SZEMPONT
A Rovatból

Egy londoni rendőrnő Ajkáról: "A szüleim is keményen megdolgoztak azért, amijük van, én is ezt teszem"

Hogyan szánja rá magát egy húszéves ajkai lány, hogy nekiinduljon Angliának? És mi történik vele a következő másfél évtizedben? Ma már csak látogatóba jár haza... Zsanett története tanulságos.

Link másolása

2003 júliusában végeztem: felsőfokú idegenforgalmi szakképesítést szereztem. Nem tudtam, hogy merre tovább... de mindig szerettem volna világot látni. Édesapám anyagbeszerzőként dolgozik, szóval Magyarországot keresztül-kasul bejártam már vele. De az országot addig még egyszer nem hagytam el - mesélte nekünk Zsanett.

Nézegettem a külföldi munkákat, megtaláltam egy au-pair hirdetést, egyből jelentkeztem - folytatta. Beadtam a pályázatomat és egy család 2 héten belül ki is választott. 2003. augusztus 11-én hagytam el Magyarországot.

Két évet töltöttem a családnál, és egy akkor 5 éves kisfiúra vigyáztam – hordtam suliba, és különböző programokra.

Még abban az évben találkoztam Steve-vel. Később ő lett a férjem. Ő segített elhelyezkedni a Coffee Republic-ban, a Bluewater Shopping Centerben. Ide vettek fel kétévnyi au-pairkedés után.

A kávézóban ismertem meg a következő főnökömet, aki átcsábított a saját boltjába. Kézitáskákat és bőröndöket adtunk el. Hat hónapon belül menedzseri posztot kaptam, és 2006-ban áthelyeztek egy másik üzletükbe.

Ekkor vettem első kocsimat, egy kis Citroen Saxot 700 fontért. És ebben az évben mentem férjhez is, 23 éves fejjel.

Egyszobás manzárdszobát béreltünk havi 475 fontért, plusz rezsiért. A lakásom és a munkahelyem közötti távolság ugyan csak 45 kilométer, de általában 2-3 óra volt - a dugók miatt. A sok utazás aztán két kocsimat is elkoptatta. Akkor Steve, a férjem mondta, hogy nem érdemes ennyit futni évi 12 ezer fontos fizetésért, mindenféle juttatás nélkül. Így 2006 októberében felmondtam.

Ekkor jelentkeztem a londoni rendőrséghez és a délkelet-angliai vasúttársasághoz. Mivel mindkét helyen túljelentkezés volt, adminisztratív állást vállaltam Dartfordban a UPS-nél. Bár ez a munka nem tartott sokáig, a kemény munkával simán megkerestem havi 1000 fontot.

Ezt a munkát viszont otthagytam: hívtak a vasúttársaságtól. Házat szerettünk volna venni. Már a Welling állomáson dolgoztam jegykezelőként, amikor értesítettek a rendőrségtől. 2008 szeptemberében kezdtem meg hathónapos rendőri kiképzésemet Észak-Londonban.

Most már évi 28 ezer fontot keresek.

2009 márciusában hosszas keresgélés után találtunk rá jelenlegi otthonunkra.

A házak itt nagyon mások, mint otthon. Kert nem igazán van, és nagy általánosságban csak a régi, lepukkadt házak tágasak. De mi találtunk egy vadonatúj, 2008 végén befejezett házat, mivel a 2008-as hitelválság miatt az építész nem tudta sem eladni, sem befejezni a mellette állót, 125 ezer fontért megnyertük a házat. Kezdésként 12 ezret tettünk le – hatezer fontot mi gyűjtöttünk össze, hatezret pedig szüleim ajándékoztak nekünk kései nászajándékként.

Sokat költöttem a házra, mert magyar hangulatúra akartam átalakítani. Tíz év után lassan elmondhatom, hogy szinte már csak a téglák eredetiek. Havi törlesztésünk jelenleg 840 font, de a ház értéke csaknem a triplája az átalakítások után – kétszobásan vettük, jelenleg 3 szobás és két fürdőszobás, van még egy 3 kocsinak elég beálló is. Jelenleg a tartozásunk 153 ezer font, de már csak 12 évig kell törleszteni a hitelt.

Született 2 gyönyörű gyermekünk 2012-ben, illetve 2014-ben.

Egyikünknek sincsen itt családja. A GYES 8 hónapnyi teljes fizetés, de csak azért, mert a rendőrségnél vagyok – előző munkáltatóimnál 4 hónapon belül munkába kellett volna állnom. Ez az átlagos felépülési idő egy császározásból.

Az első szülés után 8 hónapos kislányomat egy pótmamára bíztam. Közben visszamentem teljes állásba dolgozni, miután a rendőrségnél úgynevezett Childcare Vouchert, azaz gyermekgondozási támogatást kapok, 295 fontot. Az összeget készpénzben nem látom, ebből fizetem a pótmamát, a bébiszittert, majd az iskolát is.

2014-ben megérkezett a kisfiam is. Kivettem a maximálisan megengedett szülési szabadságot, ami 13 hónap, de 8 hónap után csak havi 460 font bevételem volt.

A kisfiam számára az óvoda már jobb megoldás volt, sokat sírt, amit a pótmama már nem bírt idegekkel.

A gyerekek itt az iskolát 4 évesen kezdik. Most szeptembertől már mindketten egy iskolába járnak, reggel 9-től. Ugyan iskolai délutáni elhelyezés fizethető lenne este 6-ig, de ez nem napközi, nincsen foglalkozás. Szerencsére mi megtehetjük, hogy különféle foglalkozásokra vigyük a gyerekeket. Hétfőnként focira és cserkészkedésre, szerdánként úszásra, péntekenként gimnasztikára járnak.

Évente egyszer elmegyünk családi nyaralásra, amikor a Kanári-szigetekre menekülünk feltöltődni, távol az angliai depressziótól. Ez 1600–2400 font körüli összeg. Ha Steve elmegy a gyerekekkel Németországban élő szüleihez, akkor ő a teljes állású gyermekfelügyelő, és ez rám is igaz, ha én megyek haza velük.

Nehezen illenénk már bele az otthoni életbe – a gyerekek is, akik teljesen más ingereket kapnak és jobban felkészültek az életre.

Az idén hagytam őket életükben először magukra két hétre, barátoknál Magyarországon.

Bár a magyart csak törik, simán megállták a helyüket és irtó büszke vagyok rájuk. A nagyszülők is nagyon büszkék, hiszen Sienna volt az első unoka, míg Selvyn az egyetlen fiú. A gyerekek hamar elfoglalják magukat: tableten, játszanak vagy színeznek. Játékokat mindig másodkézből veszünk eBayről, valósággal fillérekért – szüleim már intettek, hogy ezzel vigyázzak, mert nem fogják értékelni, de szerintem ez sokkal előrébb viszi őket, mint más, 4-6 éves magyar gyereket, akiknek egy otthoni óvodában sokkal kevesebb játéka van.

Férjem, Steve, ghánai. Logisztikában dolgozott, majd miután a második gyerekünk megszületett, éjszakai munkába kezdett. A vasútnál hegesztő, ő 1800 fontot hoz haza havonta, és még mindig ugyanannál a cégnél dolgozik. Ő is kemény munkás.

Nem hiszem, hogy a magyar mentalitásommal egy angollal le tudtam volna telepedni. Csak az igénytelenséget és a lustaságot látom tőlük. A külsőségekre nagyon adnak, például rendszeresen cserélik a kocsikat, miközben a házukon látszik, hogy lelakott. A munkában is ezt látom, hiszen én valósággal unatkozom a munkahelyemen, mert beérek és nekiülök a dolgoknak, ők pedig képesek úgy széttagolni a napjukat, hogy a kiadott munkát sem tudják elvégezni.

Cigiszünet óránként, teázgatás – vérlázító, de hát ez a neveltetés és a hozzáállás. Péntekenként már megy a susmus, hogy melyik pubban lesz a tali, ami persze megint csak nem a mi életstílusunk.

Borzasztó, amikor hétfőn a hétvégi beszámolójukat kell hallgatni, hogy mennyit ittak, kivel kavartak és a többi... Csak remélem, hogy a gyerekek látják, mi másként gondolkodunk.

A szüleim is keményen megdolgoztak azért, amijük van, és amit értem és bátyámért tettek. Nagyon büszke vagyok rájuk és tisztelem őket ezért. Tudom, hogy noha sokszor keményen is bántak velünk, a javunkra vált, mert emelt fővel tudok a mai napig járni, tudva, hogy amim van, azt magamtól értem el.

Mert én is elihattam volna a fizetésem, szórhatnám a pénzt. Steve és én nem jelentünk beteget – most szeptemberben, hogy epekővel műtöttek, már az operáció után aznap hazamentem. A munkámba való ingázás miatt csak 3 hét múlva tértem vissza – amit a munkatársak rosszallóan meg is jegyeztek, hogy miért vagyok ennyire buzgó, és hogy ez rájuk vet rossz fényt, hiszen ők hónapokat ellebzseltek volna.

A rendőrségnél két éve jelentkeztem át tanúvédelmi osztályra. Ez már csak hétköznapi, 9-18 óráig tartó munka. A tanúk bíróságra való felkészítése, a rendőrtisztek felkérése a fennmaradt bizonyítékok begyűjtése után és a bírósággal való összeköttetés a munkám.

A plumsteadi rendőrkapitányságon kezdtem, mint jegyzőkönyvező. Ez éjjel-nappalos munka volt, de Sienna születése után az éjszakázás helyett a közlekedési osztályra mentem át, ahol mint iskolai tiszt készítettem fel a 6-14 éves gyerekeket a biztonságos közlekedésre. Londonban 6 éves kortól ingyen használhatják az itt élő gyerekek a buszokat, a vonatokat és a metrókat.

2011 szeptemberében kitüntettek, mert higgadt rábeszéléssel sikerült lefegyvereznem egy, a kapitányságra berontó, zavart elméjű embert. Sajnos még nem találkoztam olyan angollal, akire azt mondanám: tisztelet a kivételnek – még ha a ház gyönyörű is, ha két szót váltasz velük, már rájössz, hogy nem úgy van az. Otthon látom, nemcsak a szüleimtől, hogy ha istentiszteletre megyünk, vagy orvoshoz, hogy az emberek adnak magukra/megjelenésükre, még ha kevés is van nekik – nem úgy, mint itt.

2012-ben kaptuk meg a brit állampolgárságot.

Barátaink inkább külföldiek, vagy homoszexuális (kirekesztett) angolok, mert az "igazi" angolok éreztetik, hogy mi soha nem fogunk tudni beilleszkedni – majdhogynem lenéznek, hiszen tükrük vagyunk, amikor látják a mi portánkat és az övékkel hasonlítják össze. Nem hívnak minket BBQ partira, esküvőre – nem mintha egy cellában szeretnék reggel ébredni, mert nagyon el tud fajulni a dolog, ha a pohár fenekére néznek.

Mindezek ellenére nem költöznék vissza Magyarországra, hiszen ennyiféle képzést, és ezt a fajta életvitelt otthon aligha tudtam volna megtalálni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: