.

Kiemelte, hogy a Baltikum légtérvédelmét jelenleg magyar vadászgépek látják el, és ezek szálltak fel, amikor orosz gépek a NATO légteréhez közel repültek. Azt mondta, Magyarország részt vesz a NATO védelmében, Ukrajna ugyanakkor nem tag.

„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”

A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.

„Fájdalmas volt? Persze, hogy fájdalmas volt. Most Ukrajnának a területeinek egyötödét kéne feladnia. Nem akarom megmondani, hogy mit csináljon Ukrajna, csak azt mondom, hogy a mi tapasztalataink alapján a béke néha fájdalmas. A kérdés az, hogy mi a fontosabb az ország életképességének a megőrzése, vagy ragaszkodni néhány ezer négyzetkilométerhez”

– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bőröndben érkezett félmilliárd forint Moszkvából az MSZP 2006-os kampányára - állítja Panyi Szabolcs egyik forrása
Az oknyomozó újságíró megosztotta az első részletet orosz befolyásról szóló könyvéből. A pénz állítólag a moszkvai KERKI-épület botrányos eladásának „jutaléka” volt, amelyet a háttérben egy FSZB-tábornok menedzselt, aki később titokban a Fidesszel is felvette a kapcsolatot. A forrás szerint szerint a moszkvai pénz nélkül nem tudták volna legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt.


„Ne haragudjatok, ki kell mennem a reptérre, mert érkezik a pénz Moszkvából” – Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Substack-oldalán megjelent könyvrészlete szerint ezek a szavak egy MSZP-s kampányegyeztetésen hangzottak el a Parlamentben, néhány héttel Vlagyimir Putyin 2006. február 28-i budapesti látogatása előtt.

A megbeszélés egyik, név nélkül nyilatkozó résztvevőjének állítása szerint 500-600 millió forintnak megfelelő amerikai dollár érkezését várták készpénzben, bőröndökben. A pénz a moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség, a KERKI épületének eladásáért kapott „jutalékként” érkezett. Mindeközben a háttérben Vlagyimir Putyin egy FSZB-vezérőrnagyot, Vjacseszlav Usakovot nevezte ki Magyarország informális „helytartójának”.

„Az volt magam számára az erkölcsi felmentés, hogy ha ez kell a győzelemhez, hát akkor ez kell” – idézte fel a megbeszélés résztvevője.

A könyvrészlet szerint az MSZP kampányára szánt pénzért az MFB egyik „intézőembere” ment ki a reptérre. A pénz további sorsáról a forrás már nem tudott beszámolni, de azt elmondta, a készpénzes módszerre kipróbált gyakorlatként hivatkoztak. Az ügyről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt tudatosan nem tájékoztatták, mert a többiek attól tartottak, leállítaná az akciót. A forrás szerint a moszkvai pénz nélkül nem tudták volna legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt.

Az ügylet középpontjában álló Vjacseszlav Usakov az FSZB azon részlegének volt a kulcsfigurája, amelyet a „közel-külföld”, vagyis a volt szovjet tagállamok befolyásolására hoztak létre. Ő lett a magyar-orosz kapcsolatok legfontosabb intézőembere, aki a hivatalos protokollon kívül működött. Veres János, a Gyurcsány-kormány későbbi pénzügyminisztere arról számolt be, hogy Putyin külpolitikai főtanácsadója, Szergej Prihogyko irányította őt Usakovhoz, mondván, a tábornok „egészen az elnökig el tud érni”.

A KERKI-ingatlan eladásából az évtized egyik legnagyobb botránya kerekedett. A magyar állam egy luxemburgi offshore cégnek adta el a leromlott állapotú épületet 23,7 millió dollárért, a vevő pedig rövid időn belül közel ötszörös áron, 109 millió dollárért értékesítette tovább egy orosz minisztériumnak. Az ügylet miatt a sajtó és az ellenzék is hűtlen kezelést gyanított.

Székely Árpád, akit 2005 nyarán neveztek ki moszkvai nagykövetnek, a könyvben elmondta, hogy a vevő offshore háttere miatt gyanút fogott, ezért Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordult. A miniszter megszervezett egy találkozót Moszkvában, ahol jelezte, hogy orosz részről Usakov lesz a fő kapcsolat.

A 2005 novemberi, FSZB-irodában tartott megbeszélésen Usakov és helyettese, Viktor Komogorov mellett a vevő, Viktor Vekszelberg oligarcha cégcsoportjának képviselői vettek részt. Székely határozottan tagadta, hogy a találkozón pénzről vagy jutalékról esett volna szó. „Semmi ilyesmi fel sem merült. Egyébként is, először találkoztunk, ilyen helyzetben pedig ez nem is lett volna életszerű” – tette hozzá.

„Olyan érzés volt, mintha egy polip akarna körbefonni a csápjaival” – idézte fel Gyurcsány egyik akkori munkatársa a találkozást Usakovval.

Usakov annyira rejtve mozgott, hogy a kormány több tagja sem volt tisztában a valódi szerepével. Gyurcsány egyik akkori munkatársa egy „sunyi tekintetű oroszként” emlékezett rá, aki a budapesti orosz nagykövetség munkatársának adta ki magát, és tolakodóan próbált vele kapcsolatot kiépíteni.

A 2010-es kormányváltást követően több, az ügyletben érintett személy ellen büntetőeljárás indult, amely a 2010-es évek közepén az összes vádlott jogerős felmentésével zárult. A Gyurcsány-kormány  tagadta, hogy az ügyletből bármilyen előleg érkezett volna, noha a sajtóban egy 2,5 millió dolláros – akkori árfolyamon mintegy 530 millió forintos – tétel is felmerült, ami összegében közel áll a kampányegyeztetésen említett 500-600 millióhoz.

A könyvrészlet szerint miközben a szocialisták azt hitték, bizalmi viszonyt ápolnak vele, az FSZB főigazgató-helyettese idővel felvette a kapcsolatot legfőbb politikai riválisukkal, a Fidesszel is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az X-en szidják egymást: Orbán Viktor és a lengyel miniszterelnök csúnyán összerúgta a port a Putyin-telefonhívás miatt
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort egy kiszivárgott telefonleirat miatt, ami szerint a magyar kormányfő mindenben felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyinnak. Orbán azzal vágott vissza, hogy kérdőre vonta lengyel kollégája békeerőfeszítéseit.


Nyílt üzengetésbe kezdett a magyar és a lengyel miniszterelnök az X-en, miután a Bloomberg nyilvánosságra hozta Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egy tavaly októberi telefonbeszélgetésének leiratát.

Donald Tusk lengyel kormányfő egy részletet emelt ki a szövegből, majd feltette a kérdést a Fidesszel szövetséges lengyel Jog és Igazságosság elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak és Karol Nawrocki lengyel elnöknek, hogy ők is támogatják-e ebben a magyar miniszterelnököt. (Lengyelország esetében érdemes tudni, hogy a jobboldali populista párt sem oroszbarát).

„Orbán kijelentette Putyinnak, hogy minden kérdésben rendelkezésére áll” – írta Tusk.

Orbán Viktor szintén az X-en reagált a felvetésre.

„Igaz, beszéltem Putyinnal a háború befejezéséről és egy budapesti amerikai-orosz csúcstalálkozó megszervezéséről. Te mit tettél a békéért?” – vágott vissza a magyar miniszterelnök.

A vita alapját egy kedden nyilvánosságra hozott telefonleirat adja, amely szerint Orbán Viktor a tavaly októberi hívásban felajánlotta, hogy „bármilyen módon” kész segíteni Vlagyimir Putyinnak  A beszélgetésben a magyar kormányfő egy budapesti amerikai–orosz csúcstalálkozó megszervezését is felvetette.

A leirat szerint a miniszterelnök egy mesére hivatkozva azt mondta, kész úgy segíteni, mint a „kisegér az oroszlánnak”, amire az orosz elnök a jegyzőkönyv szerint nevetéssel reagált.

A kiszivárgott részletekre a hazai ellenzék is reagált; Dobrev Klára korábban a Facebookon azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy Putyin és Trump is Európa gyengítésére használja őt.

Kettejük vitájának több rétege van. Donald Tusk egyrészt Orbán orosz kapcsolatait használja fel arra, hogy támadja belföldön az ellenzéki Jog és Igazságosságot - mely a Fidesz szövetségese. Másrészt az Európai Unióban eltérő képviselőcsoportok tagjai. Tusk a Fidesz korábbi pártcsaládjának, a konzervatív Európai Néppártnak prominens politikusa, és nem rejti véka alá, hogy párttársát, Magyar Pétert támogatja a vasárnapi országgyűlési választásokon. Orbán pedig a Patrióták Európáért tagja, ami egy Trump-barát, jobboldali képviselőcsoport.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elárulta J.D. Vance, hogy miért jött pont a választás előtt Budapestre
Az alelnök szerint egy külföldi beavatkozási kísérlet miatt volt itt a kampány finisében. Mindazonáltal elmondta, hogy nem szeretné megmondani a magyaroknak, hogy kire szavazzanak.


Interjút adott a kormányközeli Blikknek J. D. Vance amerikai alelnök, aki igazi államférfinek tartja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Az alelnök a lapnak elmondta, szimpátiája a magyar kormányfő iránt nemcsak a hasonló személyes életútjukból fakad, hanem abból is, hogy tetszik neki, ahogy Orbán Viktor vezeti az országot.

Személyes kötődéséről szólva J. D. Vance kifejtette, hogy az általa képviselt Ohióban népes magyar közösség él, de ettől függetlenül is kedveli Magyarországot. „A mostani a második alkalom, hogy Budapesten járok: először még egyszerű állampolgárként voltam itt, mielőtt politizálni kezdtem volna” – mondta, hozzátéve, hogy akkor a második gyermekükkel várandós feleségével járt itt, most pedig a negyedik gyermeküket váró „Second Lady”-ként tért vissza vele.

„A magyarok és az amerikaiak két különböző nép, de nagyon hasonló módon látjuk a világot, és mindig is képesek voltunk együttműködni, és szerintem ez a távoli jövőben is így lesz” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy érez-e sorsközösséget a szintén vidékről származó és nagycsaládos Orbán Viktorral, az alelnök igennel felelt. „Igen, neki és nekem hasonló a személyes hátterünk”

– jelentette ki.

Vance hozzátette, szokott azzal viccelni, hogy a magyar miniszterelnök „amolyan »filozófus-államférfi«, aki sokat foglalkozik a kormányzással kapcsolatos eszmékkel”.

„Úgy gondolom, sokat tanultam tőle”

– mondta Vance, aki szerint a Magyarországon kívül élők ezt talán nem is ismerik fel. Úgy látja, Orbán Viktor az elsők között fogalmazta meg, hogy a politikának a szuverenitásra és a családra kell épülnie. „Pedig ő volt az egyik első ember, aki kiállt, majd azt mondta: »Tudják, a politikánknak a szuverenitásra és a családra kell összpontosítania«” – idézte fel. Vance szerint a határok megvédése és a következő generációba való befektetés eleinte szokatlannak tűnt, de mára az Egyesült Államok mindkét nagy pártja beszél már ezekről.

Az alelnök arról is beszélt, hogy az amerikai családpolitikai intézkedések részben magyar mintára születtek. „Igen, vannak kezdeményezések, például tavaly óta: minden egyes Amerikában születő gyermeknek befektetési számlát adunk, hogy később ennek gyarapodásával számolhasson, és növeltük a gyerekek után járó adókedvezményt is”

– részletezte.

„És ez valahol lenyűgöző: gondoljunk bele, egy 10 milliós ország mutat példát a világ szuperhatalmának”

– tette hozzá.

A közelgő magyar választások amerikai fontosságát J. D. Vance azzal magyarázta, hogy Magyarország precedenst teremtett. Szerinte ez attól függetlenül igaz, hogy valaki egyetért-e Orbán Viktor politikájával, vagy sem. Azt állította, hogy az Európai Unión belüli „bizonyos bürokraták” megpróbálják befolyásolni a magyar választásokat, amit az amerikai elnökkel együtt igazságtalannak tartanak.

„Nem szeretném, hogy a magyar nép egy brüsszeli bürokratára vagy éppen az Egyesült Államok alelnökére hallgasson. Nekik kell meghozniuk a döntést arról, ki vezesse az országukat”

– hangsúlyozta.

Az alelnök szerint éppen az uniós beavatkozási kísérlet miatt van itt a kampány utolsó hetében.

„Nem lennék itt a kampány utolsó hetében, ha az EU-s bürokrácia nem próbálta volna meg eltiporni Magyarországot. Szerintem ez szégyenletes dolog, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie”

– mondta.

Kijelentette, olyan precedenst szeretne teremteni, ahol a magyarok dönthetik el, ki vezeti az országukat. „Szerintem ez egy nagyon fontos elv, és ezért vagyok itt” – zárta gondolatait a témában.

A jövőbeli elnöki ambícióit firtató kérdésre kitérő választ adott. „Az amerikai nép most ezt az alelnöki feladatot adta nekem. A lehető legjobb munkát fogom végezni ebben a pozícióban, aztán majd meglátjuk, mi vár rám ezután” – nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy egyelőre jól érzi magát a pozíciójában, és a megkezdett munkát folytatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Úgy megölelgettem, mint Micimackó a mézes csuprát” – Vasvári Vivien Orbán Viktorral szelfizett
Az influenszer ezt a megjegyzést fűzte a videóhoz, amelyben a kormányfővel fotózkodik, aki szerinte „a világ legjobb és legcukibb miniszterelnöke.” A találkozóra a JD Vance amerikai alelnökkel tartott keddi, budapesti nagygyűlésen került sor.


Vasvári Vivien influenszernek sikerült elcsípnie Orbán Viktort egy közös fotóra a miniszterelnök és JD Vance amerikai alelnök keddi nagygyűlésén.

A találkozóról készült videó tanúsága szerint Vasvári azzal szólította meg a kormányfőt, hogy „majdnem szomszédok vagyunk”, mire Orbán visszakérdezett: „a Cinegében vagy a Kútvölgyin?”. A 24.hu által kiszúrt felvételen látszik, ahogy a miniszterelnök stábjából valaki felajánlja, hogy a szelfi mellett külön fotót is készít róluk.

A videón egy női hang megjegyzi, hogy „nagyon rég próbáljuk már összehozni”, vélhetően a közös képet. Eközben a miniszterelnök azzal tréfálkozott, hogy ha tudta volna, hogy majdnem szomszédok, elment volna locsolkodni.

Vasvári Vivien – akinek Semjén Zsolttal is sikerült fotózkodnia – a videó mellé a következőket írta:

„Lehet, hogy a világ egyik legbefolyásosabb embere, de én úgy megölelgettem, mint Micimackó a kis mézes csuprát, hiszen Ő a világ legjobb és legcukibb miniszterelnöke.”

A jelenet a „magyar–amerikai barátság napja” címmel tartott budapesti rendezvényen történt, ahol Orbán Viktor egy európai „rekonkvisztáról” beszélt.

JD Vance a színpadról felhívta telefonon Donald Trumpot, aki a vonalban méltatta a magyar kormányfőt.

A nagygyűlés előtt a közös sajtótájékoztatón történt egy pillanat, amely szintén nagy figyelmet kapott. Miközben az amerikai alelnök Orbán biztos választási győzelméről beszélt, a miniszterelnök egy sokatmondó mozdulatot tett, jelezve, hogy a végeredmény még nem lefutott.

A miniszterelnök később azzal magyarázta a gesztust, hogy a győzelmet nem lehet előre kijelenteni, az kizárólag a választók döntésén múlik.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: