Különös szoborkiállítás várja azokat, akik Dunaújvárosban a folyóparton sétálnak. A városban lévő Acélszobrász Alkotótelepeken készült alkotások szabadtéri elhelyezése először 1975-ben merült fel. A lösztalajra épült településen 1964-ben egy partomlás következett be. A védrendszert ezért egy teraszos parttal támasztották meg. Az 1970-es években egyre jobban tért nyert a természet is, így idális hely lett a sétáló utak mentén az alkotásoknak is.
Így került 58 nagyméretű szobor a vízpartra. A modern építészettel együtt a művészetbe is bevonult a fém és a vas, így a szobrászok is szívesen használták ezt az anyagot. Számtalan technika pl. öntés, kovácsolás, hegesztés állt a rendelkezésükre, és rengeteg formát, alakzatot, méretet tudtak belőle kialakítani.
A dunaújvárosi művésztelepen évtizedek óta foglalkoztak fémszobrokkal. A meghívott alkotók pedig éltek a lehetőséggel - hogy mi mindent álmokdtak és valósítottak meg, azt a Duna-parton meg is nézhetitek.
Különös szoborkiállítás várja azokat, akik Dunaújvárosban a folyóparton sétálnak. A városban lévő Acélszobrász Alkotótelepeken készült alkotások szabadtéri elhelyezése először 1975-ben merült fel. A lösztalajra épült településen 1964-ben egy partomlás következett be. A védrendszert ezért egy teraszos parttal támasztották meg. Az 1970-es években egyre jobban tért nyert a természet is, így idális hely lett a sétáló utak mentén az alkotásoknak is.
Így került 58 nagyméretű szobor a vízpartra. A modern építészettel együtt a művészetbe is bevonult a fém és a vas, így a szobrászok is szívesen használták ezt az anyagot. Számtalan technika pl. öntés, kovácsolás, hegesztés állt a rendelkezésükre, és rengeteg formát, alakzatot, méretet tudtak belőle kialakítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.
A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.
Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.
Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.
Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.
A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.
A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.
A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.
Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.
Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.
Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.
Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.
„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.
A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.
Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.
A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.
A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.
„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.
Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.
A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.
Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.
A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.
Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.
A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.
A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.
Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.
Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.
A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.
A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.
Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.
Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.
Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.
A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.
Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.
Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.
A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.
Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.
Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azt hitted, legális a vadkemping? Egyetlen rossz mozdulat, és jön a bírság
Sokan a 24 órás szabályra hivatkozva vernek sátrat bárhol, teljes nyugalomban. Aztán jön a feketeleves, amikor kiderül, hogy tilosban jártak, és mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.
Egyetlen rossz mozdulat, és a romantikus, csillagfényes sátrazásból tízezres bírság lehet!
Ahogy beköszönt a jó idő, egyre többen vágynak ki a szabadba éjszakázni, de sokan nincsenek tisztában a szigorú szabályokkal. Most megmutatjuk, hogyan kerülheti el a büntetést, és élvezheti a természetet anélkül, hogy kárt tenne benne vagy megszegné a törvényt.
Az alapszabály meglepően hangozhat: állami tulajdonú erdőben bárki sátrat verhet egyetlen éjszakára, vagyis legfeljebb 24 órára, külön engedély nélkül.
A probléma ott kezdődik, hogy a magyar erdők jelentős része éppen védett vagy magánkézben lévő terület.
Nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben és fokozottan védett területeken a vadkempingezés kivétel nélkül tilos. Ha pedig az erdő magántulajdon, minden esetben a tulajdonos előzetes engedélyére van szükség.
Indulás előtt érdemes rászánni pár percet a tervezésre, hogy a kaland ne érjen csúnya véget.
Mielőtt elkezdenél pakolni, nézd meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal online erdőtérképét. Öt perc az egész, de megment egy komoly büntetéstől és attól, hogy véletlenül egy vadászat közepébe sétálj. A térképen pontosan látszik, hogy a kiszemelt terület állami vagy magánkézben van-e, és érinti-e bármilyen természetvédelmi korlátozás.
Ha megvan a legális helyszín, a legfontosabb íratlan szabály, hogy ne hagyjunk nyomot magunk után.
Ez azt jelenti, hogy minden szemetet, még a lebomlónak hitt ételmaradékot is össze kell gyűjteni és elvinni, mert az megzavarhatja a vadállatok életét.
A patakban való tisztálkodásnál felejtsük el a vegyszeres tusfürdőket, és a hangos zenét is hagyjuk otthon, hiszen az nemcsak másokat, de az élővilágot is zavarja.
A legnagyobb felelősség a tűzgyújtással jár. A szabályok be nem tartása katasztrófához vezethet.
Minden esetben ellenőrizni kell a katasztrófavédelem oldalán, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom. Ha nincs, akkor is kizárólag a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet gyújtani, és távozás előtt meg kell győződni arról, hogy a legapróbb parázs is kialudt.
Biztonsági szempontból nem tanácsos egyedül útnak indulni, és mindig olyan helyet érdemes választani, ahol van térerő a telefonon egy esetleges vészhelyzet esetére.
Aki pedig nem akar kockáztatni, számos legális alternatívát találhat: az állami erdőgazdaságok több kijelölt táborhelyet és erdei szállást is fenntartanak, ahol biztonságos és jogszerű körülmények között lehet élvezni a természet közelségét.
Egyetlen rossz mozdulat, és a romantikus, csillagfényes sátrazásból tízezres bírság lehet!
Ahogy beköszönt a jó idő, egyre többen vágynak ki a szabadba éjszakázni, de sokan nincsenek tisztában a szigorú szabályokkal. Most megmutatjuk, hogyan kerülheti el a büntetést, és élvezheti a természetet anélkül, hogy kárt tenne benne vagy megszegné a törvényt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
