HÍREK
A Rovatból

Ketrecbe zárva haldokolnak sérült gyerekek szerbiai gyermekotthonokban

Egy emberijogi szervezet jelenése szerint a sérült fiatalokat néhol embertelen körülmények között, megfelelő orvosi ellátás nélkül tartják, a hatóságok pedig szinte semmit nem tesznek ez ellen.


Napokon át, ketrecekbe zárva, görcsök és fájdalmak között haldokolnak a fejlődési rendellenességben szenvedő, szülők nélküli gyerekek és fiatalok - írja a Szabad Magyar Szó című vajdasági hírportál a Szerbia elfeledett gyermekei (Zaboravljena deca Srbije) című jelentés alapján. Ezt egy Értelmi fogyatékosok jogait védő kezdeményezés (MDRI) nevű szervezet tett közzé egy alapos kutatómunkát követően.

Munkatársaik nyolc intézményben is vizsgálódtak, és kiderült:

a jelentés szerint a nyolc intézmény közül mindössze egy működése nevezhető pozitívnak, a többiben pedig katasztrofális állapotok uralkodnak.

Az MDRI egyébként az elmúlt évek során többször jelezte Szerbia kormánya felé, hogy az intézményekben rossz körülmények uralkodnak, a bent lakó gyerekeket zaklatják és elhanyagolják, ám az illetékesek gyakorlatilag semmit nem tettek az ügyben.

Arra az intézményre például, amely a jelentésben a 6-os sorszámot kapta, a vizelet, izzadság és ürülékszag mellett a piszkos ágynemű volt a jellemző.

A dokumentum szerint az otthonok lakóinak a 80 százaléka küzd fejlődési rendellenességgel, ahová a gyerekek egészen kiskorukban kerülnek be, és jellemzően akkor hagyják el az intézményt, amikor meghalnak.

Egy másik intézményben a szervezet munkatársai 100 olyan gyereket találtak, akik cerebrális bénulásban szenvednek, és emiatt egész nap magas rácsokkal körbevett fémágyakon, azaz gyakorlatilag ketrecben fekszenek.

A Szerbia elfeledett gyermekei című jelentés szerint ezek a gyerekek szó szerint fokozatosan haldokolnak, mert élelmet ugyan kapnak bizonyos mennyiségben, viszont esetükben még a szükséges minimális mozgásmennyiségről sem lehet beszélni. Közülük soknak görcsösek és vékonyak a végtagjaik, ami a rehabilitáció és testmozgás hiányának, valamint az elhanyagoltságnak a következménye - írja a portál.

A kutatás során bizonyos gyermekotthonokban olyan lakókat is láttak, akiknek a koponyájukban felszaporodott a cerebrospinális folyadék, amit gondos orvosi ellátás mellett könnyen lehetne kezelni, a fiatalok pedig gondtalan életet élhetnének, az ellátás elmulasztása miatt azonban komoly szenvedés és várhatóan korai halál vár rájuk. A jelentés leírja, hogy az ilyen esetekben konzílium dönt, de a műtétet általában túl kockázatosnak szokták tartani.

Egy másik, női intézményben arról számoltak be, hogy az ott élőknek az önkéntesség feltételezése mellett engedélyezettek a partneri kapcsolatok, de gyakran kényszervédekezésre kényszerítik őket, az otthonban lakó nők felénél méhspirált helyeztek fel, egy részüknek pedig a tudtukon kívül adnak fogamzásgátló tablettákat.

Az efféle módszerekkel leplezik az esetleges erőszakot, vagy szexuális zaklatást. A személyzet is megerősítette, hogy a kényszervédekezés és az abortusz továbbra is bevett gyakorlat

- mondta el a vizsgálatot végzőknek az egyik intézményi dolgozó.

A Szerbia elfeledett gyermekei jelentés egy pozitív példára is rávilágít. A kutatás során az egyik gyermekotthonban azt tapasztalták, hogy az ott dolgozók valóban azon fáradoznak, hogy segítsék az otthonokban lakókat és azok családtagjait, azonban a megfelelő állami támogatás hiányában nem tudják megvalósítani azt a törekvést, hogy ezek a gyerekek elhagyva az intézetet visszatérjenek a családjukhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.


Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.

Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.

Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.

A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.

A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.

A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.

A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.

A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.

A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.

A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.

A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.

A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.

A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.

A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.

A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.


Újabb nagy név távozott a 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságából:

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.

A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.

A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.

Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.

Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.

„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.

Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.

A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.

ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.


Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy

a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.

Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.

Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.

A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.

A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.

A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.A brutális utcai támadásról Pető Péter maga számolt be a 24.hu-n.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.


„Egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben”

– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.

Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.

„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.

Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a

Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.

Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy

az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.

Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.

A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.

A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.

Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.

A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk