Bakancslistás látnivalók Szarvason: az arborétuma és a makettparkja is egyedülálló
Szarvas és vidéke az adottságainak köszönhetően már az őskorban is lakott volt. Bár több lelet is bizonyítja a korai település létét, első írásos említése Anonymustól származik, aki Szarvashalom néven írt róla.
A hadászatilag is fontos területen vár és híd is épült, ám a 17. században mégis elnéptelenedett. A 18. században felvidéki jobbágyokat telepítettek be, és újra megindult az élet.
A 19. század elején itt alapította meg Tessedik Sámuel Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját. A lelkész komoly munkát fektetett a mezőváros felvirágoztatásába, többek között ő hozta be a korszerű földművelési technikákat.
A gróf Bolza család szintén sokat tett a településért. Kastélyt, szárazmalmot építettek, ők hozták létre az Anna-ligetet, a Pepi-kertet (a mai Szarvasi Arborétumot).
Békés megyében, Szarvason van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja. Erre egy emlékmű is emlékezteti az erre járót a Holt-Kőrös partján.
A városba látogatóknak bőven van mit megnézni, hiszen itt található a Pepi-kert, a Mini Magyarország, több kastély, templom, tájház, szárazmalom, múzeum, gyógyfürdő és víziszínház bőséges programot kínál. Ha egy napra érkezel, akkor célszerű olyan helyre menni, ahol egymás mellett több érdekesség is vár.
Szarvasi arborétum
A Pepi-kert néven emlegetett Szarvasi arborétumot a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakították ki. Ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménnyel rendelkező arborétum Magyarországon.
A 82 hektáros terület leghíresebb „lakói" a száz évesnél is idősebb mocsáricprusok és mamutfenyők.
Az 1943 óta országos védettségű természetvédelmi területű kertben 5 fás növénygyűjtemény található: a "Pepi-kert",a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert.
A kert a nevét egyik alapítójáról, az ifjú Bolza Józsefről kapta, őt hívták "Pepinek".
Feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását is. Ők ketten hozták szekérrel a bécsi császári birtokról a mamut- és páfrányfenyők első példányait. Ezek később, a Hármas-Körös szabályozásakor kerültek mai, végleges helyükre.
A terület fejlesztését bátyja, Bolza Pál folytatta. A 19. század végére számos fafajtát hoztak Amerikából, Afrikából, Ázsiából és más külföldi, sziklás, mocsaras, trópusi és sivatagi tájakról. Ezek jó része akklimatizálódott és megmaradt.
A "Pepi-kert" állománya folyamatosan gyarapodott, a messziről jött fák egy része ugyan nem élte túl az áttelepítést, de sok mégis életben maradt. Így az 1990-es évek elejére már majdnem másfélezer fa- és cserjefaj, illetve fajta volt már a gyűjteményben.
A kertet Bolza Pál 1943-ban az államnak adta, ekkortól védetté nyilvánították, és mára Országos Jelentőségű Természetvédelmi Terület.
A gyűjteményekben 1600 fa- és cserjeféle, valamint -változat található. Ezenkívül 250 lágyszárú növényfaj, 211-féle kalapos gomba is megtalálható itt.
A 415 feltárt rovarfaj alapján igen gazdag a rovarvilága, és több mint 100 körüli a madárfajok száma is, emellett számos más állatfaj is megfigyelhető még a területen.
Az arborétum munkáját önkéntesek is segítik. A park rendszeresen szervez programokat, táborokat, játékos vetélkedőket, éjszakai túrákat, és koncerteket is.
Bővebb információk ITT.
Mini Magyarország
Az arborétum mellett található a Mini Magyarország makettpark, melynek területén számos „mini” építmény mutatja be Magyarország épített örökségét, nevezetes épületeit, vasútjait, hajóit. Ma már közel száz – részben interaktív – makett látható a parkban.
Minden itt látható építmény precízen, aprólékosan kidolgozott, hű mása az eredetinek.
A parkot 2013-ban nyitották meg, és a tárgyak száma azóta is szaporodik. Látható például a Szegedi Dóm, A Lánchíd, a Parlament, a kecskeméti Cifrapalota, az egri vár és az 1552-es ostrom.
A látványosságokat tervezett környezetbe helyezték el, a környezettudatosságot is szem előtt tartva. A növények illeszkednek az arborétum élővilágához is.
Ha felülről néznénk, akkor Magyarország alakját is fel lehetne fedezni. Ezen belül a földrajzi helyeiknek megfelelően állították fel a várakat, épületeket, folyókat. Látni a Dunát, a Tiszát és a Balatont is.
Sokak kedvencei lett a vasúttörténet legendás mozdonyainak, állomásainak kicsinyített másai. A síneken valósághű szerelvények közlekednek, alagutakban, hidakon áthaladva. Látható itt a legendás Heves gőzmozdony, az Árpád sínbusz, vagy a NOHAB mozdony. Az itteni pálya hazánk leghosszabb szabadtéri vasúti makett-pályája.
Több híres magyar hajó makettje is elkészült, így a Kalóz, a Dragon, „Földkerülő” Szent Jupát alapmodellje, a Balaton 31.
A mozgó járművek mellett az épületek is kínálnak még további élményeket. A „hangzó” házak megszólaltathatók, a jáki templomból gregorián dallam, a Szegedi Dómból a híres harangjáték, a mini pécsi dzsámiból a müezzin imára hívó hangja hallatszik. Az Operaház makettjéből a híres Melis-ária, Kodály Zoltán Háry János című daljátékából a Toborzó dal csendül fel.
Az ország egyetlen interaktív makettparkja
tavaly újabb határon kívüli épületekkel gazdagodott. Elkészült Kárpátaljai és Észak-Erdélyi néhány híres vára, épülete. például a Munkácsi vár, a Vereckei Hágó Emlékmű, és a Szatmárnémeti Zsinagóga épületei. Szintén újdonság a közlekedő Gulag-vonat.
A makettpark magánberuházásként jött létre, egy kis csapat folyamatosan gondozza a régi, és építi az újabb épületeket. Mint elmondták, a legnagyobb ellenségük az UV sugárzás, amely rongálja az anyagokat. Ezért télen restaurálják a maketteket.
Bővebb információk ITT
Sétahajó
Az arborétum és makettpark a Holt-Kőrös partján található, így pár perces sétával elérhető a folyó is, melyen a Katalin II. Sétahajóval lehet egy érdekes vízi kirándulást tenni. A hajóskapitány élvezettel mesél a hajóról és a folyóról, a parton látható nevezetességekről, és szívesen viccelődik az utazókkal is.
Az egy órás út során megcsodálhatjuk a mocsári ciprusokat, a Víziszínpadot, a vizet spriccelő hidat, és a gazdag vízparti élővilágot.
Bővebb információk ITT.
