News here
hirdetés

UTAZZ

Kezdő túrázóknak: Kéktúra Budapest felett

Szerencsére ez az etap nemcsak könnyű és rövid, de tartalmas is, és sok szép kilátással kecsegtet.
Forrás: Túraddikt blog - szmo.hu
2021. október 06.


Link másolása

hirdetés
A Túraddikt blogon találhattok: túratippeket, fotós beszámolókat, hasznos és érdekes információkat, kalandokat Közép-Európa erdeiben - ismert és ismeretlen tájain.

Aki aktívan követi a természetjárással kapcsolatos csoportokat Facebookon, annak akkor is ismerősen cseng a "Hűvösvölgy - Rozália téglagyár" páros, ha még ki sem nyitotta az Országos Kéktúra igazolófüzetét. A Budapesten és környékén élők számára ezzel a szakasszal célszerű kezdeni, ha ki akarják próbálni magukat a Kéken. Szerencsére ez az etap nemcsak könnyű és rövid, de tartalmas is és sok szép kilátással kecsegtet.

Egy kedves barátunknál jártunk Budapesten látogatóban, aki hajlandóságot mutatott rá, hogy eljöjjön velünk túrázni, így nem gondolkodtunk sokat: ha már úgyis csináljuk a kéket, csináljuk meg a mindössze 14 kilométer hosszú 14-es szakaszt, ami érinti a remek kilátásáról híres Hármashatár-hegyet is.

Körülbelül egy órányi tömegközlekedés után Hűvösvölgyben találtuk magunkat. A hangulatos, műemléki védettségű villamosmegállóban gyorsan be is mutattuk túrázáshoz egyáltalán nem szokott barátunknak, hogy mennyire ügyetlenül tájékozódunk az épített környezetben, bár pár perc után meglett a Gyermekvasút megállójához, és egyben a napi első pecsétünkhöz vezető út. A Gyermekvasút 11,2 kilométer hosszan kanyarog Széchenyihegytől Hűvösvölgyig a Budai-hegység erdőségében, összekötve számos népszerű kirándulóhelyet. A vasút 1948-ban Úttörővasútként kezdte pályafutását. A teljes, ma is járható útszakasz 1950-ben készült el.

Kicsit elidőztünk az állomáson, elfogyasztva a reggel beszerzett élelmünk egy részét, majd hozzáfogtunk a túra érdemi részéhez. Az Ördögárok kiszáradt medrén átvezető híd után egy kanyargós erdei ösvényre érünk. Megmosolyogtató, hogy a Budai-hegységben milyen simára ki vannak járva a turistautak, míg a Mátraerdő kevésbé frekventált helyszínein előfordul, hogy úgy kell utat vágni a bozótban.

hirdetés

Erdei útszakasz

A 19.-20. század fordulóján a Pannónia Szállót kialakító Glück Frigyesről nevezték el ezt az útszakaszt, aki sokat tett a környék turizmusának fejlesztéséért: 1910-ben a János-hegyi kilátó, 1929-ben pedig az OKT által is érintett Árpád-kilátó építését kezdeményezte.

A tölgyesben kanyargó, enyhén emelkedő ösvény Mátyás király egykori vadaskertjének területén halad el, melyre több földrajzi név és egy emléktábla is emlékeztet. Az emlékmű melletti katonasír pedig Budapest 1945-ös ostromának és a várost védők sikertelen kitörési kísérletének mementója.

Mielőtt azonban odaérnénk, mindenképp sétáljunk ki a Hármashatáhegyi repülőtérre! A sportrepülőtér hatalmas felszállópályája széles, festői panorámát ad a környező dombokra. Népszerű kirándulóhely, tehát magányra nem nagyon szabad számítani, ami egyébként a Kéktúra ezen szakaszának egészére érvényes. És ha már itt járunk, ne hagyjuk ki a 340 méteres Homok-hegy vadvirágoktól pompázó kopár magaslatát sem!

Újra erdőben kanyargunk, erdei sztrádán, széles, simára taposott gyalogos és kerékpáros utakon. A Kecske-hegy sziklás dolomittömbje melletti kiépített ösvényen kőoroszlán áll őrt. Az Oroszlán-szikla két méteres dolomittömbjét Glück Frigyes javaslatára picit meg is faragták, hogy jobban hasonlítson egy oroszlánra. Fejét valamikor a második világháború során zajló harcok során robbanthatták le. Mindenesetre napjainkban is látványos képet mutat a képződmény.

Az Oroszlán-szikla napjainkban

Az Oroszlán-szikla 1926-ban. Forrás

Néhány nagy kanyar és enyhe emelkedő után a Látó-hegy (vagy svábul Gugger-hegy) oldalában terpeszkedő, 1929-ben épített kilátóterasz, az Árpád-kilátó látványa nyűgöz le minket, csakúgy mint az innen Budapestre és a Dunára nyíló, mára már korlátozott kilátás. Jól kivehető Buda vára, az Országház, de a Gellért-hegy is. Ideális pihenőhely ez a Szépvölgybe vezető erdei ereszkedés előtt. Egy kis kitérővel megtekinthetjük az Árpád-kilátói-Zsomboly mindössze 3,5 méter mély aknabarlangocskáját is.

A Szépvölgyben 1935 óta működik az OKT által is érintett Fenyőgyöngye vendéglő, amit a második világháborúban a németek felrobbantottak, az újjáépítés után pedig államosították. Az úttesten átkelve emelkedni kezd az út, és ez a hosszú kaptató egészen a Hármashatár-hegy csúcsáig kísér minket, több mint két kilométeren keresztül emelkedünk kb. 200 métert. Közben többször átkelünk az úttesten is.

Végül megérkezünk a 495 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedő, mészkőből és dolomitból felépülő sasbérc tetejére, mely a Budai-hegység legmeredekebb lejtőjének is otthont ad. Nevét onnan kapta, hogy 1873-ig itt volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa. Változatos domborzatának és sasbércszerű kiemelkedésének köszönhetően nagyon változatos élővilág alakult ki a hegyen. A gyertyános tölgyes mellett a cserszömörcés karsztbokorerdő az uralkodó növénytársulás. A hegy gyepein különleges orchideafélék (többféle bangó), piros kígyószisz, leánykökörcsin, tavaszi hérics, apró nőszirom egyaránt előfordulnak. A hegyen előforduló leggyakoribb nem őshonos növénytársulás a feketefenyves, melyet a 19. század végi kopárfásítás során telepítettek a Budai-hegység erdei termőtalajának rehabilitálása céljából. Mostanra értük el azt a kort, amikor az erdészetek fokozatosan cserélhetik őshonos erdőállományokra ezeket a fenyveseket.

Pecsételni a turistaút melletti kerítésnél és a Hármashatárhegyi Kirándulóközpontnál tudunk.

A fentről nyíló kilátás pedig magáért beszél. A sziklagyepes területeken is csodaszép a panoráma, de az igazán szép kilátást a különleges, nyolcszögletű Guckler Károly kilátóból csodálhatjuk meg. Guckler Károly erdőhivatali vezető volt a 19. és 20. század fordulóján, és sokat tett a terület visszaerdősítéséért. Így illendő volt, hogy a hegycsúcson, egy egykori lövegállás helyén épített kilátót a Pilisi Parkerdő Zrt. róla nevezze el. Fentről a Duna szalagja, a szélesen terpeszkedő főváros, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység és a Börzsöny panorámája tárul a szemünk elé.

A Kirándulóközpont felé haladva feketefenyvesen ereszkedünk lefelé. Érdemes kitérőt tenni balra a térképen is jelzett természetes kilátópontra, ahol a dolomitszikla szirten egy kis magányra is lelhetünk, ha már unjuk a jelzett turistaút zsongását.

Talán az egész túra legnagyobb kihívást jelentő része a Vihar-hegy felé vezető szakasz, ahol igen meredek ereszkedés és emelkedés váltja egymást. A Virágos-nyereg felé közeledve azonban enyhül az út. A nyeregben egy jelzőtáblára erősítve találjuk az OKT bélyegzőt. Továbbhaladva egy hosszú, többnyire erdőben haladó levezető szakaszon érkezünk meg a túra végpontjára, a Rozália Téglagyárhoz. Utolsó bélyegzésünket követően már csak a buszmegállóig kellett elsétálnunk.

Összességében egy nagyon szép és látványos útszakaszról van szó, bár a második fele egy picit eseménytelenül telik - talán éppen ezért érdemes inkább a téglagyár irányából kezdeni a túrát. Mindenesetre nagyon jól éreztük magunkat mindannyian, és várjuk a közös folytatást!

Ha tetszett, amit olvastál és szeretnél még tőbb túrahelyet megismerni, keresd a Túraddikt blogot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés
721 méter hosszú és Budapesttől csak öt órára van a világ leghosszabb gyalogos függőhídja
95 méter magasan kell 721 métert sétálni Csehországban egy 1,2 méter széles folyosón, ahol még visszafordulni sem lehet.

Link másolása

hirdetés

Péntek óta már bárki átsétálhat a világ leghosszabb gyalogos függőhídján, írja a CNN. A Sky Bridge 721 névre keresztelt függőhíd Budapesttől öt, Prágától két és fél óra autóútra található. Az eddigi rekorder nepáli Baglung Parbat gyalogoshídra 154 métert ver rá 721 méteres hosszával.

A Sky Bridge 721-en a felnőttek fejenként 350 koronáért (5400 forint) kelhetnek át, a gyerekek valamivel olcsóbban. Kerekesszékkel és babakocsival azonban nem lehet megtenni a több száz méteres távolságot.

Nem a függőhíd a környék egyetlen látnivalója: Dolní Morava egyébként is kedvelt síterep, itt található Európa második leghosszabb alpesi hullámvasútja, valamint a Sky Walk nevű, távolról csak hatalmas gombolyagnak látszó különleges kilátó a hozzá tartozó csúszdával is.

A frissen átadott függőhíd 95 méterrel van az alatta elnyúló völgy felett.

A hídon a forgalom egyirányú, ami nem is csoda, hiszen mind össze 1,2 méter széles. A bejárathoz felvonóval érkeznek a bátor gyalogosok, majd a másik oldalon egy cseh történelmet részletező erdei ösvényen hagyhatják el a rekordhidat.

Egy osztrák blogger beszámolója szerint egyáltalán nem kell attól tartani, hogy kilengene a híd, semmi ilyesmit nem érzett, miközben átsétált rajta. Cserébe lenyűgöző a kilátás a környező hegyekre, ahogy a mélyben húzódó erdőre is.

hirdetés

A rekorder függőhídról már videó is készült:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
Érkezik a repülőgép, ami egy óra alatt jut el Los Angelesből Tokióba
Hiába utazunk a világ túlsó felére, vacsorára otthon leszünk.

Link másolása

hirdetés

A hustoni Venus Aerospace vállalat a napokban jelentette be, hogy megépítik a repülőgépet, ami bárhová elszállítja utasait a világon, sőt még vacsorára is időben hazaviszi őket – írja a Study Finds.

A cég azt állítja, hogy Mach 9 típusú hiperszonikus repülőgépük mindössze egy óra alatt lesz képes megtenni akár a Los Angeles-Tokió repülőutat is.

Az első, Stargazer névre keresztelt tervet az arkansas-i Bentonville-ben mutatták be, ahol azt is elárulták, hogy a Venus járműmérnöki csapata a cég 2020-as alapítása óta dolgozik a gépen, amihez 1 millió dollár összegű állami támogatást is kaptak.

VIDEÓ: A repülőről

A világ első űrrepülője hiperszonikus sebességgel fog majd repülni a légkör peremén – fogalmazott a Venus szóvivője, aki azt is elmondta, hogy a céljuk egy zéró kibocsátással járó következő generációs rakétahajtómű, az innovatív repülőgépforma és a lehető legjobb hűtőrendszer megalkotása, aminek segítségével a gép fel tud szállni a gép az űrkikötőkből.

A veterán űrhajósokból és katonákból, valamint kutatókból és fejlesztőkből álló csapat már megtervezte és megépítette a gép motorját, ráadásul kulcsfontosságú kísérleteket is végrehajtott hiperszonikus szélcsatornákban.

Tesztelték a hajtóműveket is, nemrég pedig elindítottak egy földi tesztet is a houstoni űrkikötőben.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
5 varázslatos látnivaló az ország legészakibb csücskéből: irány a Zemplén!
A természet szinte az ölünkbe pottyan, lábunk alatt gyógynövények, tőlünk simogatható távolságra mókusok és a múlt-jelen tapintható egybefonódása. Mutatjuk a kedvenc látnivalóinkat.

Link másolása

hirdetés

Barangoljuk be együtt a Zemplént és Abaúj térségét együtt! Olyan élményeket kapunk cserébe, amelyekre talán nem is számítottunk. Itt van például rögtön egyfajta megfoghatatlan nyugalom érzet, amely észrevétlenül kúszik a bőrünk alá és majdhogynem kényszerít bennünket arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapok fásultságából. A természet szinte az ölünkbe pottyan, lábunk alatt gyógynövények, tőlünk simogatható távolságra mókusok és a múlt-jelen tapintható egybefonódása.

Májusban volt szerencsénk óriásit kirándulni ebben a felfedezésre váró régióban, megmutatjuk a kedvenc látnivalóinkat.

Boldogkő vára

1280-ra datálják a vár keletkezését, a környék akkortájt épp a tatárjárást követően eszmél. Még sehol sincsenek törökök, labancok, de a vár felépül egy sziklaszirten, hogy még több, mint 700 évvel később is megálljt parancsoljon az arra járóknak. Szapolyai, Péchy, Rákóczi, Zichy - csak egy pár család, amely birtokolta a várat. 1701-ben a császáriak szinte porig rombolták. Elmondható, hogy a teljes magyar történelem lenyomata olvasható a vár históriájában. amely immár állami tulajdonban van. Mai, felújított állapota a 2009-ben történt helyreállításnak köszönhető.

Ezek a tények, a többi viszont már az érzelmek hada, amely szinte megtámadja az embert, amint először megpillantja Boldogkő várát. Mert annyira aranyos jelenség, miközben tekintélyt parancsoló és azt súgja: itt vagyok, figyelek. Számtalan középkori várral a hátam mögött elmondhatom, hogy talán Boldogkő vára a kedvenc, amelyet mindenkinek látnia kell. A képek önmagukért beszélnek.

hirdetés

Gönc, Huszita-ház

A rejtélyek tájháza Magyarország legészakibb városában, Göncön az úgynevezett Huszita-ház. Soha nem bizonyított legenda szerint az épületet közel 600 éve a husziták építették és lakták, de a hivatalosan elfogadott álláspont azt mondja, a Huszita-ház legfeljebb 300 éves.

Az erődszerű lakóházban paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, amely három egységből áll. Az úgynevezett "tiszta szoba" az utcafrontra néz, nagy becsben és tisztaságban tartott helyiség, ahová a háziak nagyon ritkán léptek be. Az élet ugyanis az aprócska konyhában és a kisszobában zajlott.

Ne hagyd ki a ház alatt húzódó pincét, ha elég bátor vagy! Csak egy kicsit kísérteties, ugyanis a pincejáratok egészen a telek végéig elvezetnek, elágazásokkal a szomszédos pincékbe.

Vizsolyi Biblia Látogatóközpont

Csak úgy cikáznak körülötted az évszázadok Vizsolyon. Amikor belépsz a 13. század elején épült református templom közel kétméteres falvastagságú ajtaján és azt számolgatod, hogy annak már idestova tényleg 800 éve, hogy itt templom épült, óhatatlanul arra gondolsz, mi mindent éltek meg a néma falak. Majd meglátod a Károli Gáspár által készített Bibliát, amely 1590-ben készült el. 2412 lap, közel 6 kilogramm súlyú. A bibliát nézve már átrobogtunk pár évszázadot, amikor a helyi idegenvezető átirányítja a turistákat a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontba és a Mantskovits Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumba. A modernizált múzeum ugyanis maga a 21. század.

Interaktív üvegpadlóval, érintőképernyős számítógépen lapozgatható bibliával máris a jelenben érzi magát az ember, de csak egy rövid ideig. Védősapka és kötény kerül a látogatóra, hogy kipróbálhassa a tizenhatodik századi könyvnyomtatást. Óriási élmény, ráadásul a művedet magaddal is viheted!

Vizsoly, Mézmúzeum

Maradjunk Vizsolyban - a falu szélén ugyanis az ország első mézmúzeumát látogathatod meg. Mézes Gergő, avagy Molnár Gergely méhész mindenki számára érthetővé teszi a méhek világát. Rádöbbenhetünk, hogy a méhészet az a tevékenység, amelyet évszázadok alatt megkomponáltan, ugyanúgy végez az ember - miközben itt a méhek a kollégák és a főnökök.

A múzeum mellett apiterápiás (apiterápia a méhek által előállított anyagok ősi, gyógyító célú felhasználása) központ is található a szorgos népség lakta telken. A legizgalmasabb épület az úgynevezett Zümi-ház, amelynek talapzatában egymillió dolgos méhecske zümmög. Te pedig jól megtisztítod a tüdődet, ráadásul a zümmögéstől kidobálhatsz mindent, ami stresszfaktort jelent a számodra.

Regéci vár

Regéc és Mogyoróska között 639 méteres magaslaton húzódik a 13. században épült regéci vár. I. Lipót császár ezt a várat sem kímélte, ahogyan tette azt Boldogkő várával is. A regéci várat a császári csapatok 1686-ban rombolták szét, ezt követően évszázadokon át csak a romok álltak a magaslaton.

Az elmúlt több, mint harminc évben Regéc község önkormányzata úgy határozott, ezt a műemléket történelmi és kulturális örökségünk részeként kell megmutatni az utókornak. Több lépcsőben zajlik a vár rekonstrukciója és mára elmondható: itt már vár áll, nem csupán kőhalom.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés
Kicsinálta Balit a Covid: így vészelték át a járványt a szigeten, ahol szinte mindenki a turizmusból él
Kirschner Péter közel két évtizede jár vissza az Indonéziához tartozó szigetre, melynek lakói különösen megszenvedték az elmúlt két évet. A járvány kitörése óta most tudott először odautazni, tapasztalatairól mesélt.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. május 16.


Link másolása

hirdetés

Sokan földi paradicsomként tekintenek a Délkelet-Ázsiában található Bali szigetére, ahová 2019-ben még több mint 6 millió látogató érkezett, tavaly viszont teljesen földbe állt a turizmus.

Az elsősorban zenészként és producerként ismert Kirschner Péter (Bródy János, Müller Péter Sziámi és Ónodi Eszter zenekarának gitárosa) hosszú évek óta visszatérő vendég a szigeten, a Covid miatt azonban két és fél évet ki kellett hagynia. A napokban tért haza kéthetes útjáról, ennek apropóján beszélgettünk vele.

– Mikor és hogy indult a kötődésed Balihoz?

– A harmadik világba való utazgatásaimat Kelet-Afrikával kezdtem, ezt követte Indonézia egy másik szigete, Jáva, utána pedig a vele szomszédos Bali. Először 2004-ben jártam ott, onnantól két évvel ezelőttig pedig legalább 25, de talán még ennél is több alkalommal. Nem túlzás, hogy a második otthonomként tekintek rá. Az egyik ok a vállalkozásom, az ázsiai és kelet-afrikai kézműves termékeket importáló Cserépváros üzlethálózat volt, innen is rendszeresen szerzek be árut.

De ez a dolog kétirányú: egyrészt a vállalkozásomnak köszönhetően utazhatok, másrészt az utazásoknak köszönhetően vállalkozhatok. Tipikusan igaz rá a „kellemest a hasznossal” mondás, hiszen valószínűleg rossz érzésem lenne attól, ha csak úgy utazgatnék és szórnám a pénzt a vakvilágba.

Így viszont, hogy gyakorlatilag megtermelik a költségüket ezek az utak, már rendben van a lelkivilágom.

hirdetés

– Mi szerinted a sziget legnagyobb vonzereje? Mivel tűnik ki Indonézián belül?

– A balinézek is gyakran kérdezik tőlem, hogy mi tetszik nekem annyira ebben... (nevet) Persze érthető, hisz nekik a sziget a mindennapi életüket jelenti. Indonézia rendkívül sokszínű: bár hivatalosan egyetlen ország, de nagyjából 5000 kilométer széles, és rengeteg sziget alkotja. Ezek mindegyike más egy kicsit, sőt sok esetben (ilyen például Celebesz, Flores) egy szigeten belül is tudsz találni több különböző kultúrát egymás közvetlen közelében.

Az viszont mindegyikükre igaz, hogy nagyon figyelmesek és barátságosak. Bárhová mész az országon belül, biztosan jó élményben lesz részed, szemben mondjuk Afrikával, aminek egyes részei azért veszélyesek, vagy Indiával, ahol ugyan sok szép hely van, de rettenetesen koszos és zajos, az emberek viselkedése pedig gyakran negligáló, például simán fellöknek az utcán.

Ami Balit illeti: az itteni kultúra egészen mély, zenében, táncban és képzőművészetben egyaránt, különös tekintettel a faragásokra. Több ezer éven át fejlődött és ma is virágzik, ráadásul nagyon erősen áthatja az a fajta mindennapi vallásosság – a szó pozitív értelmében –, amit európaiként el se tudunk képzelni.

Az a szerencse ért, hogy a szállásadóim meghívására részt vehettem egy nagy temetési ceremónián, legalábbis annak egy részén. Ezek a szertartások arrafelé akár egy hétig is eltarthatnak, és alapvetően vidám események, óriási élmény volt közelről megtapasztalni. Fontos templomok turisták elől elzárt részeibe is eljutottam most ugyanígy, ami szintén fantasztikus élmény volt.

– Hogyan érintette a járvány a helyieket?

