UTAZZ
A Rovatból

Ki van a hercegi álarc mögött? A kérdésre egy kiállításon kapunk választ

Schloss Hof 70 hektáron elterülő épületegyüttese, Ausztria legnagyobb kastélyegyüttese napjainkban igazi családbarát hely. Megismerhetjük benne Savoyai Jenő kalandos életét, egy különleges üvegház és egy ikonikus mellény történetét is.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. május 15.



Érdekes titkokat tudhatunk meg Ausztriában, a magyar és szlovák határhoz egyaránt közel fekvő Schloss Hof-i kastélyegyüttes új időszaki kiállításán, amelyet idén a „törökverő” Savoyai Jenő személyének szenteltek. Az apropót pedig az adta, hogy Savoyai, aki a 17. és 18. század fordulóján korának egyik legismertebb és legbefolyásosabb hadvezére, legsikeresebb és leggazdagabb politikusa volt, éppen 300 évvel ezelőtt vásárolta meg a hofi kastélyt, Schloss Hofot, majd egy évvel később az onnan mindössze 3 km-re lévő niederweideni kastélyt.

A párizsi születésű, főnemesi családból származó herceg mindkettőt átépíttette, és más-más stílusban ugyan, de mindkettő köré pazar kertet és parkot varázsolt. Az épületegyüttes felújítása óta a bécsiek és pozsonyiak egyik kedvelt kirándulóhelye, nemcsak szépsége miatt, hanem azért is, mert az év minden szakában változatos programokat kínál.

A paloták szövevényes története önmagában igen érdekes, ezúttal különösen azért, mert az idei kiállítás középpontjában első neves tulajdonosuk, Savoyai Jenő élete és személye áll.

A kiállítás főcíme – Jenő a herceg álarca mögött – két tematikus részt takar. A niederweideni kastélyban összeállított anyag Az építtető és látnok, míg a Schloss Hofban látható folytatás A herceg, mint kapcsolatépítő és gyűjtő alcímet kapta.

Képgaléria: Niederweideni kastély (Fotókért kattint a képre)

A termeket járva rengeteg érdekességet tudhatunk meg, nemcsak a, valljuk be, legtöbbünk által kevéssé ismert Savoyai Jenővel (Eugène de Savoie) kapcsolatban, hanem korának szokásairól, társadalmi viszonyairól is.

Bepillanthatunk például a vadászat, a főúri körökben előszeretettel művelt időtöltés mikéntjébe – egy festmény például azt a különös változatot mutatja, ahogy ez annak idején paravánok használatával zajlott. Aztán a Napkirály, XIV. Lajos udvarának történéseibe, akinek Savoyai édesanyja az ágyasa volt, illetve abba a folyamatba, amely Savoyai felemelkedését, érvényesülését és nyitott, érdeklődő személyiségének kibontakozását illusztrálja.

Csupa-csupa egzotikum

A herceg személyesen közreműködött kastélyai megtervezésében, és mivel meredeken felfelé ívelő katonai pályája és hadvezéri sikerei révén mérhetetlen vagyonra tett szert, semmi sem akadályozta abban, hogy valamennyit kívül-belül pazar, egyedi kivitelben hozza létre. Egymás után vásárolta és építtette a kastélyait – ezek egyike Csepel-szigeti birtokán, Ráckevén jött létre. Előképe is volt mindehhez a „lendülethez”, nem kevesebb, mint a francia király Versailles-i kastélya.

Látható például az a rézkarc, amely Savoyai bécsi palotáját, a Belvedere-t és annak elbontható üvegházát mutatja. Akkoriban már egy üvegház, divatos szóval Orangerie is a luxus csúcsa volt, hát, még ha az olyan, amelynek talajába igazi citrusféléket ültettek! Hogy a növények jól fejlődjenek, nyáron lebontották, majd a tél közeledtével visszaépítették a körülöttük álló üvegszerkezetet. Évről évre, költségeket nem kímélve. Üvegházból a Schloss Hof-i birtokra is jutott, mindjárt kettő – az egyik, amelyikben a legérzékenyebb növényeket helyezték el, padlófűtésű volt.

Ritkaságszámba ment Savoyai hatalmas botanikai gyűjteménye is, amelyben kiemelt helyet kaptak a herceg féltetten őrzött egzotikus növényei. Ennél is nagyobb ámulatot keltett azonban a herceg – ugyancsak Versailles-i mintára – létrehozott saját állatkertje, amely tele volt messze földről származó, egzotikus állatokkal.

Akkoriban 39 féle emlős és 59 féle madárfaj volt közöttük, például oroszlán, puma, tigris és hiéna, de tartottak tarajos sünt, illetve a Schloss Hof udvarában mindmáig látható négyszarvú kecskéket is. Az állatkertet Savoyai halála után Mária Terézia császárné, magyar királynő vásárolta meg, ebből jött létre a világ legrégebbi állatkertje Schönbrunnban.

Bőkezű uralkodók

Savoyai francia létére három osztrák császárt szolgált, akiktől az általa betöltött magas katonai és politikai tisztségekért, állami hivatalok vezetéséért kiemelkedő díjazásban részesült. Ezt tetézték azok a busás jutalmak, amelyeket harctéri érdemeinek köszönhetett. Bevételei 1725 körül 300 000 guldenre rúgtak, ráadásként az uralkodóktól számos épületet és birtokot, földterületet kapott ajándékba. A herceg vagyonának jelentős részét paloták építésébe fektette, amelyek többsége napjainkig fennmaradt.

Az egyik teremben szemléltető asztalok és azokhoz rendelt fali térképek mutatják be a herceg birtokait – így a Csepel-szigetet Ráckevével, illetve Promontort, a mai Budafokot –, valamint a Horvátország területén található béllyei, baranyavári és vörösmartoni kastélyok elhelyezkedését.

Tudtad?

Savoyai Jenő személyét, kiemelkedő tetteit már saját korában nagy elismerés övezte, és máig a Habsburgok államainak legjelesebb hadvezéreként és a hadtörténet egyik lángelméjeként tartják számon.

Lovas szobrát halála után száz évvel a bécsi Hofburgban leplezték le, és lovas szobrot állíttattak tiszteletére a budai Várban is. Ez az, amelyik a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt látható. Kelet felé tájolták – utalva Savoyai török veszély ellen vívott küzdelmeire. Budafok – az egykori Promontor – főtere Savoyai nevét viseli, akárcsak a XI. kerületi Savoyai Park bevásárlóközpont.

Képgaléria: Schloss Hof (Fotókért kattint a képre)

Mecénás és hadvezér

Rendkívül érdekes a kiállítás Schloss Hofban látható folytatása, ahol Savoyai magánéletéről, személyes kapcsolatairól, bizalmas barátairól, valamint határtalan műgyűjtői szenvedélyéről kapunk képet. A kiállított anyag kiemelkedő darabja a Luther kétkötetes Bibliája 1545-ből, valamint egy több száz oldalas világatlasz 1654-ből, amelyet hatszáz holland tudós írt és rajzolt. Az akkori világképet tükrözi, így Magyarország nem Európában, hanem Ázsiában lelhető fel, mivel akkoriban a török birodalom részét alkotta. Egy ilyen atlasz árából (6000 gulden) akkortájt két palotát lehetett venni…

Ebből is kiderül, hogy kivételes ritkaságok alkották Savoyai 15 ezer kötetes, soknyelvű könyvgyűjteményét (Bibliotheca Eugeniana), darabjait a világ különböző részeiből hozatta – ezek napjainkban a mai Osztrák Nemzeti Könyvtár állományát gazdagítják. Bécsben járva megér egy kitérőt tenni, és a Hofburgban felkeresni az osztrák főváros sokak által legszebbnek tartott, valóban lenyűgöző termét, a Prunksaalt, ahol Jenő herceg gyűjteménye is helyet kapott.

A herceg kora egyik legjelentősebb mecénása volt: olasz és francia művészek sokaságát foglalkoztatta, hogy kastélyai méltó összképet nyújtsanak. A sok száz festményből – amelyekből egyedül Schloss Hofba kétszáz került – szobrokból, valamint több ezer rézkarcból álló műkincsgyűjteményből azonban alig maradt meg valami. Mivel a herceg sosem kötött házasságot – ezért is kapta a Vénusz nélküli Mars jelzőt –, pénzéhes örökösei (unokahúga és annak 19 évvel fiatalabb férje) szinte az összes rájuk maradt műkincset pénzzé tették és felélték.

Számos levél tanúskodik viszont arról a kapcsolatrendszerről, amelyet Savoyai kora jelentős gondolkodóival, tudósaival – köztük Voltaire-rel, Rousseauval és Leibniz-cel – alakított ki, lévén, csillapíthatatlan érdeklődést táplált az irodalom és a tudomány újdonságai iránt.

A kiállítás csúcspontja az a páncélmellény, amelyet a törökverő Savoyai – az 1717-es belgrádi csata hőse – viselt. A felületén látható horpadások bizonyítják: alacsony termete ellenére Jenő herceg maga is kivette részét az összecsapásokból.

Így verte a törököt

A kiállítás emléket állít Savoyai Jenő (1663-1736) katonai sikereinek is. A herceg harcolt Bécs felszabadításáért (1683), amiért aranysarkantyút kapott, és ott volt a szentendrei csatában (1684). Buda visszafoglalásakor (1686) kétszer is megsebesült, még a lovát is kilőtték alóla. Belgrád ostroma során (1688) súlyosabban megsebesült a kezén. 1697-ben ő vezette török ellenes erőket a zentai csatában, ahol élete legnagyobb győzelmét aratta. Ezután köttetett meg a karlócai béke (1699), amely véget vetett a török uralomnak a Magyar Királyság területén.

1703-tól Savoyai az udvari haditanács elnöke lett, és aktív részt vállalt a magyar szabadságharc elleni küzdelemben. 1717. augusztus 15-én ismét – és végleg – összecsapott a török erőkkel, amelyekre Belgrádnál megsemmisítő csapást mért.

Csodás kápolna, császári lakosztályok

Az időszaki kiállítás folytatásaként végig sétálhatunk a kastély állandó kiállításának eredeti bútorokkal berendezett termein, így II. József, a „kalapos király” császári lakosztályán, majd a káprázatos barokk kápolnán és a rendezvényhelyszínként használt pompás báltermen. A séta a Mária Terézia számára kialakított lakosztályban ér véget.

A bálteremből és annak teraszáról kivételes látvány tárul az ember szeme elé: a magaslaton álló palotából ellátni Dévény és Pozsony váráig, a Kis-Kárpátok hegyvonulatáig. A császári pompa pedig a palotán kívül, 16 hektáron folytatódik a teraszos, több tízezer virággal, több száz fával és örökzöld növénnyel beültetett, hatalmas szökőkutakkal, mitológiai szobrokkal, sétányokkal és labirintusokkal tagolt, szimmetrikus barokk kertben, amelyet Európa egyik legjelentősebbjeként tartanak számon.

Színes programválaszték

Schloss Hof 70 hektáron elterülő épületegyüttese, Ausztria legnagyobb kastélyegyüttese napjainkban igazi családbarát hely, ahol minden korosztály talál magának való elfoglaltságot. A palotában és a kertben tematikus sétákat tartanak, a gyönyörűen kialakított park ezektől függetlenül, szabadon bejárható. A gyerekeket kézműves foglalkozások, színielőadások, kaland- és vízi játszótér, futóbiciklis ügyességi pálya, pónilovaglás, sétakocsikázás és állatsimogató várja, van étterem, kávézó, gyakran szerveznek vásárokat, ünnepi programokat és koncerteket. Sokan éves bérlettel érkeznek, amelynek ára mindössze annyi, mint két normál belépőjegy ára.

Magyar nyelvű vezetés

A két, eredeti állapotában felújított kastélyban német és szlovák nyelvű tárlatvezetés van. Schloss Hofban van magyar nyelvű vezetés is: minden hónap első vasárnapján, a magyar állami ünnepeken és ünnepnapokon 12 órakor és délután fél 3-kor. Aki más napon érkezik, az a két kiállítást egy-egy gondosan összeállított magyar nyelvű szövegkönyv segítségével tekintheti meg.

A Jenő a herceg álarca mögött című időszaki kiállítás 2025. november 2-ig látogatható. (További tudnivalók: ITT találhatók)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A háború átírja a nyaralást is: tömegek hagyják ott a görög és török partokat, az új célpontokon az egekben az árak
Az utazási irodák részvényei zuhannak, miközben a kevés megmaradt helyért óriási a verseny. Egy karibi út ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt, a Wizz Air is átcsoportosít.


Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

A Tui, Európa legnagyobb utazásszervezője szerint az utóbbi napokban meredeken nőtt a kereslet a spanyolországi, portugáliai, görögországi és Zöld-foki-szigeteki nyaralások iránt.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

Egy hét alatt 27 százalékkal, 720 fontról 917-re drágult például a London és Antigua és Barbuda közötti legolcsóbb retúrjegy a március utolsó hetére.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.


Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.


Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
5+1 hazai arborétum, amelyet tavasszal mindenképp meg kell látogatnod
Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen.


 

Napsütés, vidám színek, kellemes illatok és hangok – ezekkel tavasszal alig lehet betelni. Ilyenkor nincs is jobb program, mint felfedezni egy hazai arborétumot, ahol testközelből figyelheted meg a természet ébredését. Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen. A Csodásmagyarország.hu olyan arborétumokat ajánl, ahol tavasszal látványos sétát tehetsz, miközben különleges növényeket ismerhetsz meg.

Alcsúti Arborétum

Az Alcsúti Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a hangulatos Csaplári-erdőben található. Az év minden napján látogatható kert az ország egyik legrégebbi, angolpark jellegű arborétuma. Kora tavasszal különösen varázslatos: ilyenkor két és fél hektáron elterülő hóvirágmező borítja be a területet, ami hazánkban egyedülálló látvány.

A mintegy 40 hektáros természetvédelmi területen madárénekkel kísért sétautakon barangolva fedezhetjük fel az egykori főhercegi kertet.

A látogatók egy 540 fajból álló fás növénygyűjteményt csodálhatnak meg: többek között hatalmas platánokat, vasfákat, vérbükköket, jegenyefenyőket és japánakácokat. A kert különlegességei közé tartozik – a kastélyrom mellett – egy 24 törzset nevelő óriástuja és egy 170 éves libanoni cédrus is. Tavasszal nem csak a hóvirágok miatt érdemes ide ellátogatni: áprilisban nárciszok és tulipánok színesítik a parkot, amelyek között sétálva igazán lélekmelengető élményben lehet részünk.

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum – közismertebb nevén Pepi-kert – Magyarország legnagyobb arborétuma: 82 hektáros területen, a Körös egyik hangulatos holtága mellett terül el. A kertet gyönyörű tisztások, hatalmasra nőtt famatuzsálemek és különleges, egzotikus növények teszik igazán változatossá.

Tavasszal különösen látványos a park: áprilisban a magnóliák virágzása borítja színekbe a kertet.

Séta közben számos különleges fafajjal találkozhatunk, például egy 150 éves hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel vagy a kert egyik ikonikus fájával, a mocsárciprussal. Az arborétum számos állatfajnak is otthont ad: a látogatók gyakran találkozhatnak szabadon sétáló pávákkal, harkályokkal, sárgarigókkal, sőt, mókuscsaládokkal is, amely még izgalmasabbá teszi a sétát.

A terület déli részén egy különleges attrakció is várja a látogatókat: a Mini Magyarország makettpark, ahol az ország legismertebb épületeit és hagyományait fedezhetjük fel aprólékosan kidolgozott makettek formájában. A parkban többek között a Budai Vár és az Országház kicsinyített mása is megtekinthető, interaktív elemekkel kiegészítve.

Vácrátóti Botanikus Kert

A fővárostól alig több mint 25 kilométerre fekvő Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert tavasszal különösen üdítő látványt nyújt. Az arborétum Magyarország leggazdagabb növénygyűjteményének helyszíne: több mint 13 ezer növényfajt vonultat fel a kacskaringós utak, tavak és tisztások között. A hatalmas, több mint 150 éves platánok, feketediók, pagodafák és nyugati ostorfák különleges hangulatot teremtenek, miközben 62 madárfaj, 22 halfaj és számos más élőlény talált itt otthonra. Érdemes felkeresni az üvegházi gyűjteményt is, ahol a trópusi növények különleges világába nyerhetünk betekintést.

Tavasszal a kert egyik leglátványosabb attrakciója a tulipánvirágzás.

