Gyulafehérvár: Több száz év építészeti csodái várnak Erdély történelmi fővárosában
Érseki székesegyház
Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ.
Itt láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai.
Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
Egy 2011-es ásatás nyomán bukkant elő egy 10. századi, görög, kereszt alaprajzú templom maradványa. Ez a székesegyház építésekor már romos volt. 1009-ben kezdték el építeni a székesegyházat az erdélyi püspökség megalapításakor. A második kivitelezése Szent László idején indult, de a tatárok lerombolták.
Később helyreállították és egy kora gótikus szentéllyel kiegészítették. A 15. században is bővítették, de a török idején megint károkat szenvedett. A helyreállításához Hunyadi János is hozzájárult. A két kápolnája a 16. században épült ki.
A román stílusú templom 83 méter hosszú, 38 méter széles és 19 méter magas.
Püspöki palota
A székesegyház mellette álló palota reneszánsz és barokk stílusjegyeket is hordoz.
Fejedelmi palota
A régi püspöki palotából János Zsigmond átalakítása nyomán lett fejedelmi palota. Itt lakott Izabella királyné Buda elfoglalása idején.
A mai formáját Bethlen Gábor idején nyerte el. A belső terei is pompázatosak voltak, a trónteremben például színes mázas csempéket raktak, amit később fehér alabástromlapokkal fedtek le. A mennyezete festett volt, a falakat selyem, gobelin és bársony terítők borították, keleti szőnyegek voltak, és berakásos bútorokkal rendezték be.
A török időkben lepusztult a palota is, 1700-ban pedig kaszárnyaként használták, és elpusztult a belső díszítés.
Ortodox katedrális
A hatalmas méretű ortodox katedrális a târgoviștei fejedelmi templom mintájára készült a 20. század elején.
Itt koronázták meg 1922. október 15-én I. Ferdinánd román királyt, ezért koronázási katedrálisnak is nevezik.
A bejárat két oldalán I. Ferdinánd és felesége Mária képei láthatóak.
Apor-palota
A reneszánsz palota a 17. században épült, majd a 18. században barokk stílusban építették át. 1991 óta egyetem található benne.
Batthyáneum
A Batthyáneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral.
A Batthyáneum 55-000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek.
Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.
Itt van a Románia területén található középkori latin kódexeknek a 80 százalékát, köztük a legértékesebb egy 9. századi arany betűkkel írt Codex aureus.
A város történelmi központja 1991 óta a világörökség javaslati listáján szereplő helyszín.