hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Gépcsodák, csillék, bányaakna, szabadulós játék - időutazós kiállítás az Oroszlányi Bányászati Gyűjteményben

Hogy került a szén a felszínre, hogyan mentettek baj esetén a bányában, milyen hangok hallatszottak a föld alatt? Ezek is kiderülnek a bezárt XX. akna segítéségével.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. május 21.


Link másolása

hirdetés

Mintha egy időgép repítené el a látogatót, olyan a hangulata az Oroszlányban látható Bányászati Múzeumnak. Néhány berendezés pedig akár egy fantasztikus film főszereplője is lehetne. Az itt látható kiállítás egy olyan korba és egy olyan szakma rejtelmeibe kalauzol el, amelyekről legtöbben csak a történelemkönyvekben olvashattunk. Az ipari skanzen Oroszlány külterületén, a majki kamalduli remeteség közelében, egy kisebb erdőség szélén található.

Az Oroszlányi Bányászati Gyűjtemény a helyi szénbányászatot mutatja meg. A valaha fontos szerepe játszó XX. akna mára Oroszlány egyik legismertebb turisztikai attrakciójává vált.

A múltidéző múzeum első helyszíne még a városban volt, az egykori XVI. akna udvarán és épületeiben. Innen költözött át a XX. akna bezárása után jelenlegi otthonába, ahol 2001 óta fogadja a látogatókat, majd pár évvel később alakult ki belőle az Oroszlányi Bányászati Gyűjtemény.

Itt számtalan illusztráció segítségével ismerkedhetsz meg a bányászat történetével, miközben az eredeti állapotában megőrzött szállítóakna gépházat, az aknatornyot, a kapcsolódó kötélpályafeladó állomást, vagy az „üres” és a „tele oldal” csillepálya rendszerét is megnézheted.

Egy 80 méter hosszú látványvágat, makett segítségével és az udvari, szabadtéri kiállítóhelyen látható berendezésekkel felidézik a bányászok nehéz munkáját.

Ha szeretsz játszani, akkor most egy kalandos szabadulós játékban is részed lehet a múzeumnak köszönhetően. A szabadságodért ezen az izgalmas helyszínen küzdhetsz meg. A főként logikai feladatokkal tarkított program remek csapatépítő játék és tréning az elmének. Feladványokat kell megoldani, miközben üzemi problémákkal is szembe kell nézned ahhoz, hogy kiszabadulj a bányából.

hirdetés

Jó tudni, hogy a kiállítóhely egyes részei csak a helyszínen biztosított védősisakban látogathatók. Jelenleg is zajlik még a felújítás és fejlesztés, így fokozott figyelmet kérnek a látogatóktól.

Bővebben ITT.

A múzeum többféle módon is beavat a különleges bányászéletbe:

A főépületben, a volt üzemépületben lévő kiállítás az 1937. óta működő oroszlányi szénbányászat bányaüzemeinek kialakulását, fejlődését mutatja be. Itt eredeti állapotában látható például a termelésirányításhoz kötődő diszpécser központ, a bányamesteri és a felügyeleti iroda is. Megismerhető a bányamentés, a bányamérés, a bányageológia, de láthatók többek között ásvány- és kőzetminták is. Sőt, az 1945-ben alakult oroszlányi bányászzenekar relikviái is megtekinthetők.

A múzeum kiállítási célra épített "bányájában" (múzeum-táró) földalatti, "bányabeli körülmények" között mutatják meg a széntermelő munkahelyet, a bányabeli szállítást, a villamos energiaellátás gépi berendezéseit. A megépített bányában a jellegzetes bányavágatokkal és bányazajokkal "eredeti szénbánya" hangulatát varázsolnak ide. A 80 méter hosszú, 320 m2 alapterületű "bánya" megismerése "igazi, valóságos" bányajárási élményt nyújt.

Az udvaron eredeti állapotukban megőrzött aknatorony, aknagépház és a kötélpálya feladóállomása, a csillepálya rendszere található. Itt mutatják be például a bányavasúti szállítást, a mozdonyt, csillét, a frontfejtés gépeit, a szellőztetés, a víztelenítés, a vágathajtás gépi berendezéseit. És itt látható a magyar szénbányászat találmánya az "F" vágathajtó gépcsalád több tagja, köztük az 50-es évek legendás gépe az F-4 is - írja a Múzeum.hu.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Újabb várakkal és egy fazekas-gyűjteménnyel is bővült a dinnyési Várpark

A többszörös Guinness-rekorder Alekszi Zoltán több újdonsággal is kiegészítette a világon egyedülálló látványosságot.

Link másolása

hirdetés

A Velencei-tó mellett, Dinnyésen áll egy különleges gyűjtemény. A Várpark megálmodója és megvalósítója, Alekszi Zoltán elképesztő energiával dolgozik a park fejlesztésén. Idén is folytatta a korábbi évek hagyományát, és több újdonsággal várja a látogatókat. Így nála tényleg minden évben lehet találni olyat, amit még azelőtt soha nem láttunk.

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején a Várparkban is komoly munka folyt. A tulajdonos, Alekszi Zoltán

továbbfejlesztette a többszörös Guinness-díjas látványosságát.

A beléptetésnél is már újdonság fogad: egy automata rendszer adja a jegyet, amivel akár egy egész napot el lehet tölteni a parkban. Megújult a mosdó és van lehetőség a magunkkal vitt ennivalót is árnyas helyen elfogyasztani.

A park felfedezését érdemes egy filmnézéssel kezdeni. A látványosságok közül az egyik újdonság a Magyar Várkutatók Emlékházában májustól látható rövidfilm, a 14 perces videóból megismerhetjük a várpark és skanzen történetét és a látnivalókat is. Három különböző nézőpontot is megismerhetünk, hiszen Zoltán mellett Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész és Spányi Antal megyéspüspök is mesél a nézőknek a különleges helyről.

A várak száma is gyarapodott, újabb öt régi, történelmi építményt nézhetünk meg, így már összesen 44 darab vár csodálható meg.

Ezek is a már megszokott alapos előkészítő munka után, az eredeti építőanyagból – kőből, fából – készültek. Egyikük például az Erdély területén, Udvarhelyen 1662-ben épült Bágy vára, amely ma már nem látható. Az építmény pusztulásának okait nem ismerjük még.

hirdetés
A 856 m magas Várhegyen épült fel a Bágyi vár a környék hat (Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd) falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel – írja az Udvarhelyszék honlap. A hegy tetejéről remek kilátás nyílik az egész környékre: a Fogarasi-havasok, a Hargita csúcsai és az összes környező település is megfigyelhető innen.

A másik erdélyi vár a Breáza vára, amely feltehetően a 13.-14. században épülhetett. Valószínűleg a 15. században kezdett el pusztulni. A legenda a várat Radu Negru havasalföldi államalapító személyéhez köti. A többi új várat nem áruljuk el, legyen meglepetés.

A Skanzen területén is találni friss kiállítást, itt két pajtában mutatják be a Kárpát-medence jellemző fazekas termékeit. Az egyes fazekas tájegységek jellegzetes darabjait az Oroszi-család, István és Sándor készítették, festették. A 80 darabos kollekció szintén egyedülálló.

A korábban szabadon sétálgató tyúkok, kecskék, birkák is kaptak új tanyát, ahol kényelmesen, hűsölve tölthetik napjaikat. A kertjükben még egy működő gémeskutat is megnézhetünk, és ha Zoltán épp arra jár, akkor szívesen húz fel friss, hideg vizet a mélyből, hogy megmutassa a gyerekeknek a régi kút működését.

A Várpark tulajdonosától azt is megtudtuk, hogy idén is meghirdette a 10 ezer ingyenes belépőjegyet a Kárpát-medencében tanuló 9.-12. osztályos diákok részére, amit még az év végéig ki lehet használni.

Bővebb információk ITT

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ

60 méteres mélységben, búvárruhában lehet csocsózni a világ legmélyebb medencéjében

Egy víz alatti várost és filmstúdiót is fel lehet fedezni az egyedülálló élményt kínáló dubaji létesítményben.

Link másolása

hirdetés

Már nemcsak a világ legmagasabb felhőkarcolója és a legnagyobb plázája van Dubajban, hanem a világ legmélyebb medencéje is.

Eddig a lengyelországban megnyitott Deepspot nevű hely birtokolta ezt a rekordot, ahol 45 méteres mélységben, 8 köbméternyi vízben lehet búvárkodni egy akkora területen, amely 20-szor nagyobb egy 25 méteres úszómedencénél.

A dubaji Deep Dive Dubai viszont még ennél is durvább, ott ugyanis egy hat olimpiai úszómedencényi helyen, 14 millió liter vízben, 60 méteres mélységben lehet úszkálni búvárruhában.

A létesítmény valójában nem egy egyszerű medence, hanem olyan, mintha egy elsüllyedt szórakozóhelyen lennénk.

Ablakokon, alagutakon át úszhatunk, sőt még csocsózhatunk, játékgépezhetünk és szobabiciklizhetünk is a 30 Celsius-fokos vízben, de egy víz alatti várost és filmstúdiót is felfedezhetünk.

A helyet egyelőre csak meghívásos alapon lehet látogatni, de még ebben az évben megnyitják a nagyközönség számára is. A medencét először a dubaji koronaherceg, Hamdan bin Mohammed Al Maktoum próbálta ki a közösségi médiában megjelent fotók alapján, aki egyébként gyakorlott búvár.

A létesítményt profik és kezdők is látogathatják, a merülés előtt azonban egy oktatáson kell részt venniük. A látogatók egyedül és túravezetővel együtt, csoportosan is felfedezhetik a víz alatti látványosságokat. Akik pedig csak kísérőként érkeznek, egy étteremben várakozhatnak, miközben nagy kivetítőkön nézhetik a búvárokat. A mélyben ugyanis 56 kamerát helyeztek el, részben biztonsági okokból, hiszen így egyből látják, ha baj van.

hirdetés

A Deep Dive Dubai üzemeltetői azonban figyelmeztetnek, hogy a turisták a búvárkodás után ne látogassanak el a Burdzs Kalifára, ugyanis a merülések utáni 18-24 órán belül nem szabad 300 méternél magasabb helyre menni, a világ legmagasabb épülete pedig 828 méteres. Az azonban nem jelent veszélyt, ha valaki a felhőkarcolóból érkezik a Deep Dive Dubaiba.

VIDEÓ: Az elsüllyedt város

Forrás: CNN


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Sóstó: ahol különleges madarak, víz felett vezető fapallók, stadion és interaktív játékok is várnak

Székesfehérváron meglesheted a szárcsákat, az idei év madarát, a cigánycsukot, de élvezheted a nádas susogását, és felfedezheted a természet más csodáit is. És persze benézhetsz a Vidi szentélyébe is.

Link másolása

hirdetés

Székesfehérváron járva remek lazítást, kikapcsolódást nyújt a város varázslatos nyugalom-szigete, a Sóstó. A 218 hektáros területből 121 hektár országosan védett, a többi helyi védettséget élvez.

A szépen kialakított, gondozott Sóstó a város egyik legkomplexebb közösségi terévé vált, ahol

hatalmas zöld felületek, sétányok, tanösvények, madárlesek és pihenő-, játszóterek is várnak. A séta közben számos interaktív elem mesél a különleges állat- és növényvilágról.

Ha nekiindulsz felfedezésének, több útvonal közül választhatsz. Az egész évben szabadon látogatható 7 kilométeres tanösvényen 19 információs tábla és 2 madárles is található, de van itt zöld tanya, ahol lehet piknikezni, és persze a látogatóközpontban is sok hasznos segítséget kaphatsz, de egy kis játékra, interaktív foglalkozásokra is van lehetőség.

A sétányok mentén érdemes figyelni, mert ritkaságokat is lehet látni.

A növények közül megél itt többek között a ritka békakonty, a vitézkosbor, a poloskaszagú kosbor vagy a fehér madársisak, a magyar szegfű, ősszel pedig az őszi kikerics. Az állatok között megtalálni a csigákat, a szitakötőket, a halak közül a csukát, compót, aranykárászt, vagy a fokozottan védett lápi póc is megfigyelhető. De a mocsári teknős állománya is jelentős. Ám a leglátványosabb a terület madárvilága, mintegy százféle madárfaj fordul meg a vízi világban. A szárcsa mellett a vízityúk, sirály, kócsag vagy a kakukk, gyurgyalag is jól érzi magát. Külön érdekesség, hogy a 2021-ben az év madarának választott cigánycsuk faj a Sóstó déli, országosan védett területén költ. Állomány stabil, évente több pár is sikeresen nevel fel fiókákat.

Sóstó első említése 1473-ból való, akkoriban mocsaras vidék volt a terület, amely a nevét a vizéről kapta. Bár a Sárvíz édes vizéből táplálkozik, mégis sós (egy vizsgálat szerint alkálisó van benne). A mocsaras táj miatt egészségügyi szempontból veszélyesnek tartották, ezért a 19. században csapolták le, majd fásították egy részét, így lett az itt élők egyik kedvelt kikapcsolódási helye. A táj átalakult, fás, sétányos, nádas parttal szegélyezett tóparttá lett. Sóstó a 2. világháború után fokozatosan pusztult, szennyeződött, iszaposodott, majd a század végére egyre inkább természeti értékekben gazdag élőhellyé alakult. Ezek megőrzésére védetté nyilvánították egyes részeit, de kisebb területen továbbra is a város lakóinak pihenését szolgálta.

hirdetés

A Sóstó manapság több útvonalon is bejárható. Ám ennek kialakítása nem volt zökkenőmentes. 1990-ben kapott országos védettséget a homokbánya "botanikai eldorádója", a lődombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmű erdő kék vércsetelepe. Mivel a terület nagyon szennyezett volt, a következő években több tonna szemetet szedtek itt össze. 1993-ban az orchideák védelmére épült az első bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták. 1996-ban jött létre az első botanikai tanösvény. Az ösvényt diákok három nyáron át alakították ki, de a karbantartás hiánya miatt az ösvényeket benőtte a növényzet. A terület 2003 januárjában lett helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 2001 tavaszán adták át az első 5 km-es tanösvényszakaszt a Sóstó északi medencéjében. A fejlesztés utána is folytatódott, így készült el a Kócsag-kapu és a Kócsag-torony is. Ez a tanösvény most 7,2 km hosszú.

Még több érdekességért érdemes felkeresni a Sóstó Természetvédelmi Területhez tartozó Látogatóközpontot a MOL Aréna Sóstó épületében. Innen indulnak az ökotúrák is, melyek kb. 1,5 órásak, és itt lehet jelentkezni a stadiontúrára is.

A stadiontúrán az építmény történetéről is mesélnek, de kiderül az is, hogy hány szék van benne, miért ilyen a mintázata, miből van a gyepszőnyege és hogyan gondozzák, sőt be lehet nézni a fogdába is.

A látogatóközpontban egy állandó kiállításon mutatják be a Sóstó Természetvédelmi Terület élővilágát, emellett a gyermekeket színes, interaktív foglalkozásokkal várják. A tematikus napokon pedig szakemberek által vezetett ökotúrákat indítanak.

A Sóstó területén négy útvonal közül lehet választani, melyek tetszőlegesen variálhatók a számtalan elágazásnak köszönhetően. A különböző útvonalak más-más hosszúságúak, nehézségűek. Az útvonalak a tanösvény bármelyik bejáratánál elkezdhetők, de kezdőpontnak a Sóstó Látogatóközpont ajánlott, itt térképet is kaphatunk az út megtervezéséhez.

Bővebben ITT


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Hollókő: ahol a hagyományőrzés a mindennapi élet része

A Nógrád megyei község az egyetlen olyan faluja hazánknak, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Tartsatok velünk egy kis sétára a 17–18. században kialakított település utcáin!
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. július 11.


Link másolása

hirdetés

Magyarország egyik legkülönlegesebb "élő múzeuma" Hollókő. A Nógrád megyei község az egyetlen olyan faluja hazánknak, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A 17–18. században kialakított települést sikerült eredeti állapotában megőrizni.

Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is eredeti rendeltetésének megfelelően használják.

Tartsatok velünk egy kis virtuális sétára a hangulatos falu utcáin.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: