A vadregényes Csarna-völgy ma is őrzi egy régi kisvasút történetét
Létezik egy vadregényes patakvölgy Magyarország egyik romantikus erdejében, melyet szép időben érdemes felkeresni.
itt van hazánk egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, ahol a természetes állapotot igyekeznek megőrizni.
A Csarna-völgy számos különleges növénynek, tölgynek, bükknek, gyertyánnak, kőrisnek, és állatnak fekete gólyának, fehérhátú harkálynak, parlagi sasnak, uráli bagolynak, hiúznak, farkasnak, foltos szalamandrának nyújt otthont. A patakban előfordul többek között a fürge cselle, a sebes pisztráng és a petényi márna és a is.
A vidék azonban gyalogosan, turistautakon bejárható, és kiváló fotós téma is, hiszen
A régi kemencei kisvasút emlékeit a Börzsöny erdejében fedezheted fel. A Csarna-patak völgyében a 600 mm nyomtávú vasútat 1913-ban kezdték el kiépíteni, és a több mint kilenc kilométeres pálya végállomásain (Kemencén és Királyházán) lakást és műhelyt is építettek. A csarna-völgyi vonal végén volt a Dobó-istálló is. A vasút lóvontatással indult, majd 1947-ben közlekedett először motormozdony a kemencei vonalon.
A Csarnavölgyi Vasút a Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos vonalon futott, a Salkasz–Klein cég tulajdonában volt. Az erdei vasútnak több elágazása is volt. A hálózatot úgy építették, hogy az útpályák a fafeldolgozók felé lejtsenek, így csak a felvontatásuk igényelt energiát. Voltak meredek szakaszok is benne. (A teljes hálózat 51,1 kilométer hosszú volt.)
A második világháború úton a kisvasút szerepe egyre csökkent, több vonalat megszűntettek, a pályákat felszedték, végül 1990-ben a fák szállítása - megrendelések hiányában - leállt, és a vonalon is a forgalom megszűnt.
A pálya állapota ezt követően egyre csak romlott. A drámai fordulatot egy 1995-ös hirtelen özönvíz hozta, a patak ugyanis annyira megáradt, hogy több híd és a vasúti pálya egy szakasza is áldozatává vált. Egy 1999-es újabb, még nagyobb áradás további károkat okozott, a pálya helyenként több méteres magasságban lógott a levegőben, másutt egy-két méter vastagon hordalékréteg borította be.
Ma a vadregényes tájon haladva, a fák sűrűjében, vagy a rohanó patak mentén, több helyen is előbukkannak még a régi sínek. A terepviszonyok miatt a hely felfedezését gyakorlott túrázóknak ajánlják a Börzsönyi Kéktúra útvonalon.
Ha pedig már idáig eljutsz, akkor nézd meg a Kemencei Erdei Múzeumvasút kiállítását, az Erdészeti emlékművet, vagy a Börzsönyi szintezési főalappontot is.
A kisvasút egy része napjainkban újra használható. A Kemencei Erdei Múzeumvasút tavasztól őszig, menetrend szerint közlekedik szabad- és munkaszüneti napokon. Az eredeti vonal azonban nem járható be teljesen, csak egy 4,1 kilométeres szakaszon.
Bővebb információk a kisvasútról ITT.
