hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Gépcsodák, csillék, bányaakna, szabadulós játék - időutazós kiállítás az Oroszlányi Bányászati Gyűjteményben

Hogy került a szén a felszínre, hogyan mentettek baj esetén a bányában, milyen hangok hallatszottak a föld alatt? Ezek is kiderülnek a bezárt XX. akna segítéségével.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. május 21.


Link másolása

hirdetés

Mintha egy időgép repítené el a látogatót, olyan a hangulata az Oroszlányban látható Bányászati Múzeumnak. Néhány berendezés pedig akár egy fantasztikus film főszereplője is lehetne. Az itt látható kiállítás egy olyan korba és egy olyan szakma rejtelmeibe kalauzol el, amelyekről legtöbben csak a történelemkönyvekben olvashattunk. Az ipari skanzen Oroszlány külterületén, a majki kamalduli remeteség közelében, egy kisebb erdőség szélén található.

Az Oroszlányi Bányászati Gyűjtemény a helyi szénbányászatot mutatja meg. A valaha fontos szerepe játszó XX. akna mára Oroszlány egyik legismertebb turisztikai attrakciójává vált.

A múltidéző múzeum első helyszíne még a városban volt, az egykori XVI. akna udvarán és épületeiben. Innen költözött át a XX. akna bezárása után jelenlegi otthonába, ahol 2001 óta fogadja a látogatókat, majd pár évvel később alakult ki belőle az Oroszlányi Bányászati Gyűjtemény.

Itt számtalan illusztráció segítségével ismerkedhetsz meg a bányászat történetével, miközben az eredeti állapotában megőrzött szállítóakna gépházat, az aknatornyot, a kapcsolódó kötélpályafeladó állomást, vagy az „üres” és a „tele oldal” csillepálya rendszerét is megnézheted.

Egy 80 méter hosszú látványvágat, makett segítségével és az udvari, szabadtéri kiállítóhelyen látható berendezésekkel felidézik a bányászok nehéz munkáját.

Ha szeretsz játszani, akkor most egy kalandos szabadulós játékban is részed lehet a múzeumnak köszönhetően. A szabadságodért ezen az izgalmas helyszínen küzdhetsz meg. A főként logikai feladatokkal tarkított program remek csapatépítő játék és tréning az elmének. Feladványokat kell megoldani, miközben üzemi problémákkal is szembe kell nézned ahhoz, hogy kiszabadulj a bányából.

hirdetés

Jó tudni, hogy a kiállítóhely egyes részei csak a helyszínen biztosított védősisakban látogathatók. Jelenleg is zajlik még a felújítás és fejlesztés, így fokozott figyelmet kérnek a látogatóktól.

Bővebben ITT.

A múzeum többféle módon is beavat a különleges bányászéletbe:

A főépületben, a volt üzemépületben lévő kiállítás az 1937. óta működő oroszlányi szénbányászat bányaüzemeinek kialakulását, fejlődését mutatja be. Itt eredeti állapotában látható például a termelésirányításhoz kötődő diszpécser központ, a bányamesteri és a felügyeleti iroda is. Megismerhető a bányamentés, a bányamérés, a bányageológia, de láthatók többek között ásvány- és kőzetminták is. Sőt, az 1945-ben alakult oroszlányi bányászzenekar relikviái is megtekinthetők.

A múzeum kiállítási célra épített "bányájában" (múzeum-táró) földalatti, "bányabeli körülmények" között mutatják meg a széntermelő munkahelyet, a bányabeli szállítást, a villamos energiaellátás gépi berendezéseit. A megépített bányában a jellegzetes bányavágatokkal és bányazajokkal "eredeti szénbánya" hangulatát varázsolnak ide. A 80 méter hosszú, 320 m2 alapterületű "bánya" megismerése "igazi, valóságos" bányajárási élményt nyújt.

Az udvaron eredeti állapotukban megőrzött aknatorony, aknagépház és a kötélpálya feladóállomása, a csillepálya rendszere található. Itt mutatják be például a bányavasúti szállítást, a mozdonyt, csillét, a frontfejtés gépeit, a szellőztetés, a víztelenítés, a vágathajtás gépi berendezéseit. És itt látható a magyar szénbányászat találmánya az "F" vágathajtó gépcsalád több tagja, köztük az 50-es évek legendás gépe az F-4 is - írja a Múzeum.hu.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Újabb várakkal és egy fazekas-gyűjteménnyel is bővült a dinnyési Várpark

A többszörös Guinness-rekorder Alekszi Zoltán több újdonsággal is kiegészítette a világon egyedülálló látványosságot.

Link másolása

hirdetés

A Velencei-tó mellett, Dinnyésen áll egy különleges gyűjtemény. A Várpark megálmodója és megvalósítója, Alekszi Zoltán elképesztő energiával dolgozik a park fejlesztésén. Idén is folytatta a korábbi évek hagyományát, és több újdonsággal várja a látogatókat. Így nála tényleg minden évben lehet találni olyat, amit még azelőtt soha nem láttunk.

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején a Várparkban is komoly munka folyt. A tulajdonos, Alekszi Zoltán

továbbfejlesztette a többszörös Guinness-díjas látványosságát.

A beléptetésnél is már újdonság fogad: egy automata rendszer adja a jegyet, amivel akár egy egész napot el lehet tölteni a parkban. Megújult a mosdó és van lehetőség a magunkkal vitt ennivalót is árnyas helyen elfogyasztani.

A park felfedezését érdemes egy filmnézéssel kezdeni. A látványosságok közül az egyik újdonság a Magyar Várkutatók Emlékházában májustól látható rövidfilm, a 14 perces videóból megismerhetjük a várpark és skanzen történetét és a látnivalókat is. Három különböző nézőpontot is megismerhetünk, hiszen Zoltán mellett Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész és Spányi Antal megyéspüspök is mesél a nézőknek a különleges helyről.

A várak száma is gyarapodott, újabb öt régi, történelmi építményt nézhetünk meg, így már összesen 44 darab vár csodálható meg.

Ezek is a már megszokott alapos előkészítő munka után, az eredeti építőanyagból – kőből, fából – készültek. Egyikük például az Erdély területén, Udvarhelyen 1662-ben épült Bágy vára, amely ma már nem látható. Az építmény pusztulásának okait nem ismerjük még.

hirdetés
A 856 m magas Várhegyen épült fel a Bágyi vár a környék hat (Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd) falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel – írja az Udvarhelyszék honlap. A hegy tetejéről remek kilátás nyílik az egész környékre: a Fogarasi-havasok, a Hargita csúcsai és az összes környező település is megfigyelhető innen.

A másik erdélyi vár a Breáza vára, amely feltehetően a 13.-14. században épülhetett. Valószínűleg a 15. században kezdett el pusztulni. A legenda a várat Radu Negru havasalföldi államalapító személyéhez köti. A többi új várat nem áruljuk el, legyen meglepetés.

A Skanzen területén is találni friss kiállítást, itt két pajtában mutatják be a Kárpát-medence jellemző fazekas termékeit. Az egyes fazekas tájegységek jellegzetes darabjait az Oroszi-család, István és Sándor készítették, festették. A 80 darabos kollekció szintén egyedülálló.

A korábban szabadon sétálgató tyúkok, kecskék, birkák is kaptak új tanyát, ahol kényelmesen, hűsölve tölthetik napjaikat. A kertjükben még egy működő gémeskutat is megnézhetünk, és ha Zoltán épp arra jár, akkor szívesen húz fel friss, hideg vizet a mélyből, hogy megmutassa a gyerekeknek a régi kút működését.

A Várpark tulajdonosától azt is megtudtuk, hogy idén is meghirdette a 10 ezer ingyenes belépőjegyet a Kárpát-medencében tanuló 9.-12. osztályos diákok részére, amit még az év végéig ki lehet használni.

Bővebb információk ITT

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ

A Bory-vár minden szeglete a szerelemről és a művészetről mesél

Bory Jenő szinte a két kezével alkotta meg az épületet, de a benne látható alkotások is számos érdekes, megható, megrázó történetet mesélnek el.

Link másolása

hirdetés

Vannak helyek, amelyek első pillanattól elvarázsolnak, magával ragadnak és a falai között sétálva is tudja, érzi az ember, hogy ide vissza fog térni. Ilyen hely Székesfehérváron a Bory-vár, a szerelem egyik legcsodálatosabb építménye.

Nem véletlenül lett Guinness-rekorder is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített.

Jó pár évvel ezelőtt már bejártuk a betonból, kőből épített, szeretettel díszített, számtalan apró részletet rejtő épületet. A történetét korábbi cikkünkből megismerheted:

És most, a járvány utáni nyitást kihasználva újra ellátogattunk a romantikus helyre. Jó volt az ismerős falak között sétálni, jó volt rácsodálkozni a már ismerősként visszatekintő tornyokra, a szép virágokra. És jó volt nyugisan felfedezni azokat a részeket, amelyekre korábban nem jutott idő. Mert felfedezni való maradt bőven.

Tudtad, hogy Bory Jenő verseket is írt feleségéhez, Komócsin Ilonához, a „múzsájához”? Az egyik rövid szerelmi vallomása a vár falán olvasható:

hirdetés

"Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?

Hogy lehet Valakit Angyalnak nevezni?

Hogy lehet, hogy angyal a földre leszálljon,

És mint földi asszony engem szolgáljon?

A földre leszálltál és angyal maradtál

Földi életemből égit varázsoltál,

Ha egyszer visszaszállsz, vígy magaddal engem,

Az angyalok közé protezsálj be engem Szentem. (1921)

A falfülkék, oszlopcsarnokok, műtermek pedig sokféle szobrot, festményt mutatnak be a mester és hitvese alkotásai közül. Érdemes megismerni ezek történetét is, hiszen megható vagy éppen megrázó sztorik fűződnek hozzájuk.

Megnézheted például a Huszár születik szobrot, amely az országban több helyen is megtalálható. Vagy a Sebzett hőst, ennek eredetijét felhasználták más szobrokkal együtt a Sztálin szobor elkészítéséhez. A Műegyetem első világháborús hősi halottainak emlékére készült szobor eredeti gipszmodellje áll most a műteremben, ennek alapján öntötték újra az alkotást, amit újra kiállítottak Budapesten.

Megrázó szembenézni A tó tündére című szobrával, melyet Bory Jenő már 80 évesen készített. A munkát a hideg műteremben végezte, ahol megfázott, tüdőgyulladást kapott és ebbe halt bele. Az utolsó alkotását végül az agárdi parkban helyezték el.

Különleges darab a Fájdalom című szobor is, melyet a szobrász 1933-ban egy előadásán a közönség szeme láttára készített el. Elgondolkodtató a Modern Ámor is, ahol Ámor a kezében a nyíl helyett egy pisztolyt szorongat.

Még számos érdekességet megtudhatsz a várban, például arról, hogy ki volt a Néró szobor modellje, vagy hogy az Anya gyermekeivel szoborcsoport kiket ábrázol.

A Bory-vár épületét is ajánlott alaposan szemügyre venni, hiszen még a tornyoknak is van jelentősége. A belső kertből nézve jól látható, hogy az egymás mellett álló, egymásba fonódó "bástyák" nem azonos méretűek. Ez nem véletlen, a mester ebbe is belecsempészte a családot. A két nagy a szülőket, a két közepes az ikereket, míg a legkisebb a harmadik gyermeküket jelképezi.

És hogy milyen szépségek várnak még rád, íme egy kis ízelítő:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

60 méteres mélységben, búvárruhában lehet csocsózni a világ legmélyebb medencéjében

Egy víz alatti várost és filmstúdiót is fel lehet fedezni az egyedülálló élményt kínáló dubaji létesítményben.

Link másolása

hirdetés

Már nemcsak a világ legmagasabb felhőkarcolója és a legnagyobb plázája van Dubajban, hanem a világ legmélyebb medencéje is.

Eddig a lengyelországban megnyitott Deepspot nevű hely birtokolta ezt a rekordot, ahol 45 méteres mélységben, 8 köbméternyi vízben lehet búvárkodni egy akkora területen, amely 20-szor nagyobb egy 25 méteres úszómedencénél.

A dubaji Deep Dive Dubai viszont még ennél is durvább, ott ugyanis egy hat olimpiai úszómedencényi helyen, 14 millió liter vízben, 60 méteres mélységben lehet úszkálni búvárruhában.

A létesítmény valójában nem egy egyszerű medence, hanem olyan, mintha egy elsüllyedt szórakozóhelyen lennénk.

Ablakokon, alagutakon át úszhatunk, sőt még csocsózhatunk, játékgépezhetünk és szobabiciklizhetünk is a 30 Celsius-fokos vízben, de egy víz alatti várost és filmstúdiót is felfedezhetünk.

A helyet egyelőre csak meghívásos alapon lehet látogatni, de még ebben az évben megnyitják a nagyközönség számára is. A medencét először a dubaji koronaherceg, Hamdan bin Mohammed Al Maktoum próbálta ki a közösségi médiában megjelent fotók alapján, aki egyébként gyakorlott búvár.

A létesítményt profik és kezdők is látogathatják, a merülés előtt azonban egy oktatáson kell részt venniük. A látogatók egyedül és túravezetővel együtt, csoportosan is felfedezhetik a víz alatti látványosságokat. Akik pedig csak kísérőként érkeznek, egy étteremben várakozhatnak, miközben nagy kivetítőkön nézhetik a búvárokat. A mélyben ugyanis 56 kamerát helyeztek el, részben biztonsági okokból, hiszen így egyből látják, ha baj van.

hirdetés

A Deep Dive Dubai üzemeltetői azonban figyelmeztetnek, hogy a turisták a búvárkodás után ne látogassanak el a Burdzs Kalifára, ugyanis a merülések utáni 18-24 órán belül nem szabad 300 méternél magasabb helyre menni, a világ legmagasabb épülete pedig 828 méteres. Az azonban nem jelent veszélyt, ha valaki a felhőkarcolóból érkezik a Deep Dive Dubaiba.

VIDEÓ: Az elsüllyedt város

Forrás: CNN


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Különleges látványt nyújtanak a hercegkúti világörökségi pincesorok

A Gombos-hegyi és Kőporosi pincesor a falu két végén helyezkedik el. A növényzettel benőtt zöld tetők alatt megbúvó, tufába vájt pincék olyanok, mintha egy mese díszletei lennének.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. július 25.


Link másolása

hirdetés

Magyarország számos borvidékén találkozhatunk különleges pincesorokkal.

Az egyik leglátványosabb a világörökségi címet elnyert - összesen 195 pincét rejtő - hercegkúti Gombos-hegyi és Kőporosi pincesor, melyek a kis sváb falu két végén helyezkednek el.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Tokaji borvidéken bújik meg a Kőporosi pincesor, amely Hercegkút északnyugati peremén, három-négy sorban futó, jellegzetes girbe-gurba utcácskákból áll.

A puha tufába vágott, 85, jellegzetes háromszög alakú bejáratú, kívülről zölddel benőtt „dombocska” mélye rejti a hegyalja finom nedűjét.

Ezek a pincék kisebbek, rövidebbek, mint a "szomszédos" pincesor, és némelyik pince egyidős a településsel.

A Gombos-hegy a falu másik végén található. Itt mértani pontossággal négy párhuzamos sorban sorakoznak a pincék.

A hely 2002-ben kultúrtáj kategóriában kapta meg a Világörökségi címet. A népi építészet remekeit, a különleges emeletes pincéket díjazták az elismeréssel.

A pincesorokban nem csak sétálgatni lehet, a gazdákkal egyeztetve pincelátogatásra és borkóstolásra is van lehetőség, sőt rendszeresen tartanak rendezvényeket is.

hirdetés

A boros élmények mellett pedig remek látványban is gyönyörködhet az arra járó, hiszen a falut ölelő hegyek romantikus képét sokáig el lehet nézegetni. Kiváló kilátás nyílik innen Hercegkútra, Sárospatakra és a Zempléni hegyekre.

A megfáradt turistáknak pedig a pincesor elején kis pihenő is kialakítottak.

A manapság mintegy 700 lakosú Hercegkút (Trautsondorf, Trauczonfalva) település 1750-ben jött létre. A földesúr, Trautson herceg ekkor hívott be német telepeseket Schwarzwald környékéről a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett vidékre. Ők pedig elsősorban szőlőgazdálkodással foglalkoztak.

A környéken - Kőporoson, Gombos-hegyen és Pogánykúton - termett szőlőt a pincesoron dolgozták fel és gönci és szerednyei hordókban tárolták.

A II. világháború után a deportálások miatt a német lakosság száma lecsökkent, de leszármazottaik ma is őrzik a hagyományokat, a nyelvüket, kultúrájukat.

Ha pedig marad még időd egy kis nézelődésre, akkor fedezd fel a falu más látnivalóit is: a Római katolikus templomot, a Sváb tájházat, a Gombos-hegyi kálváriát, a Pogány-kutat és környékét is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: