Fertőrákoson a föld gyomrában kihalt élőlényekkel és színházi előadásokkal is találkozhatsz
Magyarország egyik különleges színháza a nyári estéken egy hegy gyomrában várja a látogatókat. Ám a nem mindennapi élmény mellett számtalan érdekességet is láthatsz a világörökség részét képező Fertő-táj egyik nevezetes településén.
A geológusok szerint 12 millió éve képződött az itt található lithothamnium-gumós lajtamészkő. A remek alapanyagot már a rómaiak is bányászták, és többek között az akkoriban a mai Sopron helyén álló Scarbantia falainak építéséhez is használták.
A 16. században kapták meg a helyiek a bányászati engedélyt, majd a 19. században indult be a nagyobb ütemű kitermelés.
A bécsi cég közreműködésével, többek között az itteni kőből épült fel a bécsi városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A 40-50 mázsás kövek elszállításához különleges, nagy, erős szekereket használtak, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor több mint egy hónapig tartott a kő útja Bécsbe.
A 2. világháború végén lőszergyártó üzemet akartak itt létrehozni. A kiépítésen dolgozó kényszermunkások között volt egy rövid ideig Szerb Antal író, Sárközi György költő és Halász Gábor irodalomtörténész is.
A bányászatnak köszönhetően számtalan érdekesség is előbukkant. Így például láthatóvá váltak a kő által megőrzött, a régi tengerben élő állatok és növények mészvázai. A növényvilágból a lithothamniumok jelentősek, míg az állatvilágból a fésűskagylófélék fordulnak elő nagyobb mennyiségben.
többek között Jancsó Miklós A harangok Rómába mentek egyes jeleneteit, a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai egyik legendás jelenetét is. De Fábri Zoltán Utószezon című filmjében is feltűnnek a jellegzetes kőfalak, és a Sándor Mátyás televíziós sorozat egy jelenetsorát is itt vitték filmre.
1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat, ám a kőbánya állapota folyamatosan romlott, ezért 2011-ben be kellett zárni. Egy uniós támogatásnak köszönhetően 2015-ben felújították és modernizálták a kőbányát, ekkor épült meg a látogatóközpont és több bemutatóhely is.
Ma már a kőfejtő nem csak a föld gyomrában kínál látnivalót. A csigalépcsőn feljutva a tetőről fantasztikus kilátás nyílik a Fertő-tóra, a nádasra. A szabadban számtalan védett és ritka növényfaj is él, többek között a sziklai benge, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű, az árvalányhaj. A kopár, sziklás oldalak különlegessége a naprózsa.
Az itt élő állatfajok között érdekes a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal.
A kőfejtőben bejárható részek: Sziklai Benge Tanösvény, Témapark-kiállítás, Barlangszínház. A Sziklai Benge Tanösvényt a kőfejtő felszínén járhatod be, ahol kilátópontok és tematikus bemutatóhelyek mesélnek az található természeti értékekről. A Témapark-kiállítás a barlangban látható. Őslénytani bemutatót és a lajtamészkő hasznosítását is megismerheted a Kőbányászat csarnokában és a Kőfaragás csarnokában. Az Őslénytani bemutatóban életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin testrekonstrukciók, őscápa állkapocs, fosszília másolatok, valódi kövületek, gerinces és gerinctelen ősmaradványok, filmvetítés, diorámák láthatók. A Barlangszínház napjainkban 760 fő befogadására alkalmas. Modern színházi fény- és hangtechnika, fűthető székek és gazdag programkínálat vár nyaranta.
Tudtad?
A kőfejtő területén 10-12 millió éve a Pannon-beltenger sekély, meleg vize fedte. Ebben éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. Ebbe rakódtak le a tengeri állatok tetemei és a növényi maradványok. Végül ezekből alakult ki a lajtamészkő. A kőzet könnyen fejthető, jól alakítható, ugyanakkor az időjárásnak ellenálló.
A kőzetből előtűnő csigák és halak nyomai mellett az egyik különlegesség a cápafog. A bánya falán látható állatok nagy része mára már kihalt, nem élnek ilyenek a mai tengerekben.
A környéken több kisebb kőfejtő is működött. Több helyen járatokat vágtak a falba, ahol helyi iparosok éltek.
A fertőrákosi kő annyira keresett volt, hogy Festetics herceg is csak összeköttetései révén jutott kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse. Az itteni mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.
Bővebb információk ITT