Az ágyásokban mintegy 40 ezer hagyma bont szirmot, amelyeket a dézsákban nevelt több ezer virág egészít ki, így közel 80 különböző tulipánfajta színesíti a botanikus kertet április végéig. A tulipánokon kívül is bőven akad virágzó látnivaló: nárciszok, fürtös gyöngyikék, magnóliák, júdásfák és bazsarózsák díszítik a kertet. Áprilisban pedig a cseresznyefák virágzása miatt is érdemes visszatérni, amikor a park újabb, látványos arcát mutatja.

Folly Arborétum, Badacsonyörs

A Balaton északi partján, Badacsonyörsön fekvő Folly Arborétumban százéves cédrusok és különleges ciprusok között sétálhatunk, miközben megcsodálhatjuk a mesebeli balatoni panorámát. A több mint 120 éves kert méltán kapta a „Balaton édenkertje” nevet, hiszen növényritkaságai egyedivé és egzotikussá teszik a parkot. Az öt hektáros területen négyszázféle tűlevelű, kétszázféle lombos fa és több ezer tő évelő növény található – kiemelkedő a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjtemény.

Tavasszal a kert új életre kel: virágzó lombkoronák, bokrok és bimbózó növények színesítik a tájat.

Nyílnak a nárciszok és jácintok, a délszaki cserjék és a talajtakaró japán kövérke, miközben a fenyők, borókák, ciprusok és tiszafák is virágoznak. A téli jázmin sövények ilyenkor teljes pompájukban tündökölnek, a mediterrán szamócafa apró harangocskái lassan kinyílnak, és a mogyorófa porzós barkái, valamint a világító sárga virágú varázsmogyoró is látványos élményt nyújtanak.

A kert külön figyelmet fordít a családokra: az alsó részen babakocsival is könnyen bejárhatók a sétautak, és több játszótér várja a gyerekeket. A Folly Arborétum tavasszal ideális pihenőhely: a látogatás során grillterasz és borászat is szolgálja a kikapcsolódást.

Jeli Varázskert Arborétum, Kám

A Vas megyei Kám határában terül el a közel 100 hektáros Jeli Varázskert Arborétum, amely áprilisban nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Ez nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legszebb botanikus kertje, amelynek fő vonzereje a tavaszi virágzáskor pompázó rododendronmező.

A rododendronok rózsaszín, piros és sárga árnyalataikkal varázsolják el a látogatót, miközben a sárga virágok illata még emlékezetesebbé teszi a sétát. Az Áprilisi sétányon haladva havasszépékkel, hangafélékkel és magnóliagyűjteménnyel is találkozhatunk, a kert 15 000 példányt számláló nárciszgyűjteménye tovább gazdagítja az élményt.

A virágok mellett a látogatók hatalmas fenyőgyűjteményt és különleges fafajokat is felfedezhetnek, például atlaszcédrusokat, mamutfenyőket, japánciprusokat, valamint számos díszcserjét. A parkon belül egy lombkoronasétány is várja a vendégeket, ahonnan madártávlatból csodálhatjuk a Varázskert különleges világát.

+1. Gödöllői Arbo-park

A Gödöllő és Isaszeg határában, a Gödöllői dombvidéken fekvő Arbo-park csendes sétautakkal és romantikus ösvényekkel várja a természet szerelmeseit. A több mint százéves arborétum eredetileg kutatási céllal jött létre: a különböző fafajok hazai környezethez való alkalmazkodását figyelték, valamint azt, hogy melyek alkalmasak erdősítési célokra.

A 137 hektáros, állandóan látogatható területen erdei ösvények, tisztások és változatos erdőképek váltakoznak, ahol több száz fafaj – köztük erdei fenyő, kocsányos tölgy, fehér akác és vörösfenyő – alkot természetes hatású erdőtársulásokat.

A Csendösvényen haladva, a Völgyhíd és a Róka-tisztás között kora tavasszal a krókuszok, később az ibolyák, majd az akácvirág illata kíséri a sétánkat. A Csendösvény madárvilága is különleges: vörösbegyek és füzikék hangja tölti meg a levegőt, eltérve a környező erdők megszokott hangulatától.


Link másolása
KÖVESS MINKET: