SZEMPONT
A Rovatból

Egy londoni rendőrnő Ajkáról: "A szüleim is keményen megdolgoztak azért, amijük van, én is ezt teszem"

Hogyan szánja rá magát egy húszéves ajkai lány, hogy nekiinduljon Angliának? És mi történik vele a következő másfél évtizedben? Ma már csak látogatóba jár haza... Zsanett története tanulságos.


2003 júliusában végeztem: felsőfokú idegenforgalmi szakképesítést szereztem. Nem tudtam, hogy merre tovább... de mindig szerettem volna világot látni. Édesapám anyagbeszerzőként dolgozik, szóval Magyarországot keresztül-kasul bejártam már vele. De az országot addig még egyszer nem hagytam el - mesélte nekünk Zsanett.

Nézegettem a külföldi munkákat, megtaláltam egy au-pair hirdetést, egyből jelentkeztem - folytatta. Beadtam a pályázatomat és egy család 2 héten belül ki is választott. 2003. augusztus 11-én hagytam el Magyarországot.

Két évet töltöttem a családnál, és egy akkor 5 éves kisfiúra vigyáztam – hordtam suliba, és különböző programokra.

Még abban az évben találkoztam Steve-vel. Később ő lett a férjem. Ő segített elhelyezkedni a Coffee Republic-ban, a Bluewater Shopping Centerben. Ide vettek fel kétévnyi au-pairkedés után.

A kávézóban ismertem meg a következő főnökömet, aki átcsábított a saját boltjába. Kézitáskákat és bőröndöket adtunk el. Hat hónapon belül menedzseri posztot kaptam, és 2006-ban áthelyeztek egy másik üzletükbe.

Ekkor vettem első kocsimat, egy kis Citroen Saxot 700 fontért. És ebben az évben mentem férjhez is, 23 éves fejjel.

Egyszobás manzárdszobát béreltünk havi 475 fontért, plusz rezsiért. A lakásom és a munkahelyem közötti távolság ugyan csak 45 kilométer, de általában 2-3 óra volt - a dugók miatt. A sok utazás aztán két kocsimat is elkoptatta. Akkor Steve, a férjem mondta, hogy nem érdemes ennyit futni évi 12 ezer fontos fizetésért, mindenféle juttatás nélkül. Így 2006 októberében felmondtam.

Ekkor jelentkeztem a londoni rendőrséghez és a délkelet-angliai vasúttársasághoz. Mivel mindkét helyen túljelentkezés volt, adminisztratív állást vállaltam Dartfordban a UPS-nél. Bár ez a munka nem tartott sokáig, a kemény munkával simán megkerestem havi 1000 fontot.

Ezt a munkát viszont otthagytam: hívtak a vasúttársaságtól. Házat szerettünk volna venni. Már a Welling állomáson dolgoztam jegykezelőként, amikor értesítettek a rendőrségtől. 2008 szeptemberében kezdtem meg hathónapos rendőri kiképzésemet Észak-Londonban.

Most már évi 28 ezer fontot keresek.

2009 márciusában hosszas keresgélés után találtunk rá jelenlegi otthonunkra.

A házak itt nagyon mások, mint otthon. Kert nem igazán van, és nagy általánosságban csak a régi, lepukkadt házak tágasak. De mi találtunk egy vadonatúj, 2008 végén befejezett házat, mivel a 2008-as hitelválság miatt az építész nem tudta sem eladni, sem befejezni a mellette állót, 125 ezer fontért megnyertük a házat. Kezdésként 12 ezret tettünk le – hatezer fontot mi gyűjtöttünk össze, hatezret pedig szüleim ajándékoztak nekünk kései nászajándékként.

Sokat költöttem a házra, mert magyar hangulatúra akartam átalakítani. Tíz év után lassan elmondhatom, hogy szinte már csak a téglák eredetiek. Havi törlesztésünk jelenleg 840 font, de a ház értéke csaknem a triplája az átalakítások után – kétszobásan vettük, jelenleg 3 szobás és két fürdőszobás, van még egy 3 kocsinak elég beálló is. Jelenleg a tartozásunk 153 ezer font, de már csak 12 évig kell törleszteni a hitelt.

Született 2 gyönyörű gyermekünk 2012-ben, illetve 2014-ben.

Egyikünknek sincsen itt családja. A GYES 8 hónapnyi teljes fizetés, de csak azért, mert a rendőrségnél vagyok – előző munkáltatóimnál 4 hónapon belül munkába kellett volna állnom. Ez az átlagos felépülési idő egy császározásból.

Az első szülés után 8 hónapos kislányomat egy pótmamára bíztam. Közben visszamentem teljes állásba dolgozni, miután a rendőrségnél úgynevezett Childcare Vouchert, azaz gyermekgondozási támogatást kapok, 295 fontot. Az összeget készpénzben nem látom, ebből fizetem a pótmamát, a bébiszittert, majd az iskolát is.

2014-ben megérkezett a kisfiam is. Kivettem a maximálisan megengedett szülési szabadságot, ami 13 hónap, de 8 hónap után csak havi 460 font bevételem volt.

A kisfiam számára az óvoda már jobb megoldás volt, sokat sírt, amit a pótmama már nem bírt idegekkel.

A gyerekek itt az iskolát 4 évesen kezdik. Most szeptembertől már mindketten egy iskolába járnak, reggel 9-től. Ugyan iskolai délutáni elhelyezés fizethető lenne este 6-ig, de ez nem napközi, nincsen foglalkozás. Szerencsére mi megtehetjük, hogy különféle foglalkozásokra vigyük a gyerekeket. Hétfőnként focira és cserkészkedésre, szerdánként úszásra, péntekenként gimnasztikára járnak.

Évente egyszer elmegyünk családi nyaralásra, amikor a Kanári-szigetekre menekülünk feltöltődni, távol az angliai depressziótól. Ez 1600–2400 font körüli összeg. Ha Steve elmegy a gyerekekkel Németországban élő szüleihez, akkor ő a teljes állású gyermekfelügyelő, és ez rám is igaz, ha én megyek haza velük.

Nehezen illenénk már bele az otthoni életbe – a gyerekek is, akik teljesen más ingereket kapnak és jobban felkészültek az életre.

Az idén hagytam őket életükben először magukra két hétre, barátoknál Magyarországon.

Bár a magyart csak törik, simán megállták a helyüket és irtó büszke vagyok rájuk. A nagyszülők is nagyon büszkék, hiszen Sienna volt az első unoka, míg Selvyn az egyetlen fiú. A gyerekek hamar elfoglalják magukat: tableten, játszanak vagy színeznek. Játékokat mindig másodkézből veszünk eBayről, valósággal fillérekért – szüleim már intettek, hogy ezzel vigyázzak, mert nem fogják értékelni, de szerintem ez sokkal előrébb viszi őket, mint más, 4-6 éves magyar gyereket, akiknek egy otthoni óvodában sokkal kevesebb játéka van.

Férjem, Steve, ghánai. Logisztikában dolgozott, majd miután a második gyerekünk megszületett, éjszakai munkába kezdett. A vasútnál hegesztő, ő 1800 fontot hoz haza havonta, és még mindig ugyanannál a cégnél dolgozik. Ő is kemény munkás.

Nem hiszem, hogy a magyar mentalitásommal egy angollal le tudtam volna telepedni. Csak az igénytelenséget és a lustaságot látom tőlük. A külsőségekre nagyon adnak, például rendszeresen cserélik a kocsikat, miközben a házukon látszik, hogy lelakott. A munkában is ezt látom, hiszen én valósággal unatkozom a munkahelyemen, mert beérek és nekiülök a dolgoknak, ők pedig képesek úgy széttagolni a napjukat, hogy a kiadott munkát sem tudják elvégezni.

Cigiszünet óránként, teázgatás – vérlázító, de hát ez a neveltetés és a hozzáállás. Péntekenként már megy a susmus, hogy melyik pubban lesz a tali, ami persze megint csak nem a mi életstílusunk.

Borzasztó, amikor hétfőn a hétvégi beszámolójukat kell hallgatni, hogy mennyit ittak, kivel kavartak és a többi... Csak remélem, hogy a gyerekek látják, mi másként gondolkodunk.

A szüleim is keményen megdolgoztak azért, amijük van, és amit értem és bátyámért tettek. Nagyon büszke vagyok rájuk és tisztelem őket ezért. Tudom, hogy noha sokszor keményen is bántak velünk, a javunkra vált, mert emelt fővel tudok a mai napig járni, tudva, hogy amim van, azt magamtól értem el.

Mert én is elihattam volna a fizetésem, szórhatnám a pénzt. Steve és én nem jelentünk beteget – most szeptemberben, hogy epekővel műtöttek, már az operáció után aznap hazamentem. A munkámba való ingázás miatt csak 3 hét múlva tértem vissza – amit a munkatársak rosszallóan meg is jegyeztek, hogy miért vagyok ennyire buzgó, és hogy ez rájuk vet rossz fényt, hiszen ők hónapokat ellebzseltek volna.

A rendőrségnél két éve jelentkeztem át tanúvédelmi osztályra. Ez már csak hétköznapi, 9-18 óráig tartó munka. A tanúk bíróságra való felkészítése, a rendőrtisztek felkérése a fennmaradt bizonyítékok begyűjtése után és a bírósággal való összeköttetés a munkám.

A plumsteadi rendőrkapitányságon kezdtem, mint jegyzőkönyvező. Ez éjjel-nappalos munka volt, de Sienna születése után az éjszakázás helyett a közlekedési osztályra mentem át, ahol mint iskolai tiszt készítettem fel a 6-14 éves gyerekeket a biztonságos közlekedésre. Londonban 6 éves kortól ingyen használhatják az itt élő gyerekek a buszokat, a vonatokat és a metrókat.

2011 szeptemberében kitüntettek, mert higgadt rábeszéléssel sikerült lefegyvereznem egy, a kapitányságra berontó, zavart elméjű embert. Sajnos még nem találkoztam olyan angollal, akire azt mondanám: tisztelet a kivételnek – még ha a ház gyönyörű is, ha két szót váltasz velük, már rájössz, hogy nem úgy van az. Otthon látom, nemcsak a szüleimtől, hogy ha istentiszteletre megyünk, vagy orvoshoz, hogy az emberek adnak magukra/megjelenésükre, még ha kevés is van nekik – nem úgy, mint itt.

2012-ben kaptuk meg a brit állampolgárságot.

Barátaink inkább külföldiek, vagy homoszexuális (kirekesztett) angolok, mert az "igazi" angolok éreztetik, hogy mi soha nem fogunk tudni beilleszkedni – majdhogynem lenéznek, hiszen tükrük vagyunk, amikor látják a mi portánkat és az övékkel hasonlítják össze. Nem hívnak minket BBQ partira, esküvőre – nem mintha egy cellában szeretnék reggel ébredni, mert nagyon el tud fajulni a dolog, ha a pohár fenekére néznek.

Mindezek ellenére nem költöznék vissza Magyarországra, hiszen ennyiféle képzést, és ezt a fajta életvitelt otthon aligha tudtam volna megtalálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: