prcikk: Aktív kikapcsolódásra hívnak a szlovén tájak | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Aktív kikapcsolódásra hívnak a szlovén tájak

A régió több ezer gyalogtúrával, kerékpáros útvonalakkal, sípályákkal és evezős sportokkal várja a turistákat.


A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal a szabadtéri élményeket és a sportturizmust állítja fókuszba 2022–2023-ban, ezért az elkövetkező időszakban az aktív turizmus fejlesztésére és népszerűsítésére a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítanak.

Közép-Európa egyik legzöldebb országában amúgy is minden adott az élményekben gazdag szabadtéri időtöltéshez: Szlovénia változatos tája, a karszt, a mediterrán, az alpesi és a pannon világ találkozása a hegyi túrázástól a vadvízi evezésig számtalan lehetőséget és egyre jobb infrastruktúrát kínál az aktív kikapcsolódáshoz. Érdemes letérni a legismertebb útvonalakról, és valami újat felfedezni, hiszen az ország rengeteg meglepetést tartogat.

Együttműködési megállapodást kötött a MUISZ és a Szlovén Idegenforgalmi Közösség

Május 3-án a Hard Rock Hotelben mutatkozott be Szlovénia a magyar turisztikai szakmának. Az eseményen a Szlovén Idegenforgalmi Közösség (STB) képviselői együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Utazási Irodák Szövetségével, melynek célja, hogy a két ország turizmusát közelebb hozza egymáshoz.Az eseményen a szlovén delegáció képviseletében Ilona Stermecki, a MUISZ nevében Füri Mihályné és Erdei Bálint írták alá a 2022–2023-as évekre vonatkozó memorandumot, amely az együttműködés hivatalos keretét adja.

Erdei Bálint szerint a pandémia után a belföldi és a közeli országokba irányuló turizmus felértékelődött a magyar, de a környező országok utazóinak körében is. Ezzel párhuzamosan az aktív és ökoturizmus szerepe is megnőtt, amiben Szlovénia hagyományosan erős és jó példával jár elöl, de Magyarországon is egyre több fejlesztés valósul meg. Ha a régiónkban található országok képesek összefogni, akkor határokon átnyúló turisztikai termékeket tudnak az ébredező tengerentúli piacoknak is kínálni, és az eddigi megszokott Bécs–Prága–Budapest csomagok ki tudnak egészülni más úti célokkal, például Szlovéniával is. Ebben lehet komoly segítség egy ilyen megállapodás.

15 ezer kilométer gyalogösvény

A gyalogtúrázók tízezer kilométer jól jelzett és karbantartott hegyi túraösvény-hálózatot és ötezer kilométer tematikus gyalogos útvonalat találnak az alföldön és a hegyvidéken. A lehetőségek közül erőnlét és érdeklődés szerint is válogathatunk: a családi kirándulásra alkalmas szelídebb ösvényektől a magashegyi, a via ferrata és a hegymászóútvonalakig bőséges a kínálat. A 20 ezer négyzetkilométernél alig nagyobb országban a magashegyi túrázók 352 kétezer méternél magasabb meghódításra váró csúcsot találnak.

A rövid távolságok miatt a turisztikai központok könnyen elérhetők, az infrastruktúra kiváló, és a hegyekben barátságos szálláshelyeket is szép számmal találni. A kirándulásokat érdemes úgy tervezni, hogy legyen idő megpihenni valamelyik hegyi vendégházban, ahol megkóstolhatjuk a helyi ételeket és a közelben szedett növényekből készült gyógyteákat.

A 20 ezer négyzetkilométernél alig nagyobb országban a magashegyi túrázók több mint 350 kétezer méternél magasabb meghódításra váró csúcsot találnak.

A rövid távolságok miatt a turisztikai központok könnyen elérhetők, az infrastruktúra kiváló, és a hegyekben barátságos szálláshelyeket is szép számmal találni. A kirándulásokat érdemes úgy tervezni, hogy legyen idő megpihenni valamelyik hegyi vendégházban, ahol megkóstolhatjuk a helyi ételeket és a közelben szedett növényekből készült gyógyteákat.

A természet felfedezése két keréken

Az ország változatos tájait és számtalan természeti látnivalóját a szuperül karbantartott bicikliutakon kerekezve is felfedezhetjük. A különböző terepviszonyok között a kisgyermekes családok, az országúti kerékpárosok és a mountain bike-osok egyaránt megtalálják a kedvükre való útvonalakat. Kelet- és Dél-Szlovéniában szőlőültetvényekkel és erdőkkel borított szelíd dombok között tekerhetünk. Nyugat felé indulva a terep emelkedni kezd, és az alpesi előhegyek, majd az Alpok teszi próbára a két keréken túrázókat. Könnyebb pedálozást ígér a közép-szlovéniai Ljubljanai-medence, de a karsztvidék, illetve a lankás mediterrán táj is minden szempontból ideális a kerékpározásra.

A bringasport hívei körében méltán népszerű esemény az egész országot átszelő nemzetközi országúti kerékpáros verseny, a Tour of Slovenia, aki élőben kíváncsi rá, az idén június 15. és 19. között követheti a mezőnyt.

Adrenalinfröccs smaragdzöld folyókon

A kajakozás, a kenuzás és a rafting a kalandturisták egyik legizgalmasabb időtöltése a vadvizekben bővelkedő Szlovéniában. Az evezős bátorságpróbára indulók többsége a Júliai-Alpokban fekvő Bovecet, Európa vadízi fővárosát veszi célba, ahol a csapatok a kristálytiszta, jéghideg és smaragdzöld Soča folyón különböző nehézségű túrák közül választhatnak. Komoly veszélytől nem kell tartani: a csónakban ülők minden mozdulatát szakavatott túravezetők vigyázzák, és ők gondoskodnak a hajók irányításáról is, így a turisták a természet csodáira és a vadvízi kalandra koncentrálhatnak.

Aki kíváncsi, milyen egy természet alkotta vidámpark különböző méretű vízvájta csúszdákkal és hívogató medencékkel, az a csúszdás, vízbe ugrálós programot a Soča-völgy természetes akvaparkjában, a Sušec-kanyonban folytathatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk