Adony: Romantikus vidék fogad a Duna partján, ahol számtalan madár is otthonra lelt
Fejér megye keleti részén, a Duna mellett található Adony. Földrajzi elhelyezkedése igen kedvező volt, ezért már a bronzkorban is éltek itt, sőt a római korban a Pannonia proviciabeli limes egyik fontos katonai helye volt.
A középkorban mezővárosként volt szerepe, később a török időkben a magyar lakosság elmenekült vagy meghalt. A törökvész után sokan betelepültek, a német és szlovák népesség is megjelent a korábban is itt élő szerb lakók mellett. A német családok magukkal hozták a szőlőművelés, gazdálkodás tudományát és templomot is építettek maguknak.
A 19. században jelentős polgári élet zajlott a városban, de megőrizték múltjukat is. Több helyi legenda, mese és dal örökítette tovább az ősök gondolkodásmódját, érzelmeit, világlátását.
A 20. században a régiós szerepe csökkent, mikor Dunaújváros felépült. Ám a település megtartotta gyökereit, ápolja hagyományait mind a kultúrában, mind a fesztiválokban.
A 2004 óta városi rangot kapott Adonyba az ideérkezőket
a békés vidék, a pihenés, az aktív kikapcsolódás vonzza elsősorban.
Azt vallják az itteniek, hogy falusias környezetben városi ellátást nyújtanak.
A turistáknak elsősorban a természeti kincsek felfedezését ajánlják. A Duna és mellékága a Nagyszigettel, a vízparti, ártéri növény- és állatvilág sok érdekességet kínál. A vízi sportok, a horgászat és vadászat kedvelői számos lehetőség közül választhatnak. Van mód a lovaglásra, sétakocsikázásra, kerékpározásra, gyalogos túrákra is.
A szőlőhegy pincesoraiban borkóstolókkal várják a vendégeket, a környező tanyai gazdaságok pedig szintén fogadnak látogatókat.
A Líviai halastavaknál madárlesen lehet részt venni, és horgászni is lehet.
A Zichy-kastélyban művelődési központ és könyvtár működik, a kastélyparkban pedig sétálni lehet az ősfák között. A városban érdemes megnézni a betelepült németek által épített, műemlék barokk Római Katolikus Templomot és a kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobrot, amely a nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.
Egy jó séta vezet az 1811-ben épült szőlőhegyi Orbán-kápolnához, ahová a gazdák Orbán napján körmenettel mentek ki, hogy áldozzanak a szőlő és bor istenének.
A város egyik érdekessége a Vetus Salina. A 2. századtól szolgált helyőrségi táborhelyként. A romok egy részét a Duna mellékága elhordta, de egy része még megvan a 6-os főút két oldalán. A régi tábor egy támadást követően elpusztult, az újat már arrébb – a város belterületén – építették fel.
