Rákay Philip badacsonyi villaprojektjét az országos főépítész segítette tanácsokkal

Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.

Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.

– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.

Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.

Szerdán Csákberényben elindította Út a győzelembe nevű országjárását Magyar Péter, amellyel a Tisza Párt tudatosan „ráépül” Orbán Viktor meghirdetett DPK-roadshow-jára: ugyanazokon a napokon és ugyanazokban a városokban tartanak majd nyílt, regisztráció nélküli eseményeket – írta a Telex. Az első ilyen „ütközésre” november 15-én Győrben kerülhet sor, ahol a város polgármesterének meghívását elfogadva Magyar élő vitára hívta a miniszterelnököt. Mindeközben a párt a Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit is közzétette.

A bejelentett menetrend szerint a Tisza Párt november 15-én Győrben, 29-én Nyíregyházán, december 6-án Kecskeméten, 13-án Mohácson, 20-án pedig Szegeden lesz jelen. Ezzel szemben a miniszterelnök által meghirdetett DPK-találkozók regisztrációhoz kötöttek és zártkörűek. A Tisza Párt elnöke szerint az ő eseményeiken „jobboldali, baloldali beszélgethet velünk, kérdéseket tehet fel – és választ is kap”.

Magyar Péter a győri vitaajánlat kapcsán Orbán Viktornak azt üzente:

Hosszú távú célként azt jelölte meg, hogy eljutnak mind a 3155 magyar településre, hogy 2026. április 12-ig dolgozva „győztesen haladhassanak át a célvonalon”. A párt nyilvánosságra hozta a Nemzet Hangja online szavazás második fordulójának eredményeit is, eszerint mind az öt kérdésre 90% feletti „igen” válasz érkezett. A résztvevők pontos számát azonban továbbra sem közölték, az ezt firtató kérdésekre Magyar Csákberényben annyit mondott: „Azt tanácsolom a kíváncsi sajtónak, hogy keressék meg az orosz nagykövetet.”

Az országjárás az elmúlt napok adatvédelmi botrányának árnyékában indult el. A kikerült adatokkal kapcsolatban Magyar Péter azt mondta: „Ha már most ilyen aljasságra képes a hatalom, el lehet képzelni, mire lehet majd számítani.” A Tisza Párt célzott támadásról és manipulált adatcsomagról beszél, és a jelöltállítási folyamatot a nemzethangja.hu weboldalra helyezte át. A kormányoldal ezzel szemben súlyos nemzetbiztonsági kockázatról kommunikál, Orbán Viktor pedig azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is eljárást indított.

A mostani, „leghosszabb és legfontosabb” országjárás annyiban tér el az előzőtől, hogy nem minden nap látogatnak el több településre, hanem pár naponta mennek egy-egy helyszínre. A rendezvényeken nemcsak Magyar Péter, hanem a párt politikusai, szakértői, valamint a november 17-én bemutatandó országgyűlési képviselőjelöltek is részt vesznek.

Súlyos botrányt kavart, hogy a Fidesz frakciószóvivője személyesen látogatott el egy tiszás aktivista újpalotai lakásához, miután az állítólag a Tisza Párttól kiszivárgott adatbázisból vélhetően megszerezte a címét – számolt be róla az RTL Híradó. Németh Balázs egy videót is közzétett az akcióról, amelyben a XV. kerületi panelház előtt állva azt mondja: „Az interneten keringő lista szerint ebben a házban is lakik itt a 15. kerületben egy olyan tiszás aktivista, aki gyanútlanul megadta az adatait a Tisza Párt telefonos alkalmazásában.”

A Fidesz-frakció szóvivője azzal indokolta tettét, hogy aggódik az érintettek biztonsága miatt. Korábbi sajtóhírek szerint éppen ő lehet a Fidesz képviselőjelöltje a kerületben a 2026-os országgyűlési választáson.

Az érintett, Lőrincz Nyék burkolt fenyegetésként élte meg a látogatást. A férfi elmondta:

Hozzátette, a videó után rengeteg üzenetet kapott, és az akció pont az ellenkezőjét érte el. „Elképesztően sok, mind támogató üzenetet kaptam, és a szigetünkbe is nagyon sokan jelentkeztek. Volt olyan fideszes ismerősöm is, aki rám írt, hogy számára ez már kiábrándító, tehát ez tényleg nem normális. Szóval teljesen kontraproduktív volt” – fogalmazott.

Remport Ádám, a TASZ jogásza szerint Németh Balázs azzal, hogy a megszerzett adatot arra használta fel, hogy elmenjen az aktivista lakásához és erről posztoljon, maga is bűncselekményt követhetett el. A jogász hangsúlyozta:

A kormányközeli sajtó múlt hétvégén arról írt, hogy a Tisza Világ nevű alkalmazásból akár kétszázezer ember személyes adata, köztük a nevük és lakcímük is felkerült az internetre.

Magyar Péter, a párt elnöke szerint  nem adatszivárgás, hanem adatlopás történt. „És nem egyszer történt, hanem legalább kétszer” – szögezte le Magyar, hozzátéve, hogy egy korábbi, októberi esetet már bejelentettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalhoz (NAIH), és a mostanit is be fogják. Magyar Péter szerint a történtek mögött orosz hekkerek állnak.

A kormány súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az esetet, és nem orosz, hanem ukrán szálat sejtenek a háttérben. Ők ugyanis arra jutottak a kiszivárgott adatok alapján, hogy az adatok Ukrajnába is eljuthattak.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Parlamentben úgy nyilatkozott: „Ez egy alapvető nemzetbiztonsági kérdés. 200 ezer magyar állampolgárról van szó, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.” Orbán Viktor miniszterelnök utasítására külön bizottság alakult az ügy kivizsgálására, és a NAIH is ellenőrzést indított.

Iványi Gábor a Facebookon írt támogatóinak. A lelkész felidézte, hogy sokan vele voltak, amikor megpróbáltak bejutni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központi épületébe a NAV-akció során.

„Többen velem voltatok, amikor ki a létrán, ki a lépcsőn behatoltunk központi épületünkbe, a NAV szemszögéből hívatlan lábalattvalók, így lettünk "csoportosak"” – írta bejegyzésében. „Számomra felemelő volt ez akkor is, és most is az, amikor többen közületek aláírásukkal erősítik meg, hogy nem értenek egyet a főkolompos (én) és társaim bebörtönzésével” – fogalmazott.

Hozzátette: „Szeretném elmondani nektek, hogy akkor is, ha végül ott végzem, ahol a bíráimat mozgósítók helye lenne, akkor is nagy dolog életemben ez az időszak, méltó utolsó szakasza annak.”

Iványi Gábor megköszönte a támogatóitól kapott szeretetet, és így zárta sorait:

Az ügy hátterében a Központi Nyomozó Főügyészség vádemelése áll, amelyet Iványi Gábor és hat másik ember, köztük Gurmai Zita, Donáth Anna, Szél Bernadett és Herényi Károly ellenzéki politikusok ellen nyújtottak be csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt.

A vád a 2022. február 21-én, az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai központjánál lezajlott NAV-akcióhoz kapcsolódik. Az ügyészség szerint a vádlottak a pénzügyőrök felszólítása ellenére próbáltak bejutni az épületbe, miközben a tömeg Iványi Gábort a hivatalos személyek sorfala felé tolta. A csoport vezetőjeként Iványira 5-től 10 évig, míg társaira 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.

A vádlottak tagadják az erőszakot, állításuk szerint csupán az idős lelkészt próbálták védeni a helyszínen.

A konfliktus gyökere a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) évtizedes kálváriája, amely a 2011-es egyházi törvény miatt elvesztette egyházi státuszát. Bár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben jogsértőnek ítélte a magyar állam eljárását, a MET státuszát azóta sem rendezték teljeskörűen. Ez a szervezet szerint súlyos finanszírozási nehézségekhez és rendszeres NAV-eljárásokhoz vezetett, veszélyeztetve az általuk fenntartott szociális és oktatási intézmények működését.