– Balin kis túlzással mindenki, minimum a lakosság 90 százaléka a turizmusból él, szóval kijelenthető, hogy brutálisan súlyos csapás érte őket. Lényegében a sziget egész gazdasága a turisták igényeinek kiszolgálására épül, a rizstermesztéstől a baromfitenyésztésig. Az állandó lakosság bő 4 millió fő, ehhez képest 2019-ben még 6 millió turista érkezett ide. Tehát a teljes fogyasztás több mint felét ők generálták, különösen azt is figyelembe véve, hogy a fizetőképességük a sokszorosa a helyiekének. A járvány kitörése óta viszont gyakorlatilag le volt zárva a sziget, sokáig a repülőtér sem működött egyáltalán. Amennyire látom, ez teljesen lenullázott mindenkit: több olyan emberrel beszéltem, akik most kénytelenek vizet árulni az utcán, a korábbi bevételeik töredékéért.

Azt a visszaesést, ami Magyarországot érte a Covid miatt, az ő esetükben nyugodtan meg lehet szorozni tízzel. Nem túlzás, hogy megállt az élet. Most már egy fokkal jobb a helyzet, de az ideálistól még nagyon messze van, a turisták által leginkább kedvelt helyek olyanok, mintha szellemvárosok lennének.

A sétálóutcák rengeteg üzlete és étterme közül jó, ha 1-2 kinyitott, a vendégházban, ahol mindig lakni szoktam, most én voltam az egyetlen lakó. Ami látszik, hogy a megszokott ázsiai turisták még nem tértek vissza – nem csoda, hiszen Kínában most is komoly lezárások vannak, de japánokat és koreaiakat se láttam –, az oroszok viszont érezhetően felülreprezentáltak voltak. Ez szintén érthető, a világpolitikai helyzet miatt ők Európa felé most nem nagyon tudnak menni turistáskodni.

– Tartottad a kapcsolatot az ottani ismerőseiddel az elmúlt időszakban, tudtál nekik segíteni valahogy?

– Persze, ma már ott is mindenkinek van mobiltelefonja és aktívan használják az internetet is, a kapcsolattartással így nem volt probléma. A vállalkozásomnak pedig az összes nehézség ellenére módjában állt segíteni őket megrendelésekkel, amiért hihetetlenül hálásak voltak, hiszen helyi bevételek híján csak azoknak maradt esélye a túlélésre, akik exportálni tudtak külföldre. Persze a távolból jóval körülményesebb volt üzletet kötni, mint személyesen, de a hosszú évek ismeretségének hála kölcsönös bizalom alakult ki közöttünk, így sem ők, sem én nem féltünk belemenni.

– Milyen volt visszatérni két és fél év után?

– Egyszerre fantasztikus és nagyon szomorú. Egyrészt annyira erős a hely szelleme, olyan mély nyomot hagy az emberben a helyiek viselkedése és vendégszeretete, hogy fejben még a napokkal a hazaérkezésem után is ott voltam.

Másrészt szívfacsaró volt látni a rengeteg bezárt, megszűnt, csődbe ment helyet, amely így legalább annyira idegen volt, mint amennyire ismerős. Összességében nagyon vegyes érzésekkel jöttem el, abszolút átéreztem, milyen kemény időszak van mögöttük.

– Mit gondolsz, mennyi időre lesz még szükség a kilábaláshoz?

– Ez nagyban függ a turisták számától. A balinéz emberek egyébként nem olyanok, mint a magyarok, egyáltalán nem szeretnek panaszkodni. Inkább úgy állnak hozzá, hogy ha a maguk részéről mindent megtettek a helyzetük jobbra fordulásáért, onnantól inkább már csak bizakodnak. Ez a lelki része, anyagilag pedig fogalmam sincs, hiszen óriási bevételtől estek el.

– Számíthatnak-e drágulásra az odalátogatók?

– Ez a kérdés felmerült itthoni barátaim részéről is, akik az indonéz gazdasággal foglalkoznak egy kereskedelmi központ élén. Nekik azt feleltem, hogy nyilván szeretnék behozni a kiesett bevételt, de a kínálat elsősorban a keresleten múlik majd. Ha fokozatosan emelkedik majd a látogatószám, valószínűleg nem emelnek drasztikusan az árakon, jelenleg még semmi különbséget nem érzékeltem a járvány előtti szinthez képest. Ha viszont átmenet nélkül elkezdenek ömleni a turisták – amit egyébként kívánok a helyieknek, hiszen megérdemlik –, azt biztosan az árszínvonal is követi majd.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: