UTAZZ
A Rovatból

Aki stoppal járta be a legkeményebb helyeket

Csonka Gábor tíz évig turistáskodott a világ olyan részein, ahová nem sokan szerveznék a nyaralásukat.


- Hány országban jártál eddig összesen, és mikortól került az életed középpontjába az utazás?

Én 138 országot számoltam össze, de attól is függ a dolog, pontosan mit tekintünk annak. Ott van például Abházia, aminek egyedül Oroszország (illetve négy kvázi kisállam) ismeri el az önállóságát, és még csomó ilyet lehetne említeni. Ami a kérdés második felét illeti: 18 évesen, 1989-ben volt az első komolyabb stoppos utam, miután megkaptuk a kék útlevelet, és ezzel mindenki számára lehetővé vált a szabad mozgás. Görögországba mentem egy kis hátizsákkal – még hálózsákom se volt, ráadásul ekkoriban még angolul sem beszéltem, de hatalmas élmény volt ez az egy hónap. Az út hatására elkezdtem angolul tanulni és fő célommá vált, hogy a különböző kultúrákról való olvasás után élőben is megismerkedjek velük. Igazán intenzíven 2003-ban indultam el és gyakorlatilag mostanáig folyamatosan úton voltam – általában egy évet töltöttem külföldön, majd egy hónapot itthon, mielőtt újra nekivágtam.

- Mindig is a harmadik világbeli országok vonzottak?

Életem korai szakaszában Európában is utaztam, de az itteni országok egyrészt drágák, másrészt viszonylag rövid idő – 5-10 év – alatt be lehet járni őket. Ez az időszak nekem az főiskolai éveimre esett, amikor leginkább nyaranta voltam úton. Miután végeztem, sokkal több időm lett, így jöhettek a távolabbi célpontok. Nem volt túl sok pénzem, volt viszont bátorságom, kíváncsiságom és eltökéltségem. Egyébként ezt tanácsolnám másoknak is, akik a nyomomba szeretnének lépni: nem feltétlenül kellenek vagyonok az utazáshoz, ha hajlandó vagy feladni a komfort- és biztonságérzetedből. Tehát elfogadni, hogy nem olyan kényelmesen utazol, nem azt és akkor eszel, amit szeretnél, illetve a stoppolás során rábízod magad a környezetedre.

Van ennek egy filozófiai vonatkozása is, ami számomra különösen fontos, mivel a Buddhista Főiskolára jártam. A párhuzam abban áll, hogy akárcsak egy szerzetes, te is másra bízod sorsodat, tulajdonképpen koldulsz. Azt éled meg, hogy függsz a körülötted lévő világtól, aminek te magad is csak egy része vagy. Mindez alázatra is tanít. Persze a stoppolás egyfajta partneri viszonnyá is változhat, amikor például vezetsz a sofőr helyett, vagy megvéded az életét azáltal, hogy nem hagyod elaludni. De az alap mindig a kiszolgáltatott helyzet, ehhez kell elsőként alkalmazkodni.

vandorboy3

vandorboy4

Névjegy

Csonka Gábor, becenevén Vandorboy 1971-ben született. A középiskolát Moszkvában kezdte el, majd Magyarországra visszatérve a Kőrösi Csoma gimnázium magántanulója lett, ezzel párhuzamosan pedig gépjármű-technikusi szakképzettséget szerzett. Érettségi után egy évig járművezetőként szolgált a magyar hadsereg kötelékében, majd a Tan Kapuja Buddhista Főiskolára iratkozott be. Többek között esztétikát, vallásfilozófiát és kulturális antropológiát tanult. 2003-ban reklám és marketing-menedzser végzettségre is szert tett. Sokáig dolgozott független rádiósként, illetve utazási irodák túraszervezőjeként. Emellett tanított angolt egy pakisztáni afgán menekülttáborban, volt önkéntes Calcuttában Teréz anya kórházaiban, illetve számos nonprofit szervezetet is segített tanácsaival.

- Hogy alakultak a napi kiadásaid?

Kezdetben 3 dollár körül volt a napi büdzsém, ez később felment 5-re, de úgy gondolom, még mindig minimálisnak mondható. Főleg utcai kifőzdékben étkeztem, ezek a világ legnagyobb részén megtalálhatóak és nagyon olcsók: már 1 dollárért is nagyon jót tudtam enni. Szállással kapcsolatban, a nagyobb városokban sokszor a couchsurfinget használtam (kanapészörf: közösségi oldal a neten, illetve mozgalom, melynek lényege, hogy egyesek saját lakásukban adnak - általában ingyen - szállást másoknak - a szerk.), ami azért is jó, mert helyieknél laksz, így még jobban megismerheted a szokásaikat, mindennapjaikat. Ezek az emberek angolul is beszélnek, így remek tippeket tudnak neked adni, illetve elvinni téged olyan helyekre, ahová magadtól biztosan nem jutnál el. Kis falvakban persze ez nem működik, hiszen sokszor nemhogy internet, de még áram és folyóvíz sincsen. Amikor olyan környéken jártam, gyakran ott aludtam a természetben, ahol épp az este ért. Sokszor koncepció volt, hogy ha sötétedés környékén érkeztem egy új, ismeretlen városba, inkább a határában töltöttem az éjszakát, mert jóval biztonságosabb ott éjszakázni, és reggel bemenni.

- Amíg úton voltál, dolgoztál valamit?

Persze, ez még Európában is működik: ha stoppolsz és felvesz egy falusi, nagy eséllyel tudni fog valakit, akinek éppen munkaerőre van szüksége a farmján, vagy bárhol. Ilyenkor odamész és az esetek többségében máris fel vagy véve. Velem többször előfordult, hogy valahol leragadtam néhány hétre, sőt akár hónapra is. Ez a legnagyobb előnye a hosszú távú, alacsony költségvetésű utazásnak, vagyis hogy nem köt az idő: teljesen szabad vagy, te döntheted el, mikor mibe fogsz bele – akár abszolút spontán módon.

vandorboy6

vandorboy5

- Hogy készültél fel itthon egy-egy útra, például felszerelés vagy útiterv terén?

Egy idő után ez már rutinná vált. Ha mondjuk holnap indulnék, valószínűleg ma este pakolnék össze, sőt talán csak reggel. Alapvetően hátizsákos turistaként nincs értelme sok cuccot vinni magaddal, hiszen az esetleges hosszú gyaloglások, illetve hegymászások során minden gramm számít. Nagyon fontos, hogy ne télen vagy esős évszakban indulj útnak (előbbi főként Közép-Ázsiára, utóbbi a trópusokra vonatkozik), mert akkor sokkal több holmira lesz szükséged. Ezek ráadásul rögtön feleslegessé válnak, amint megváltozik a magasság, vagy az éghajlat. Én tíz évig sátrat sem cipeltem, csak most szereztem be egyet, miután belefutottam egy esős évszakba Közép-Afrikában.

Az útvonalat jórészt menet közben döntöttem el, előre csak a fő csapásirány, vagyis a kontinens volt meg. Sokat segítettek az útikönyvek, illetve manapság már az interneten is rengeteg hasznos információ található. Az úgynevezett konfliktuszónákban – ilyen például Irak, Afganisztán vagy Szomália – különösen fontos, hogy az ember fel legyen készülve, hiszen akár egyik pillanatról a másikra változhatnak a körülmények. Ezen a téren leginkább más utazók beszámolóira tudok hagyatkozni, több oldal létezik, ami külön erre specializálódott. Illetve személyesen is sok hasonló beállítottságú ismerősöm lett az évek során, akikhez tanácsért fordulhatok, vagy adott esetben ők kérnek tanácsot tőlem, ha nem „turistás” régiókba utaznak.

vandorboy1

Vandorboy ars poeticája (részlet)

„Amikor idegenekkel találkozom, gyakran én vagyok az első európai, pláne az első magyar, akivel szembesülnek. Úgy vélem, hogy ama szemlélet, tudás, élettapasztalat stb. amit hordozok – a legjobb országimázs. A magam módján beszélek kultúránkról, bemutatom népzenénket, szokásainkat, képet adok költészetünkről, irodalmunkról stb. Amiben majdhogynem verhetetlenek vagyunk mi magyarok, az a szellemi potenciál, ami Nobel-díjak és a legkülönfélébb találmányok formájában az egész világon jelen van. Mindez gyakran ismeretlen a fejlett világ utazói előtt is, s ezt a sötét foltot igyekszem jelenlétemmel megvilágítani. Amit egy rohanó turistától nem várhatunk el – már csak azért sem, mert lehetőség szerint elkerüli ama helyzeteket, amiket én kapásból bevállalok.

Én ezt érzem hivatásomnak, s ha csak tehetem, utazom. Persze önerőből igen nehéz, és szponzorokat sem könnyebb találni. Talán majd egyszer… Ksanti – mondja erre az indiai. Amikor hivatalos kérdőíveket kell kitölteni, akkor gyakran foglalkozásként a 'traveller' kifejezést írom le, holott életem során már rengeteg mindennel foglalkoztam. Többek közt volt rendszeres rádióműsorom egy független adónál, ahol különböző érdekes emberekkel készítettem beszélgetéseket: filozófiáról, zenéről, irodalomról, vallásokról, antropológiáról, hagyományokról – az életről, a Világmindenségről, meg minden efféléről… Mivel már rendszeresen nem tudok műsort vezetni, leginkább vendégként szerepelek egykori műsoraimban, ahol élményeimet az éter hullámain keresztül osztom meg a hallgatósággal.”

Forrás: Vandorboy honlapja

vandorboy7

- Mi volt a legkeményebb szituáció, amibe keveredtél?

Nem feltétlenül igaz, hogy a legnagyobb veszélyt a polgárháborús állapotok és a közbiztonság hordozzák magukban. Például amikor négy-ötezer méteres hegyeket mászol Pakisztánban egyedül, olyan környéken, ahová talán hónapokig nem vetődik el senki más rajtad kívül, akkor, ha megcsúszol, és kitöröd a lábad, vagy beesel egy gleccserhasadékba, szinte biztosan meghalsz. Arrafelé a talaj is laza szerkezetű, ha kifordul alólad egy kő és lezuhansz, szintén senki nincs, aki segíthetne rajtad. Persze a társadalmak is jelentős veszélyforrást jelentenek, főleg azokban az országokban, ahol hagyományosan magas a bűnözés. Első helyre ilyen téren Dél-Afrikát tenném, ott könnyen előfordulhat, hogy akár tíz dollárért is megölnek embereket. Ami engem illet, volt hogy megtámadtak, volt hogy kiraboltak, ez benne van a pakliban. Szerencsére viszont a világon még mindig több a jó ember, mint a rossz szándékú. A helyi lakosság például rendszeresen melletted áll: ha olyan helyre készülsz, figyelmeztetnek, hogy inkább kerüld el. Tulajdonképpen félni nem kell, csak észnél lenni. Ha félnél, akkor el se indulnál, mert úgy nem lehet utazni.

- Neked ezek szerint az igazán komoly életveszélyt sikerült megúsznod?

Szerencsére igen, bár az említett konfliktuszónákban rengetegszer letartóztattak. Ezeken a helyeken egyszerűen nem értik, mi dolga lehet arrafelé egy hátizsákos turistának, pláne ha stoppol. Megvádoltak kémkedéssel, aztán persze a hátizsákomból előkerülő koszos ruhák és ételmaradékok tisztázták, hogy nem a klasszikus kém esetével állnak szemben. De a nagy kamera, amivel dokumentáltam az útjaimat, mindenkinek gyanús volt. Legutóbb Nigériában jártam, itt szó szerint minden egyes nap két-három órákat töltöttem a rendőrségen. Eddig tartott, amíg végre eljutottam egy olyan emberhez, aki magas rangú s beszélt angolul és meg lehetett vele értetni, hogy egyszerűen csak turista vagyok. Ilyenkor aztán két perc alatt elengednek, csak azt kell kivárni, amíg felkerülsz ehhez az illetőhöz.

vandorboy9

vandorboy10

- Hol a legkönnyebb, illetve legnehezebb stoppolni?

Azokban az országokban, ahol magas a bűnözés, iszonyúan nehéz. Dél-Afrikában, Kolumbiában vagy Brazíliában simán várhatsz akár napokat is, mire felvesz valaki. Afrikában nagyon sok helyen rendőri önkény van, ami szintén megnehezíti a dolgot, mert ha a rendőr látja, hogy külföldi van a kocsiban, egyből meg fogja sarcolni a sofőrt – arra gondolván, hogy ő is pénzt kért tőled. Ezt egyébként az elején tisztázni kell: nincs pénzed, viszont jó társaság vagy. Ezek után gyakran elfogadnak, mert kíváncsiak rá, hogy egy fehér ember miért áll az út szélén a semmi közepén. Aki pedig nem nyitott, az úgyis tovább hajt. Itt egyébként külön versenyelőnyt jelent, hogy a fehér bőrűekben sokkal jobban bíznak. Délkelet-Ázsiában nagyon jó stoppolni, Iránban szintén, gyakran még a kezedet sem kell kitenned hozzá. Érdekes, hogy tapasztalataim szerint a legvendégszeretőbb népek Törökország és India között vannak, ami azért a médiából nem feltétlenül jön le. Ezért sem szabad egybemosni a politikát a hétköznapi élettel, hiszen a kettő gyakran élesen különbözik.

- Más turistákkal milyen gyakran találkoztál?

Ez megint helyszínfüggő. Thaiföldön gyakorlatilag percenként tízbe belebotlasz (főleg a fővárosban és a tengerparti részeken), ugyanakkor én most öt hónapot töltöttem a közép-afrikai régióban, ami alatt összesen talán két utazóval találkoztam, akik kerékpárral mentek le Európából Dél-Afrikáig. Önálló utazók szinte egyáltalán nem jönnek arrafelé, leginkább azért, mert ár-érték arányban Afrika nagyon drága. Ha nem olyan nomád körülmények között élsz, mint én, fizethetsz például 60 dollárt egy ablak- és áramtalan lyukért, ahol ráadásul még csak aludni se tudsz a hőség miatt, mert a légkondihoz áram kellene.

vandorboy11

vandorboy12

- A hozzátartozóid hogy viszonyultak az életstílusodhoz?

Nyilván nincs olyan szülő, aki borzasztóan örülne neki, ha a gyereke távoli és veszélyes országokba utazik. De látták, hogy nem kizárólag a magam öröméért utazom, hanem meg is osztom a tapasztalataimat – egyrészt a honlapomon, illetve más helyeken is rengeteg cikkem, publikációm jelent meg. Ebből érezték, hogy a szórakozáson túl sokat is tanulok az utazásaimból, és ebből valamit vissza is forgatok a társadalomnak az írásaim, vetítéseim révén. Ennek tudatában pedig már sokkal jobban elfogadták.

- Tartós párkapcsolatot lehet kialakítani utazás során?

Én szeretek egyedül utazni, mivel a döntésmechanizmusokat sokkal egyszerűbbé teszi, ha nem kell senki mással egyeztetnem. Emellett konfliktushelyzetekben is előny, ha nincs ott egy további személy, akinek érzékenységére tekintettel kell lennem a megoldás során. Ha egyedül vagy, sokkal nyitottabb lehetsz az adott közegre, könnyebb interakcióba lépned a helyiekkel. A másik oldalt nézve, ha pozitív dolgok érnek, azt tök jól esik megosztani valakivel. Hosszú párkapcsolat viszont kizárólag közös utazás esetén működhet, rendszeres távollét esetén nincs jövője a dolognak. De ezt az utazó vállalja, az egész egy szabad döntés eredménye: az utazás nem kényszer, ha bármi (vagy bárki) miatt nem jó, nyugodtan abba lehet hagyni.

vandorboy13

vandorboy2

- Miért döntöttél úgy, hogy tizenegy év után befejezed a hosszú távú utazást?

Igazából belefáradtam, meg azért korosodom is, 43 éves leszek idén. Hozzátartozik, hogy az elmúlt hat évben mindig azt terveztem, hogy az aktuális lesz az utolsó utam, de nem könnyű leállni ezzel az életstílussal… (mosolyog) Nyilván nehéz visszailleszkedni a társadalomba ennyi idő után – én egyre inkább az újságírás, túravezetés felé orientálódom, illetve nagyon sok előadást, vetítést is tartok. Emellett indítottam egy saját kezdeményezést: olyan különleges helyekre szervezek utakat, amelyek kívül esnek az utazási irodák szokványos kínálatán. Ezek az utak konvencionálisabbak, mint amilyenekhez én hozzászoktam – hiszen egy átlagos, évi két hetes szabadságát töltő embertől nem lehet hasonlót elvárni –, de sok szempontból így is formabontóak.

A helyiekkel kapcsolatot kialakító utazás, illetve a valós, élő kultúrákkal történő találkozás prioritást élvez. Idén többek között Izrael, Közép-Ázsia, Pápua Új-Guinea, illetve India és Nepál van tervben, jövőre pedig Afrika, Grúzia és Örményország is, de sok múlik azon, melyikre mekkora lesz az érdeklődés. Az egész a résztvevőknek is előnyös, mert kapnak egy tapasztalt vezetőt, aki már járt az adott helyen és össze tudja állítani az útitervüket, ismeri a helyieket, eseményeket, szállásokat. Illetve nekem is jó, mert nem esek ki egyik napról a másikra az létformából, amiben tíz évig benne voltam.

- Könyvet tervezel írni az élményeidből?

Mindenképp kéne, elsőként nem is élménybeszámoló jellegűt, hanem a honlapom „kérdezz tőlem” szekcióját alapul véve egy kérdés-válasz alapút. Ilyenekből az évek során összegyűlt nagyjából kétszáz, az országok közötti utazásra vonatkozó praktikus tanácsok mellett a belső utazásról is. Utóbbi, vagyis saját határaid megismerése és átlépése legalább olyan fontos számomra, mint a klasszikus értelemben vett utazás.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Új szabályok az olasz strandokon: erre figyeljen, aki idén nyáron odautazik
A magyarok által is kedvelt Bibionéban és Jesolóban a zsúfoltság csökkentése a cél, ezért megnövelték a napernyők közötti távolságot. A változásokkal párhuzamosan az árak is emelkedtek: egy heti bérlet egy napernyővel és két nyugággyal átlagosan 225 euróba kerül.


Több tenger, kevesebb napernyő: Olaszország északkeleti tengerpartjain a minőségi szolgáltatás erősítése érdekében csökkentették a napernyők számát, ezzel több teret biztosítva a strandolóknak. Veneto tartományban a korábbi háromszor két méteres helyett már négyszer négy méteres területet biztosítanak napernyőnként – jelentette a La Repubblica című napilap kedden, az MTI híre alapján.

A változás Jesolóban a leglátványosabb, ahol a helyi sajtó szerint jelenleg nagyjából 45 ezer napernyő van a parton, de a cél a 30 ezres szám elérése, amint a 4×4 méteres helykiosztás általánossá válik.

A magyar turisták által szintén látogatott Bibionéban az idei jelszó: „kevesebb napernyő, több szolgáltatás”.

Nemcsak északon, hanem Szardínia délkeleti csücskében, a Punta Molentis strandján is korlátozásokat vezettek be. Itt kizárólag gyerekek és hatvanöt év felettiek számára lehet napernyőt kinyitni, és tilos az árnyékoló kendők kifeszítése is. A belépést fizetőssé tették, fejenként tíz eurót kell fizetni. A természetes oázisnak minősített területen – ahol 2025 júliusában tűzvész pusztított – október végéig egyszerre csak 150 személy tartózkodhat a parton.

A közeli parkolóba hetven járművet engednek be. Ha a strandolók hajóval érkeznek, közülük is csak száz főt engednek partra, fejenként legfeljebb egy órára. A jegyek beszedését és a forgalom ellenőrzését az önkormányzat külön cégre bízta.

A drágulás ellen a Genova melletti Chiavariban próbálnak tenni, ahol a városvezetés napi öt euróban szabta meg a nyugágyak, napernyők és strandszékek darabonkénti napi díját, ennél többet nem kérhetnek el értük. Erre szükség is lehet, mivel az Altroconsumo fogyasztóvédő egyesület felmérése szerint az utóbbi öt évben 24 százalékkal drágultak az olaszországi strandok. Tavaly nyárhoz képest hat százalékkal, de van, ahol a 2025-ös árakhoz képest a tizenhat százalékot is elérte az emelés.

Egy hét strandolás, egy napernyővel és két napággyal számolva, átlagosan 225 euróba, vagyis mai árfolyamon 80 ezer forintba kerül.

A fogyasztóvédők szerint Alassio a legdrágábbak között van, míg a magyarok körében is népszerű Lignano Sabbiadoro a legolcsóbbak közé tartozik.

Veneto partjain a 4×4 méteres „helypálcák” bevezetése nem a semmiből érkezett: a helyi lapok tavasz végétől írtak az átállásról. A cél a zsúfoltság mérséklése és a minőségi élmény erősítése a legkeresettebb szakaszokon. A kevesebb napernyő és a több hely egyúttal a szolgáltatások díjainak emelkedését is magával hozta több településen.

A természetvédelmi és közrendészeti megfontolások ugyancsak erősödnek. Szardínián a 2025-ös tűzvész után a Punta Molentis környékén idén nyárra belépődíjjal és szigorú létszámkorlátokkal próbálják óvni a sérülékeny partszakaszt. Liguriában ezzel párhuzamosan a chiavari ársapka a drágulás társadalmi hatásait tompítaná. Az Altroconsumo mérései pedig jelzik, hogy az elmúlt fél évtized tartós áremelkedése után is további drágulás jöhet – mindez együtt magyarázza, miért vált idén kulcskérdéssé a férőhely, az ár és a minőség egyensúlya az olasz tengerpartokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk