prcikk: Bejártuk a Magyar Ízek Utcáját, megkóstoltuk az Ország Tortáját | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Bejártuk a Magyar Ízek Utcáját, megkóstoltuk az Ország Tortáját

Augusztus 20-án is teljes kínálattal nyitva lesz a rendezvény, egy átlagos négytagú család kb. 30 ezer forintért ehet-ihat, ha valóban jól is akar lakni. Az Ország Tortáját kár kihagyni, a sorban állástól nem kell félni, a szervezés profi.


Ha valaki tavaly időt töltött az Magyar Ízek Utcájában, talán déjà vu érzése is lehet, annyira olyan minden, mint tavaly volt. Ha a Lánchíd felől jövünk, ott sülnek a malackák, és innen neki lehet vágni a végtelen bódésornak és pultoknak, és kedvünkre ehetünk-ihatunk, ameddig a pénztárcánk engedi. Természetesen senki se bolti vagy diszkont árakra készüljön fel, de igazából egy belvárosi kifőzde vagy közepes étterem árainál többet nem kell fizetni, ha jól akarunk lakni, igaz, kevesebbet sem.

Nemcsak az igazi „magyaros” nehéz ételeket lehet kapni, de

találhatunk reformkonyha vagy vegetáriánus menüket, akár paleo szeleteket is többféle ízben,

a roma konyha ízei mellett a magyar ízek utcájában már megjelent a provanszi csirkeragu vagy görög csirkés lepény is, de megkóstolható „David Chang csirkés szendvicse” is. A Csíki sörnek pedig annyira bejött a „tiltott” szócska, hogy már kapható tiltott erdélyi mics is, sörös musárral, „pityókás” kenyérrel.

Ha csak inni szeretne egy baráti társaság, komoly alkoholos italkínálat mellett (van hely, ahol pálinkából csak 28 féle kapható), azért a kézműves szörpökre, limonádékra is bukkanhatunk. Ami az én fantáziámat megfogta, az a levendulás limonádé, minden bizonnyal egészen különleges élmény lehet.

Fröccsökből például több helyen az

egész paletta kapható, nagyfröccstől a hosszú lépésen át egészen a macifröccsig, meg még minden, ami ezek között van.

Nézzük meg, mennyibe fájna egy négytagú családnak jóllakni:

Tegyük fel, a felnőttek nem az adagonkénti hatezer forintos birkapörköltet választják, hanem beérik mondjuk egy jó kis kolbásszal vagy miccsel, akkor például egy vörösboros vaddisznókolbászért, kenyérrel és szósszal mindösszesen 4050 forintot kell fizetni. Kicsit többért lehet kapni „forró kutyát”, ami nyilván a hot dog magyar fordítása.

A gyerekek közül legyen az egyik kicsit finnyás, és ő érje be egy pereccel, ami 1200 forint, de a másik kérjen csülkös-káposztás bablevest 3000 forintért, és mondjuk kapjon hozzá egy 300 forintos kenyérszeletet.

A felnőttek igyanak sört (a pálinkát hagyjuk haveri társaságokra), mondjuk stílszerűen egy Petőfi lágert 1300 forintért, a másik felnőtt meg fröccsözzön 1700-ért, és igyon egy házmestert. A gyerekeknek járjon 1200 forintért egy limonádé. Ez eddig mindösszesen 18 000 forint. És akkor jöjjön egy fagyi, gombóconként 800 forintért, a kicsiknek 100 forintos édes tölcsérrel, fejenként szerény két gombóccal. Ez lesz még 6600 forint.

Tehát összesen eddig elment 24 600 forint.

És akkor jöjjön az ország tortája. Idén a váci Kovács Alfréd Mákvirág fantázianévre keresztelt munkája nyerte el a címet, melyben fekete ribizli és a mandula mellett jókora mennyiségű, finom krémbe kevert mák dominál. Elkészült a cukormentes ország tortája is, ami a szegedi Novák Ádám és Csonka László Zöld Málna fantázianevű kreálmánya. Ha a képzeletbeli családunk besétál a Millenáris központba, ahol egy-egy szeletet vesznek mindenkinek, az még szeletenként 1750 forint lesz,

függetlenül attól, hogy a cukormenteset vagy a cukrosat kóstolták meg, a családi kiruccanás végösszege így 31 600 forint lesz.

Pár szót még erről a tortáról. Mindenekelőtt meglepően jól készültek fel a hatalmas érdeklődésre. Én komolyan arra számítottam, hogy hosszasan kell sorban állni az édességért, de a Millenáris nagy fogadótermében felállított hosszú pulton megszámlálhatatlan helyen adták ki a tortaszeleteket, így bár özönlött be a nép a tortáért, pillanatok alatt már mindenki, kezében a tortával, mehetett elégedetten tovább.

A közeli sörpadokon pedig kulturáltan meg is kóstolhatták az édességet. Akiket találomra megkérdeztem, a szlovákiai Dunaszerdahelytől kezdve Albertirsán át Egerig sokfelől jöttek, persze a legtöbben Budapestről. Ahogy várható volt, voltak, akik az édesebb Mákvirágra esküdtek, de mások szerint a savanykásabb Zöld Málna jött be. Sokan vettek egy ilyen, egy olyan szeletet, aztán megosztották egymás között, de volt olyan család, ahol mindenki megkapta mind a két szeletet. Mások bevásároltak jelen nem lévő családtagjaiknak. Amikor aziránt érdeklődtem, milyen más tortához tudnák hasonlítani az édességek ízét,

legtöbben azt válaszolták, hogy ilyen ízvilágú tortát még nem ettek.

Az 1750 forintos árról meg azt mondták: le lehet szurkolni ennyi pénzt ezekért a tortákért, mivel sok munka van bennük, és az alapanyagok is drágák.

Az ország tortáját augusztus 20. után az ország különböző cukrászdáiban is meg lehet vásárolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: