Bőröndben érkezett félmilliárd forint Moszkvából az MSZP 2006-os kampányára - állítja Panyi Szabolcs egyik forrása
„Ne haragudjatok, ki kell mennem a reptérre, mert érkezik a pénz Moszkvából” – Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Substack-oldalán megjelent könyvrészlete szerint ezek a szavak egy MSZP-s kampányegyeztetésen hangzottak el a Parlamentben, néhány héttel Vlagyimir Putyin 2006. február 28-i budapesti látogatása előtt.
A megbeszélés egyik, név nélkül nyilatkozó résztvevőjének állítása szerint 500-600 millió forintnak megfelelő amerikai dollár érkezését várták készpénzben, bőröndökben. A pénz a moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség, a KERKI épületének eladásáért kapott „jutalékként” érkezett. Mindeközben a háttérben Vlagyimir Putyin egy FSZB-vezérőrnagyot, Vjacseszlav Usakovot nevezte ki Magyarország informális „helytartójának”.
A könyvrészlet szerint az MSZP kampányára szánt pénzért az MFB egyik „intézőembere” ment ki a reptérre. A pénz további sorsáról a forrás már nem tudott beszámolni, de azt elmondta, a készpénzes módszerre kipróbált gyakorlatként hivatkoztak. Az ügyről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt tudatosan nem tájékoztatták, mert a többiek attól tartottak, leállítaná az akciót. A forrás szerint a moszkvai pénz nélkül nem tudták volna legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt.
Az ügylet középpontjában álló Vjacseszlav Usakov az FSZB azon részlegének volt a kulcsfigurája, amelyet a „közel-külföld”, vagyis a volt szovjet tagállamok befolyásolására hoztak létre. Ő lett a magyar-orosz kapcsolatok legfontosabb intézőembere, aki a hivatalos protokollon kívül működött. Veres János, a Gyurcsány-kormány későbbi pénzügyminisztere arról számolt be, hogy Putyin külpolitikai főtanácsadója, Szergej Prihogyko irányította őt Usakovhoz, mondván, a tábornok „egészen az elnökig el tud érni”.
A KERKI-ingatlan eladásából az évtized egyik legnagyobb botránya kerekedett. A magyar állam egy luxemburgi offshore cégnek adta el a leromlott állapotú épületet 23,7 millió dollárért, a vevő pedig rövid időn belül közel ötszörös áron, 109 millió dollárért értékesítette tovább egy orosz minisztériumnak. Az ügylet miatt a sajtó és az ellenzék is hűtlen kezelést gyanított.
Székely Árpád, akit 2005 nyarán neveztek ki moszkvai nagykövetnek, a könyvben elmondta, hogy a vevő offshore háttere miatt gyanút fogott, ezért Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordult. A miniszter megszervezett egy találkozót Moszkvában, ahol jelezte, hogy orosz részről Usakov lesz a fő kapcsolat.
A 2005 novemberi, FSZB-irodában tartott megbeszélésen Usakov és helyettese, Viktor Komogorov mellett a vevő, Viktor Vekszelberg oligarcha cégcsoportjának képviselői vettek részt. Székely határozottan tagadta, hogy a találkozón pénzről vagy jutalékról esett volna szó. „Semmi ilyesmi fel sem merült. Egyébként is, először találkoztunk, ilyen helyzetben pedig ez nem is lett volna életszerű” – tette hozzá.
Usakov annyira rejtve mozgott, hogy a kormány több tagja sem volt tisztában a valódi szerepével. Gyurcsány egyik akkori munkatársa egy „sunyi tekintetű oroszként” emlékezett rá, aki a budapesti orosz nagykövetség munkatársának adta ki magát, és tolakodóan próbált vele kapcsolatot kiépíteni.
A 2010-es kormányváltást követően több, az ügyletben érintett személy ellen büntetőeljárás indult, amely a 2010-es évek közepén az összes vádlott jogerős felmentésével zárult. A Gyurcsány-kormány tagadta, hogy az ügyletből bármilyen előleg érkezett volna, noha a sajtóban egy 2,5 millió dolláros – akkori árfolyamon mintegy 530 millió forintos – tétel is felmerült, ami összegében közel áll a kampányegyeztetésen említett 500-600 millióhoz.
A könyvrészlet szerint miközben a szocialisták azt hitték, bizalmi viszonyt ápolnak vele, az FSZB főigazgató-helyettese idővel felvette a kapcsolatot legfőbb politikai riválisukkal, a Fidesszel is.
